Ukrajna orosz megszállásának 131. napjára elesett Liszicsanszk, a kelet-donbaszi Luhanszk régió utolsó nagyvárosa is, ezzel a terület gyakorlatilag orosz kézbe került. Ezt az ukrán vezérkar is elismerte; amíg a szakadárok Luhanszk egyharmadát tartották ellenőrzésük alatt a háborút megelőzően, addig az elmúlt hetek átcsoportosításait, majd Szeverodonyeck elfoglalását követően túlerőbe kerültek az orosz erők, a hatalmas tüzérségi fölény miatt a Liszicsanszkot is viszonylag gyorsan elfoglalták. Az orosz katonai siker után Vlagyimir Putyin orosz elnök köszönetet mondott az orosz csapatoknak Luhanszk „felszabadításáért”, két tábornokot pedig kitüntetett az „Oroszország Hőse” címmel.

A donbaszi fronton Szlovjanszk városát is támadta az orosz tüzérség, a támadásokban nagyjából húszan megsebesültek, hatan pedig meghaltak. A Donbaszból egy, a háború iszonyatát és a bajtársiasságot bemutató drónvideó is nyilvánosságra került: egy katona sebesült társát próbálja menteni, de ő is életét veszti.

Nemcsak katonai fronton érkeztek negatív hírek ukrán szemszögből: a brit védelmi minisztérium napi helyzetértékeléséből kiderült, hogy az orosz invázió továbbra is pusztító hatást gyakorol az ukrán mezőgazdaságra. A háború jelentős fennakadásokat okozott a vetőmag- és műtrágyaellátási láncokban, ezek pedig kulcsfontosságúak az ukrán földművesek számára. Emellett Odessza orosz blokádja továbbra is súlyosan korlátozza Ukrajna gabonaexportját, a mezőgazdasági kivitel valószínűleg nem fogja meghaladni a 2021-es teljes mennyiség 35 százalékát.

Kiderült az is: eddig 796-szor akarták megbénítani az ukránok kritikus informatikai rendszereit. Ebből február vége óta közel 300-szor támadtak meg ukrán kormányzati célpontokat, 242 alkalommal pedig információkat próbáltak megszerezni.

Sok szó esett Ukrajna újjáépítéséről is. Bár az ukrán hadsereg Liszicsanszk elvesztése nyomán arról beszélt, a „vasakarat” és a „hazaszeretet” nem elég a sikerhez, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt ígérte, „újjá fognak építeni minden házfalat”, és szerinte a taktikájuknak és az egyre több modern fegyvernek köszönhetően vissza fognak térni a városba.

Hétfőn az Európai Beruházási Bank (EIB) a koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot: ez kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az uniós országoktól és az uniós költségvetésből. Magánbefektetők hozzájárulásával ezt követően akár 100 milliárd eurót is mozgósítanának, ami Ukrajna azonnali szükségleteinek mintegy felét fedezné. A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.

Mindeközben a Párizshoz közeli Île-de-France régió közleményben jelezte, hogy ökovárosként építené újjá az oroszok által lerombolt Borogyankát; a modern, energiatakarékos rendszerek terveinek kidolgozásához francia szakértőket küldenek a helyszínre.

Még vasárnap Ausztrália 100 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkijvel, akinek elmondta: a csomag részeként páncélozott csapatszállítókat és egyéb katonai és határvédelmi felszereléseket is küldenek, emellett pedig 16 orosz minisztert és oligarchát sújtottak szankciókkal, és az orosz arany importját is beszüntették.

A humanitárius nehézségek továbbra sem enyhültek: az Országos Rendőr-főkapitányság hétfői közlése szerint vasárnap 11 ezer ember menekült Ukrajnából Magyarországra.