A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
A Donald Trump politikáját már jóval a megválasztása előtt feltétlenül támogató Orbán-kormány egyre gyakrabban szembesül olyan ügyekkel, amelyekben Washington szándéka kifejezetten ellentétes az elképzeléseivel. Az orosz eltökéltségen fennakadó ukrajnai békéltetéstől kezdve az iráni eszkaláción át a védelmi kiadások emeléséig mind olyan folyamat, melyben az orbáni külügynek csupán az a lehetősége maradt, hogy kikerüli, elodázza, s mindezt megmagyarázza.
A katonai költségvetésnek a hágai NATO-csúcson beharangozott, de már egy ideje sejthető emelése kapcsán amióta az Washington nyomására realitássá vált, feltűnően csendes a magyar kormány.
„Tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket”
– mondta Orbán a hadigazdaságnak titulált, ötszázalékos emelésről fél éve, Trump beiktatása előtt.
Kifejtette, hogy az óvatos duhajok táborába fog tartozni, vagyis, ha emelni kell, akkor csak fokozatosan tenné. „Ez részben módszertani kérdés, lehet olyan megegyezésre jutni, ami a kreatív könyvelés vegyítése a valódi védelmi kiadásokkal” – mondta Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára nemrég a HVG-nek adott interjújában. Az Egyensúly Intézet konferenciáján Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára beszélt arról, hogy lassú, például évi 0,2 százalékpontos emelést tud elképzelni. Ilyen ütemben másfél évtized lenne a GDP öt százalékának elérése, a három és fél pedig nyolc év.
A hágai NATO-csúcsról, az új védelmi vállalás és az öt százalék súlyáról, realitásáról itt írtunk bővebben:
A magyar kormány évekkel az európaiak előtt kezdett haderőfejlesztésbe, a hazai védelmi kiadások 2023 óta elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor az évek alatt leépült honvédség forrásainak legnagyobb részét a beszerzések viszik el, az elmúlt négy évben 45 százalék felett volt az erre fordított összeg részaránya, amivel azóta folyamatosan NATO-dobogós volt Magyarország.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
