Legutóbb éppen áprilisban mutatta be utcai erődemonstráció keretében haditechnikájának nagyra tartott darabjait Észak-Korea. Vegyük sorra a legfontosabb darabokat: mivel hova lőhet a diktatúra?
Az óvónők a polcon a játékok között találták meg a gyújtóbombát, amit a gyerek az erdőben talált.
Mindenki egységesen a fenyegetés irányából közelít Phenjan rakétakísérleteihez, holott Észak-Korea sem kíván fegyveres konfliktusba lépni. A rezsim be akarja betonozni magát a zsarolópotenciálja növelésével – kérdés, mennyire kell a világnak tekintettel lennie a phenjani belpolitikai célokra. A diktatúra fél, hogy Szaddám és társai rezsimjeinek sorsára jut, ugyanakkor magának is volt egy sor rosszhiszemű húzása. Nagy kérdés, hogy Trump milyen utat választ a kérdés rendezésére.
A perzsák egyebek közt a nőgyűlöletéért kritizálják az elnököt.
Írország miniszterelnöke felvette a kesztyűt. Illetve zoknit.
Brutális hiány és infláció van az országban, nem igazán jött be a szocializmus.
Az amerikaiak is elismerték, hogy kedden interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Korea, amely akár Alaszkáig is képes lehetett volna tömegpusztító fegyvert célba juttatni.
Már napok óta biztosnak tűnt a tárgyalás helyszíne és keretei, kedden pedig az amerikaiak is megerősítették, hogy létrejön az első Putyin-Trump-találkozó.
Nagyot lépett áhított célja felé Észak-Korea, de még távol van attól, hogy atomtöltetű rakétákkal fenyegesse az USA-t. Kisebb rakétáival viszont vígan bizniszelhet a világban – a hagyományos szankciós politika fabatkát sem ér. Ám a nagyhatalmak nem fogják hagyni, hogy Kim Dzsong Un nevessen a végén, ha eljön az ideje, lecsapnak.
Az Európai Bizottság azért akadt ki, mert a máltai soros elnökségről szóló uniós vitán szinte teljesen üres volt a strasbourgi ülésterem.
Legalább tízen meghaltak és ötvenen megsebesültek, mituán felrobbant egy vízmelegítő egy bangladesi ruhagyárban.
Észak-Korea szerint a Japán felé kilőtt rakéta interkontinentális volt, pontosan célba talált, és ezek után a világ bármely pontjára képesek csapást mérni.
Az ENSZ becslése szerint mintegy százezer civil rekedhetett az ostromlott városban.
Valószínűleg nem terrorcselekmény történt, hanem leszámolásról lehet szó.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hétfőn élesen bírálta a berlini kormányt, amiért a török államfő nem tarthat nagygyűlést Németországban.
