A Donald Trump politikáját már jóval a megválasztása előtt feltétlenül támogató Orbán-kormány egyre gyakrabban szembesül olyan ügyekkel, amelyekben Washington szándéka kifejezetten ellentétes az elképzeléseivel. Az orosz eltökéltségen fennakadó ukrajnai békéltetéstől kezdve az iráni eszkaláción át a védelmi kiadások emeléséig mind olyan folyamat, melyben az orbáni külügynek csupán az a lehetősége maradt, hogy kikerüli, elodázza, s mindezt megmagyarázza.
A katonai költségvetésnek a hágai NATO-csúcson beharangozott, de már egy ideje sejthető emelése kapcsán amióta az Washington nyomására realitássá vált, feltűnően csendes a magyar kormány.
„Tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket”
– mondta Orbán a hadigazdaságnak titulált, ötszázalékos emelésről fél éve, Trump beiktatása előtt.
Kifejtette, hogy az óvatos duhajok táborába fog tartozni, vagyis, ha emelni kell, akkor csak fokozatosan tenné. „Ez részben módszertani kérdés, lehet olyan megegyezésre jutni, ami a kreatív könyvelés vegyítése a valódi védelmi kiadásokkal” – mondta Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára nemrég a HVG-nek adott interjújában. Az Egyensúly Intézet konferenciáján Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára beszélt arról, hogy lassú, például évi 0,2 százalékpontos emelést tud elképzelni. Ilyen ütemben másfél évtized lenne a GDP öt százalékának elérése, a három és fél pedig nyolc év.
A hágai NATO-csúcsról, az új védelmi vállalás és az öt százalék súlyáról, realitásáról itt írtunk bővebben:
A magyar kormány évekkel az európaiak előtt kezdett haderőfejlesztésbe, a hazai védelmi kiadások 2023 óta elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor az évek alatt leépült honvédség forrásainak legnagyobb részét a beszerzések viszik el, az elmúlt négy évben 45 százalék felett volt az erre fordított összeg részaránya, amivel azóta folyamatosan NATO-dobogós volt Magyarország.
