„Egy könyörtelen, válogatás nélküli támadás volt olyan emberek ellen, akik csak a mindennapi ügyeiket indultak intézni, hazafelé, vagy a boltba igyekeztek az utcán” – mondta a csernihivi orosz bombázásról Joanne Mariner, az Amnesty International válságcsapatának vezetője.
A március harmadiki orosz bombázás 47 civil áldozatot követelt, emiatt Mariner úgy véli, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészeinek háborús bűncselekményként kellene vizsgálni a bombázást. A Kyiv Independent korábban arról számolt be, hogy a támadásban 38 férfi és 9 nő vesztette életét, többségük egy bolt előtt állt sorba kenyérért.
Szemtanúk beszámolói szerint a becsapódások előtt zúgó hangot hallottak, ami arra enged következtetni, hogy a bombákat repülőről dobták le. Ez azért lehet lényeges, mert a repülő legénysége láthatta, hova dobja a bombákat.
Az orosz–ukrán háborúról folyamatos, élő közvetítésben számolunk be, ezt ide kattintva éri el:
Az USA visszautasíthatja a lengyel MiG-ajánlatot, romlik a helyzet Csernobilban - percről percre az orosz-ukrán háborúról
Nem járható út az, hogy olyan vadászrepülőket küldjön az USA Ukrajna fölé, amelyeket a lengyel kormány átad nekik - mondta a Pentagon szóvivője. Hajnalban újra lőni kezdték Kijevet az oroszok, eközben a nyugati cégek sorra jelentik be, hogy elhagyják Oroszországot, az amerikaiak pedig azon dolgoznak, hogy nagyobb bajok nélkül ússzák meg az orosz energiaimport leállítását.
(Címlapképünk Harkivban készült, illusztráció.)
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
