A lengyel kormány úgy rendelte el az állampolgári jogok jelentős korlátozását, hogy nem hajlandó az alkotmánynak megfelelően kimondani: elemi csapás sújtotta az országot. Ez náluk a rendkívüli állapot egyik fajtája, amelybe a járvány is beleértendő, és azzal járna, hogy el kell halasztani a május 10-i  elnökválasztást. Ezt azonban a kormánypárt nem akarja, mert most biztosra veszi jelöltje, a hivatalban lévő Andrzej Duda elnök győzelmét, míg később a járvány okozta gazdasági visszaesés, a tömegessé váló munkanélküliség miatt az ellenjelöltek gyengesége ellenére változhat a helyzet.

Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke azt mondta: nincs alkotmányos indok a halasztásra.

Az ellenzék azonban hetek óta ezt követeli, hiszen jelöltjei gyülekezési tilalom idején képtelenek kampányolni, miközben Duda mint elnök járja az országot, szónokol, intézkedik, és csak ő szerepel a médiában. A többnyire ellenzéki vezetésű önkormányzatok, főleg a nagyvárosok szintén tiltakoznak. A lakosok életét kockáztatná a szavazás (a több mint 3000 fertőzöttből péntekig 65-en haltak meg), és az emberek nem vállalják a munkát a szavazatszedő bizottságokban, ahol reggeltől estig többezer emberrel kellene érintkezniük – mondják, mire a kormánypárt frakcióvezetője megfenyegette a választott polgármestereket: aki nem hajtja végre a törvényt, azt leváltják, és kormánybiztost ültetnek a helyébe.

Március 28-án, szombaton hajnalban a válságkezelő törvénybe elrejtve, egy éjjel 2-kor váratlanul benyújtott indítvánnyal úgy módosították a választási törvényt, hogy a 60 évnél idősebbek és a karanténban lévők szavazhassanak levélben. Ez 9 millió ember, míg eddig erre csak néhány tízezer fogyatékkal élőnek volt lehetősége. Ez az eljárás nem csak a házszabályt rúgta fel, hanem azzal az alkotmánybírósági döntéssel is ellentétes, hogy a választás előtt 6 hónapon belül nem szabad megváltoztatni a szabályokat.

Ezt az államfő, aki jelölt is, mégis gyorsan aláírta, ám kedden, 31-én jött egy újabb kormánypárti „egyéni” indítvány: szavazhasson mindenki levélben, akkor csak a számláláshoz kellenek kisebb bizottságok.

Azt a javaslat aláírói nem tudták megmondani, ki borítékol 30 millió szavazólapot, hogyan fogja ezeket a posta kézbesíteni ennyi választópolgárnak, és hogyan jut el a szavazatuk a számlálókhoz a kijárási korlátozás idején.

Ám mielőtt még megvitatták volna ezt az ötletet, közbelépett a kormányt támogató frakció egyik csoportja. A Jog és Igazságosságon, Kaczynski pártján kívül ugyanis van ott még két kisebb „alfrakció”. Nem koalíciós a kormány, mert e kis pártok képviselői közös jelöltként jutottak be és közös frakcióban dolgoznak, de csütörtökön, április 2-án a Megegyezés nevű párt elnöke, Jaroslaw Gowin felsőoktatási miniszter kijelentette: levélszavazással sem lehet májusban választást tartani. Az ő 18 képviselőjük nélkül viszont nincs kormánytöbbség, hiába fenyegette Kaczynski leváltással a minisztert. 

Pénteken, 3-án Gowin – állását és becsületét egyszerre mentendő – azzal állt elő, hogy alkotmánymódosítással két évvel hosszabbítsák meg Andrzej Duda mandátumát, és attól kezdve legyen mindig hét éves a megbízatás. Ezt a fő kormánypárt és Duda most már kényszerűen támogatja, de az ellenzék, amely nélkül nincs kétharmados többség egy alkotmánymódosításhoz, rögtön elutasította. Szó sem lehet két év hosszabbításról, hanem egyszerűen mondják ki az elemi csapást, és annak elhárítása után, várhatóan néhány hónap múlva válasszanak elnököt – ez volt a válasz.

Egyelőre tehát nincs megoldás. Május 10-éig 37 nap van hátra.