António Guterres, az ENSZ főtitkára arra sürgette az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy mielőbb írjanak alá egy új nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodást, mivel a meglévő szerződés csütörtökön lejárt. Utóbbi pillanatot Guterres „a nemzetközi béke és biztonság súlyos pillanatának” nevezte – írja a Guardian.
Az Új START fegyverkorlátozási egyezmény csütörtöki kifutása hivatalosan is felmentette Oroszországot és az Egyesült Államokat a nukleáris fegyverarzenáljukra vonatkozó korlátozások sokasága alól.
„Több mint fél évszázad után először olyan világgal nézünk szembe, amelyben nincsenek kötelező érvényű korlátozások a stratégiai nukleáris arzenálokra vonatkozóan, azon két állam esetében, amelyek a globális nukleáris fegyverkészlet túlnyomó többségével rendelkeznek” – írta le a helyzetet Guterres egy szerdai nyilatkozatban. Hozzátette, az Új START, más fegyverkorlátozási szerződésekkel egyetemben „drasztikusan javította minden állam biztonságát”.
https://hvg.hu/vilag/20260204_lejar-uj-start-utolso-fegyverzetkorlatozas-orosz-amerikai-atomarzenal-egyezmeny-nuklearis-fegyver-usa-oroszorszag-kina
A főtitkár hangsúlyozta az egyezmény kifutása olyan időszakban történt, amikor évtizedek óta nem látott magasságokban van az atomfegyver bevetésének kockázata. Mindezt azzal indokolta, hogy az oroszok még az ukrajnai háború elején tettek arra utalásokat, hogy taktikai atomfegyvereket is bevethetnek.
Az Új START egyezményt Barack Obama amerikai és Dimitrij Medvegyev orosz elnök írták alá 2010-ben Prágában. Az egyezmény mindkét fél nukleáris arzenálját 1550 telepített stratégiai robbanófejre korlátozta, ami közel 30%-os csökkentést jelentett a 2002-ben meghatározott korábbi korlátozáshoz képest.
Medvegyev a szerződés lejártát úgy kommentálta, az új helyzetnek „mindenkit meg kellene riasztania”, Obama pedig a közösségi médiában úgy fogalmazott, a szerződés kifutása „újabb fegyverkezési versenyt robbanthat ki, ezzel csökkentve a világ biztonságát”.
https://hvg.hu/vilag/20220809_Oroszorszag_Egyesult_Allamok_nuklearis_fegyverek_uj_START_egyezmeny
Az Új START-ot Donald Trump az első mandátuma idején nem volt hajlandó meghosszabbítani, utódja Joe Biden viszont igen, a 2021-ben kötött ötéves határidő most járt le.
A szerződés kategóriánként korlátozta a különböző hordozókat és a készenlétben álló robbanófejek számát, valamint jól működő kölcsönös ellenőrzési és egyeztetési mechanizmusokat létesített. Utóbbiak végrehajtását 2023 februárjában Oroszország felfüggesztette, de a szerződésből nem lépett ki, a korlátozásokat pedig tartotta.
Trump többször kifejtette, hogy a nukleáris robbanófejei számát ezerre növelni igyekvő Kína nélkül nem akar hosszabbítást. „Ha lejár, hát lejár. Kötünk majd jobbat” – fogalmazott az amerikai elnök.
Az USA friss védelmi stratégiájában nem kapott helyet a fegyverzetkorlátozás, viszont hosszú passzusok szólnak a nukleáris arzenál modernizációjáról és a Ronald Reagan csillagháborús tervét idéző Arany Kupola rakétavédelmi rendszerről.
https://hvg.hu/360/20250610_hvg-usa-golden-dome-aranyukupola-raketavedelmi-rendszer-tervei
Putyin korábban tett arra javaslatot, hogy egy évvel hosszabbítsák meg az Új START egyezményt, az amerikaiak azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Az orosz külügyminisztérium szerdán kijelentette, hogy úgy véli, a két országot „a szerződés keretében már nem köti semmilyen kötelezettség vagy szimmetrikus nyilatkozat. Az Orosz Föderáció felelősségteljesen és körültekintően kíván eljárni” – fogalmaztak, de hozzátették: készen állnak „határozott” ellenintézkedések megtételére, ha nemzetbiztonság veszélybe kerülne.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán kijelentette, hogy Trump később hoz döntést, és megismételte, amit korábban Trump is hangsúlyozott, miszerint egy új egyezménybe Kínát is be kellene vonni.
Kína nukleáris arzenálja gyorsan növekszik, a becslések szerint 550 stratégiai nukleáris hordozórakétával rendelkezik, ami még mindig jóval elmarad az Új START programban meghatározott korlátoktól.
Nyitóképünkön António Guterres, fotó: AFP / Angela Weiss
