Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni.
Egyre fokozódik a harag az EU-ban a magyar kormányfővel szemben, így érzékeny büntetések várnak rá, ha nem adja be a derekát két nap múlva a brüsszeli csúcsértekezleten – így látja a helyzetet a német lap brüsszeli tudósítója, Hubert Wetzel.
Irakli Garibasvili másodszor mondott le a grúz kormány éléről.
A védelmi miniszter szerint a Hamász elleni háború „még hónapokig eltarthat”.
Az ukrán elnök úgy látja, megállítható a harmadik világháború kitörése.
A vádirat szerint ő tanította meg fiának a fegyverhasználatot.
Közben az izraeli külügyminiszter az ENSZ-ügynökség vezetőjének távozását követelte.
Közel félmillió forintnyi eurót kértek egy-egy testért.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
Ketten az emberrablásokban működtek közre, két másik pedig bizonyíthatóan megfordult olyan helyszíneken, ahol izraeli civilek tucatjait gyilkolták le.
A rendőrség sem ismeri még a pontos körülményeket.
A bejelentést a szélsőjobboldal nagy bulival ünnepelte meg a jeruzsálemi Nemzetközi Kongresszusi Központban.
Harcok zajlanak a Harkivi területen, Bahmut előtt és Zaporizzsjában is.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A támadásban három amerikai katona vesztette életét.
A kommunista állam vezetője egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró építésének projektjét is megszemlélte.
Alexander Stubb egykori miniszterelnök és Pekka Haavisto volt külügyminiszter jutott tovább a finnországi elnökválasztás második fordulójába, miután a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie a vasárnapi első fordulóban a voksok több mint felét.
Irán által támogatott radikális fegyveres csoportok dróntámadást követtek el Jordánia szíriai határának közelében amerikai egységek ellen, három katona meghalt, 25 megsebesült - közölte Joe Biden amerikai elnök vasárnap a katonai incidens hírére reagálva.
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.
