szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Nem lesz elnéző a jogállamisági problémákkal szemben az új amerikai kormány, de a szövetségesi viszonyon nem fog lényegesen változtatni Joe Biden elnöksége. Orbán Viktornak arra viszont fel kell készülnie, hogy a magyar helyzetet jól ismerő politikusok kerülnek a Fehér Házba: egyre biztosabb, hogy a félig magyar Antony Blinken lesz a külügyminiszter, Kamala Harris alelnök pedig két volt budapesti nagykövettel is jóban van. A koronavírus miatt azonban egy ideig biztosan nem lesz terítéken a magyar helyzet Washingtonban.

Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Friss cikkek a témában

Az egyetlen oka, hogy még 30 év politizálás után is itt ülök, hogy mindig hittem az A tervemben”

– erősebb szavakkal nem is állhatott volna ki Donald Trump mellett Orbán Viktor a Reutersnek adott szeptemberi interjújában.

A hit azonban nem azt jelenti, hogy a magyar miniszterelnök A terve mindig be is jön: Joe Bident úgy választották meg az Egyesült Államok 46. elnökének, hogy a magyar kormány hosszú évek óta határozottan és nyilvánosan kiállt a republikánusok és Trump elnöksége mellett.

Donald Trump amerikai elnök (b) és vendége, Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében, ahol a magyar kormányfő beírt a vendégkönyvbe 2019. május 13-án.
©
De tényleg a végét jelenti mindez a jó magyar-amerikai kapcsolatoknak? És mire számíthat Orbán Viktor egy olyan elnöktől, aki már a kampányban Fehéroroszországgal egy mondatban említette Magyarországot.

A történetben fontos elem, hogy sem a magyar miniszterelnök, sem a leendő amerikai elnök nem árul zsákbamacskát: mindketten veterán politikusok, és tudják, mire számíthatnak a másiktól. Orbán például a Reutersnek egy kevésbé idézett mondatot is fontosnak tartott megemlíteni: „A nyitottság, a kedvesség, valamint egymás segítésének szintje valószínűleg alacsonyabb lesz, ha a demokrata Joe Biden nyeri meg az amerikai elnökválasztást”.

A magyar kormányfő tehát nem azt mondta, hogy teljesen megromlik Washington és Budapest között a viszony, de azzal tisztában van, hogy a következő négy évben nem fognak neki mindent elnézni, különös tekintettel az emberi jogokra, a korrupcióra és a sajtószabadságra.

Kitiltási botránytól az alsógatyáig

Nem mintha ez Orbánnak nagy újdonság lenne, hasonló okokból volt a megszokottnál jóval fagyosabb a viszony Barack Obama elnöksége alatt (akinek alelnöke nem más volt, mint Joe Biden). Az Obama-adminisztrációhoz kötődik az egyik legnagyobb modern kori törés is az amerikai-magyar kapcsolatokban, amikor 2014 őszén Washington hat magyar kormányzati tisztviselő beutazását tiltotta meg, mert szerintük korrupcióban voltak érintettek.

©
Nem sokkal később kiderült, hogy az egyikük Vida Ildikó akkori NAV-elnök, aki nem sokkal később emlékezetes jelenetben kért tolmácsot André Goodfriend akkori amerikai ügyvivőtől.

Colleen Bell nagykövet a következő évben szintén súlyos kritikákkal illette az Orbán-kormányt. A Corvinus Egyetemen mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Magyarországon „rendszerszintű a korrupció”, az amerikai befektetők aggódnak az adózási és szabályozási környezet stabilitása miatt, és „dermesztő hatásúak azok az intézkedések, amelyekkel a civil társadalom szabad működését veszélyeztette a kormány”.

Ezek után nem kellett sokat várni, hogy Orbán Viktor a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban – egyetlen európai uniós kormányfőként – nyíltan kiálljon Trump mellett. A barátságos fordulat mégsem egyik pillanatról a másikra kezdődött, hiszen 2017-ben – már bőven Trump elnöksége alatt – David Kostelancik ideiglenes ügyvivő is bírálta a magyar kormányt, amikor arról beszélt, hogy Magyarországon folytatódnak a negatív tendenciák, és továbbra is veszélyben van a sajtószabadság.

Orbán és Cornstein
©

A magyar-amerikai kapcsolatok szívélyessége David Cornstein nagykövet 2018 júniusi érkezése után kezdett nyilvánvalóvá válni. A diplomata az ATV műsorában például arról beszélt: bár feltételezi, hogy van korrupció Magyarországon, de neki nincs erről tudomása. A novemberi elnökválasztás előtt leköszönt nagykövetről később kiderült, hogy kifejezetten baráti a viszonya Orbán Viktorral, a The New York Times újságírójának azt is elárulta, hogy Washingtonból hazafelé alsónadrágra vetkőzve beszélgettek a miniszterelnöki gépen. Emlékezetes volt az a függetlenség napi budapesti fogadás is, amelyen a Cornstein meghívására koncertező Paul Anka adott szerenádot a kormányfőnek.

A jó viszont magasabb szinten is megmutatkozott: a Trump-adminisztráció először a vidéki magyar sajtónak kiírt amerikai médiapályázat kiírását vonta vissza, majd akkor sem tett semmit, amikor az amerikai érdekeltségű CEU-t a felsőoktatási törvény módosításával kiüldözték az országból. Orbánnak a négy év megkoronázását valószínűleg az jelentette, amikor 2019-ben meghívót kapott a Fehér Házba. A májusi találkozó mindössze 15 percig tartott, és bejelentések nélkül ért véget, viszont ez volt az első legmagasabb szintű találkozó Washingtonban Medgyessy Péter 2002-es útja óta.

B terv balatoni nászúttal

Ahogy az várható volt, a magyar kormányfő az újraválasztási kampányban is Trump mellett tette le a voksát, a Magyar Nemzetben megjelent esszéjében meg is indokolta, hogy miért. Azt írta:

Jól ismerjük az amerikai demokrata kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikáját. Ha kényszerítve is, de megkóstoltuk. Nem ízlett, nem kérünk repetát.

Az elnökválasztás után azonban kiderült, hogy az Orbán-kormány mégis repetát kap a demokrata kormányzásból, a kérdés már csak az maradt, milyen íze lesz. Sokatmondó, hogy Joe Biden már a kampány alatt nyilvánvalóvá tette, hogy tisztában van a Magyarországon zajló folyamatokkal, erre utalt a hvg.hu-nak Kaló Máté külpolitikai elemző is.

„Joe Biden már október 23-ai Twitter-posztjában üzent a magyaroknak, ennek utolsó mondatában az ígérte, elnökként mindig kiáll majd a demokrácia és a szabadság védelmében az Egyesült Államokban és a világ többi részén is” – emelte ki. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit takar, azt természetesen még nem lehet tudni, de az elemző is valószínűsíti, hogy a Trump-korszakhoz képest lesznek változások.

Kaló ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok és Magyarország régi szövetségesek, a jó kapcsolat pedig mindkét fél geopolitikai érdeke. Az szerinte is elképzelhető, hogy a jogállamiság kérdésében Washington nem lesz olyan elnéző, erre ő is a korábban már említett kitiltási botrányt hozta fel példának.

Bidennel kapcsolatban sokan megjegyzik azt is, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagjaként, illetve elnökeként rendkívül széles nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, sok állam- és kormányfőt személyesen is ismer. Amikor alelnök lett, erre alapozva bízott rá a külpolitikai aprómunkától ódzkodó Obama nemzetközi kiküldetéseket – írta róla szóló portréjában a hvg360. A cikk arra is emlékeztetett, hogy a leendő elnöknek Magyarországhoz személyes kötődése is van, 1977-ben házasodott össze második feleségével, akivel nászútjukat Budapesten és a Balatonon töltötték Biden bizalmas munkatársa, a magyar születésű Tom Lantos későbbi képviselő meghívására.

 

Hosszú úton jutott el a legfiatalabb szenátor odáig, hogy az USA legidősebb elnöke legyen

Harmadik nekifutásra érheti el az amerikai elnöki posztot Joe Biden, akinek a győzelmét még keresetekkel vonja kétségbe Donald Trump. A demokrata politikus pályafutása alatt rengeteg kacskaringót tett.

A leendő elnök nemcsak saját élményeire támaszkodhat a magyar eseményekkel kapcsolatban. Magyarország számára az is fontos fejlemény, hogy Kamala Harris, Biden megválasztott alelnöke két volt magyarországi nagykövettel is jóban van – hívta rá a figyelmet Kaló Máté. Egyikük Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki jelenleg Kalifornia kormányzóhelyettese, és akár Harris utódjaként is szóba jöhet a Szenátusban, a másik pedig a szintén kaliforniai Colleen Bell. Nekik egészen friss és élénk tapasztalataik vannak Magyarországról, és ugyanez igaz a washingtoni külügyminisztérium apparátusára is. Biden tehát tisztában van a magyarországi eseményekkel és Orbán Viktor kormányzásával – tette hozzá az elemző.

Kaló Máté szerint ugyanakkor – mint mindenhol a világon – az Egyesült Államokban is a koronavírus-járvány elleni védekezés és a gazdaság helyreállítása áll az első helyen, így már az is nagy lépés lenne, ha egyáltalán március környékén elhangzana Magyarország neve az ovális iroda környékén. Ráadásul a két ország kapcsolata szempontjából az sem mellékes, hogy jelenleg egyiknek sincs kinevezett nagykövete.

Pragmatizmus mindenekfelett

Magyarország szempontjából az sem mellékes, hogy Antony Blinken a külügyminiszteri posztra számíthat Biden csapatában – ezt a jövendő elnök erősítette meg hétfőn. Antony Blinken félig magyar származású, édesanyja, Judith révén. Az apja, Donald Blinken 1994–1997 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Sőt, Tony Blinken apja és a mostohaanyja 2015-ben jelentős támogatást nyújtott a Nyílt Társadalomért Archívumnak (OSA), amely fel is vette a nevüket: Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum.

A külföldi elemzők legnagyobb része is egyetért azzal, hogy a Biden-adminisztrációtól mindenképpen lehet majd kritikákra számítani. Az Atlantic Council programigazgatója, Denise Forsthuber ugyanakkor azt írta, jövedelmező lenne, ha a Biden-adminisztráció kettős megközelítést alkalmazna: vagyis a hivatalos kérdésekben (mint a gazdaság, az energiabiztonság és a védelmi kérdések) együttműködésre törekedne, miközben a problémákra (jogállamiság, sajtószabadság, befolyásolási kísérletek) határozottan felhívná a figyelmet.

Az elemző egy újabb elnöki látogatást sem tart kizártnak. „Amerikai elnök 1970 óta csak négyszer látogatott Magyarországra, utoljára George W. Bush személyében 2006-ban. Ez igenis számít, különösen annak fényében, hogy mások tesznek erre erőfeszítéseket, Vlagyimir Putyin orosz elnök 2015 óta például négyszer járt Magyarországon” – emelte ki Forsthuber. Az Atlantic Council szakértője arra is figyelmeztetett, hogy egy elnöki látogatás nem kitüntetés, hanem egy lehetőség arra, hogy valódi munkát végezzenek, és támogatásukról biztosítsák a magyar embereket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Engedné szórakozni a beoltottakat a német külügyminiszter

Engedné szórakozni a beoltottakat a német külügyminiszter

Szolid dubaji tuningot kapott a 10. szülinapját ünneplő Lamborghini Aventador

Szolid dubaji tuningot kapott a 10. szülinapját ünneplő Lamborghini Aventador

Játékot csináltak 2020 szörnyűségeiből – böngészőből indíthatja

Játékot csináltak 2020 szörnyűségeiből – böngészőből indíthatja