A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A hivatalban lévő köztársasági elnök, Andrzej Duda, a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság párt jelöltje nyerte az elnökválasztás első fordulóját. Július 12-én Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a jobbközép Polgári Platform jelöltje lesz az ellenfele. A szavazatok csaknem 90%-ának összeszámlálása után ugyanaz az eredmény látszik, mint vasárnap este az exit poll (kikérdezéses felmérés) alapján: Andrzej Duda a szavazatok 45%-át, a május 10-i szavazás elmaradása után új jelöltként indított Trzaskowski 29%-át kapta. A különbség kettőjük között 2,6 millió voks. A jobboldali államfő most sokkal jobban szerepelt, mint öt éve, amikor csak 35%-os eredménnyel jutott tovább az akkori elnökkel, Bronislaw Komorowskival szemben. Kezdettől világos volt, hogy a kormánypárt az őt 2015 óta hűségesen szolgáló Dudát indítja újra, de azért voltak súrlódások.
Aztán megjelent a koronavírus-járvány, de Jaroslaw Kaczynski pártelnök sokáig ragaszkodott a korábban kiírt május 10-i időponthoz, mert attól tartott, hogy a halasztás rontja a jelöltjük esélyeit. Jogi káosz alakult ki, amikor megpróbálták az egész lakosságot, 30 millió embert arra kötelezni, hogy levélben szavazzon. Ezt azonban megakadályozta részben az ellenzéki többségű szenátus, részben a kormánypárti frakción belül működő egyik kis párt, a Megegyezés, amely a választók egészségének védelmében nem volt hajlandó támogatni a májusi szavazást. (Még most is maszkban, távolságot tartva, kézfertőtlenítéssel zajlott a választás, a végül csak lehetőségként megtartott levélszavazást nagyon kevesen választották.)
A tizenegy jelölt közül csak még ketten értek el számottevő eredményt: a független Szymon Holownia író és tévészemélyiség 13,7%-ot, a szélsőjobboldali Krzysztof Bosak 6,8%-ot. A Parasztpárt elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz és a baloldal jelöltje, a másfél éve újonnan alapított pártjával nagy reményekkel indult Robert Biedron, akiben egyesek a jövendő lengyel Macront látták, megrendítő vereséget szenvedett: egyikük se jutott túl a 3%-on.
Rafal Trzaskowskinak nagyon nehéz dolga lesz, ha megpróbálja megfordítani a sorrendet. Igen heves újabb kampány várható, amelyben a kiesett jelöltek nem feltétlenül őt támogatják. Holownia például azt mondta, hogy senkit. A közszolgálatiból kormánypropaganda-szócsővé tett állami televízió továbbra is úgy fogja támadni, hogy érdemi reagálásra nem ad lehetőséget. Sokféle váddal illetik, hogy mit tenne elnökként, pedig egy lengyel államfő semmit nem tud tenni önállóan, csak megvétózni tudja a parlamenti többség által hozott törvényeket. Volt már ilyen az elmúlt 30 év mintegy harmadában, amikor az elnök és a kormánypárt szemben állt, és ez nehezítette a kormányzást, de olyan válságot nem okozott, amilyennel most Kaczynski riogatta a polgárokat.
A végleges döntés tehát két hét múlva várható.
