Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A világ legszekularizáltabb szeglete lett Európa, az a földrész, amelyre a populista és jobboldali politikusok még mindig szeretik ráakasztani a keresztény jelzőt. A magukat a maguk módján kereszténynek mondók relatív többsége megtévesztő, az abortusz és a melegházasság tekintetében közelebb állnak a vallástalanokhoz, mint a gyakorló keresztényekhez. Bevándorlásellenességben viszont a keresztények jobban teljesítenek.

Európa keresztény gyökereiről sokat hallunk mostanában, Orbán Viktor és a Fidesz is gyakran beszél arról, a keresztény értékek és hagyományok védelme, visszaállítása fontos. Sőt, a miniszterelnök nagypénteken azt nyilatkozta: a keresztény Európa kulturális értelemben olyasmi, mint a levegő, "természetes módon vesz bennünket körül, ezt nevezzük otthonosságnak, ezért érezzük magunkat otthon a keresztény Európában és a keresztény Magyarországon". Bizonyos erők Brüsszeltől Sorosig pedig ki akarják törölni ezt a keresztény jelleget, hagyományt – mondta Orbán.

De mennyire és hogyan keresztény tényleg Európa? A Pew Research Center 170 oldalas, kiterjedt és alapos elemzést szentelt a kérdésnek: 2017 áprilisától augusztusáig 24 599 telefonos interjú készített 12 nyelven, Nyugat-Európára fókuszálva, a legkeletibb ország Ausztria volt – ebből a kutatásból vettünk ki pár érdekes adatot.

A legfőbb tanulságot úgy lehet összefoglalni, hogy Nyugat-Európa a világ legszekulárisabb szeglete lett, egyre csökken a keresztények száma, egyre nő a vallástalanoké, és bár az emberek nagy része meg van keresztelve, már csak egy kisebbség hisz Istenben a Biblia által leírt módon.

A maga módján keresztény Európa

Az európaiak legnagyobb része úgy tekinti magát kereszténynek, hogy évente párszor megy templomba – Olaszország kivételével mindenhol ők alkotják a többséget. Nagy-Britanniában háromszor annyian vannak, mint azok, akik legalább havonta egyszer elmennek templomba, de Finnországban 9-68 százalék ez az arány. A legendásan katolikus olaszoknál is 40-40 százalékra jött ki, tehát csak döntetlent tudnak felmutatni. Vallás tekintetében a muszlimok aránya mindenhol egyszámjegyű, Hollandiában érik el a 10 százalékot. És a nem gyakorló keresztények többen vannak, mint a magukat valláshoz nem tartozónak, ateistának tartók, országonkénti kivételek vannak itt is: Hollandiában, Norvégiában ők alkotják a relatív többséget.

Ferenc pápa sok nem hívő közt is népszerű, de a trendet eddig nem tudta megfordítani
©

Ma már csak egy kisebbség, az emberek átlag 27 százaléka hisz Istenben a Bibliában leírt módon: Olaszországban (46%) és Írországban (39%) még ők alkotják a legnagyobb csoportot, a többi országban már kisebbségbe szorulnak. Svédországban és Belgiumban csak 14 százalék az arányuk.

A keresztények száma folyamatosan csökken, négy ország, Norvégia, Spanyolország, Hollandia és Svédország vesztette a legtöbbet, amit úgy állapított meg a kutatóintézet, hogy összevetette a magukat megkereszteltnek és kereszténynek mondók számát. Ezek az országok 26-28 százalékos csökkenést könyvelnek el ilyen módon, és ugyanennyit nőtt a vallástalanok aránya is a korábbiakhoz képest. A vallástalanok különböző arányban jönnek megkereszteltek közül, a legmagasabb ez az arány Spanyolországban (86%), Portugáliában (74%), Belgiumban (71%) és Finnországban (70%), a legalacsonyabb pedig Németországban (39%), Svájcban (38%) és Nagy-Britanniában (35%).

A nem gyakorló keresztények jobban elfogadják az abortuszt és a melegházasságot

A kutatások szerint a nem gyakorló keresztények identitása sokban különbözik az ateistákétól, vallástalanokétól:

- valamiféle spiritualitásban, felsőbb hatalomban hisznek

- alapvetően inkább bíznak az egyházakban, vallásos szervezetekben

- alapvetően inkább bizalmatlanabbak a bevándorlókkal és más vallásokkal

- kevésbé hajlanak a nacionalizmusra, mint a gyakorló keresztények, de jobban, mint az ateisták

- jobban elfogadják az abortuszt és az azonos nemek közti házasságot, mint a gyakorlóak

- 87 százalékuk kereszténynek neveli gyerekét

Európában általában úgy vélekednek az emberek, hogy a vallást és politikát szét kell választani. De a nem gyakorló keresztények 35 százaléka mondja, hogy a kormánynak támogatnia kell a vallásos értékeket és hiteket. A gyakorló keresztények inkább, az ateisták kevésbé értenek ezzel egyet.

A nyugat-európaiak többsége nem bánja, ha muszlim vagy zsidó lakó költözik mellé, de a keresztények, bármilyen típusúak, inkább hajlanak bevándorlásellenes szólamok elfogadására. A brit keresztények jó 45 százaléka gondolja úgy, az iszlám alapvetően összeegyeztethetetlen a brit értékekkel és kultúrával, az ateistáknak csak 30 százaléka. Ugyanígy nagyobb hányaduk gondolja úgy, hogy a muszlim bevándorlók nem becsületesek, lusták, és jobb lenne, ha kevesebben lennének az országban. Az antiszemitizmusra is fogékonyabbak a keresztények, mint az ateisták. A muszlimellenes gondolatok egyébként inkább jellemzőek a katolikusokra, mint a protestánsokra. Ugyanakkor azok a vallástalanok, akik keresztény nevelésben részesültek, elfogadóbbak a más vallásúakkal, mint akiket nem keresztény szellemben neveltek.

Nagy különbség mutatkozik a gyakorló és a nem gyakorló keresztények között az abortusz és az azonos neműek közti házasság elfogadás terén. A nem gyakorló keresztények ezekben a kérdésekben az ateistákkal értenek egyet inkább, sokkal elfogadóbbak, míg a gyakorló keresztények körében 20-30 százalékkal is alacsonyabb az elfogadási index. Olaszországban a gyakorló keresztények 42 százaléka fogadja el az abortuszt, 44 százalékuk az azonos neműek házasságát, a nem gyakorlóknak pedig 79 százaléka ez elsőt, 70 százaléka az utóbbit. Ebben a kérdésben az iskolázottság is fontos faktor, minél többet tanult valaki, annál elfogadóbb az abortusszal és az azonos neműek házasságával.

Az egyik legkatolikusabbnak emlegetett Írországban győzőtt az abortuszellenes népszavazás
©

Fokozatosan eltávolodtak a vallástól

A kutatás azt is vizsgálta, mi távolította el a vallástól a vallástalanokat, akik eredendően meg vannak keresztelve. A legfontosabb faktor az volt, hogy fokozatosan eltávolodtak a vallástól, majd az, hogy nem értettek egyet az egyház társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontjával. Nem hittek többet a hittételekben, és a nyilvánosságra került egyházi botrányok a negyedik legfontosabb ok, amely miatt vallástalanok lettek.

A vallástalanok között 10-ből 3-an hisznek valamiféle felsőbb hatalomban. Országoktól függően 60-80 százalékuk úgy látja, hogy a tudomány szükségtelenné tette életükben a vallást.

A migráció tekintetében az európai lakosság legnagyobb része (a medián értéken 43 százaléka) a mai szinten tartaná fenn a bevándorlás mértékét, 11 százalék növelné, 38 százalék pedig csökkentené. A trend Olaszországban más, ott a többség (52%) csökkentené, 38 százalék pedig a jelenlegi szinten tartaná a bevándorlást – ezt a választási eredmények is alátámasztják. Máshogy tekintenek a kelet-európai és a közel-keleti, észak-afrikai bevándorlókra: előbbiekről kevésbé vallják, hogy lusták, nem akarnak dolgozni, mint az utóbbiakról. Belgiumban (22%) és Spanyolországban (19%) az emberek ötöde gondolja, hogy országának muszlim lakói-honfitársai mind támogatják az extrém ideológiákat, az átlag 13 százalék, Portugáliában, Svájcban és Írországban 10 százalék alatt van ez az érték. Átlag 32 százalék gondolja, hogy csak egy kisebb, 49 százalék pedig, hogy minimális részük. Kétharmad-egyharmad arányban gondolják az emberek, hogy a muszlimok nem akarják/be akarják vezetni az iszlám jogot, a sariát.

A felmérés igazolja, hogy Európa kereszténysége lassan a múlté, és ezt nehéz lenne Soros vagy az EU nyakába varrni. Az európai kereszténységre mint a többségi értékrendre hivatkozni pedig csak nagyon erős megszorításokkal tekinthető igaznak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ha ez így folytatódik, senkinek nem éri meg almát termelni - figyelmeztetnek a gazdák

Ha ez így folytatódik, senkinek nem éri meg almát termelni - figyelmeztetnek a gazdák

Frissítsen, ha még nem tette: veszélyben lehetnek a WhatsAppot használók

Frissítsen, ha még nem tette: veszélyben lehetnek a WhatsAppot használók

Demeter Márta megint árnyékra vetődhetett, ezúttal a letelepedési kötvények ügyében

Demeter Márta megint árnyékra vetődhetett, ezúttal a letelepedési kötvények ügyében

Kombiként is kapható a 460 lóerős új Porsche Panamera GTS

Kombiként is kapható a 460 lóerős új Porsche Panamera GTS

A ceglédi kislány apja szerint gyermekét baleset érte, nem erőszakolták meg

A ceglédi kislány apja szerint gyermekét baleset érte, nem erőszakolták meg

Ön szerint merre mutat ez a nyíl? Biztos, hogy jobbra?

Ön szerint merre mutat ez a nyíl? Biztos, hogy jobbra?