Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) idén is közzétette a 13 európai országban végzett reprezentatív felmérését, amely az egyes társadalmak közvéleményét vizsgálja nemzetközi politikai ügyekben, azzal a fókusszal, hogy Európa hogyan helyezkedjen el az új világrendben, erről elsőként a Telex írt.
Donald Trump egy évvel ezelőtti hivatalba lépése után szép lassan lecsengett a sokkhatás, de az is nyilvánvalóvá vált – beigazolva a kezdeti félelmeket –, hogy Amerika gyorsan távolodik Európától, és a transzatlanti viszonyban egy olyan törés jött létre, amit nagyon nehéz lesz elsimítani. A kérdés az, hogy merre forduljon Európa – már ha egyáltalán szükség van irányváltásra.
https://hvg.hu/360/20250624_NATO-Trump-katonai-kiadast-hagai-csucs
Vannak, akik szerint nem. Míg a dél-európai államok inkább látják Amerikát ellenfélnek vagy riválisnak, addig a NATO keleti határán fekvő országok továbbra is szövetségesnek, illetve szükséges partnernek tekintik Washingtont. Utóbbit a magyar társadalom 26 százaléka gondolja, amivel Lengyelország után a második a megkérdezett országok körében. Mellettük a baltiak és az Egyesült Királyság tekint összességében pozitívan Amerikára, a legjobb megítélése viszont Ukrajnában van, ahol a legmagasabb a „szükséges partner” kategória aránya, de összességében csak öt százalék tekint ellenségesen az USA-ra.
Tavalyhoz képest az Egyesült Királyság könyvelheti el az egyik legnagyobb változást. A még mindig relatíve atlantista szigetországban 12 százalékponttal csökkent az Amerikát szövetségesnek tekintők aránya. Nem meglepő módon a kategória „győztese” Dánia, ahol 15 százalékpontot esett a mutató. Kiderült: ha Amerika területi annektálással fenyeget meg valakit, az nagyon nagy mértékben rontja a megítélését, és nemcsak a potenciális áldozat társadalmában, hanem az egész szövetségen belül.
Egyetlen olyan európai ország sem szerepel a felmérésben, ahol javult volna Amerika megítélése. Stagnálásközeli állapot csupán Magyarország, Lengyelország és Bulgária esetében mérhető.
Ezzel összhangban Dániában a legnagyobb a támogatottsága a védelmi kiadások növelésének, amelyet szorosan követ Németország és Észtország. Meglepő módon az „örök érvényű több lábon állás” miatt a második helyet az a Lengyelország foglalja el, ahol a bizalom továbbra is erős Amerika iránt. A katonai kiadások növelésének támogatottságában Magyarország Olaszországgal együtt az utolsók között van – csupán nyolc százalék a szakpolitikát erősen támogatók aránya, de még az erre hajlókkal együtt is kisebbségben vannak.
Amiben viszont utolsó Magyarország, az a sorkötelezettség támogatása: csupán a társadalom 24 százalékának van pozitív percepciója a bevonulás visszaállításáról. A sereghajtók közt van Lengyelország és az Egyesült Királyság is. Franciaországban és Németországban viszont többségi a sorkötelezettség támogatottsága; ezekben az országokban a döntéshozók gondolkodnak is hasonló reformokon.
https://hvg.hu/360/20250624_hvg-Trump-NATO-vedelmi-kiadasok-koltsegvetesi-hiany-Orban
