Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.
Azzal vádolták őket, hogy merényletekhez szükséges felszerelést vittek az országba, és együttműködtek Izraellel.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
A háború miatt bezárt iskolák is kinyithatnak újra.
Az amerikai elnök közölte, hogy az életmentés mellett kötelezte el magát.
Hosszú sorokban várakoznak az utasok.
A két olajszállító hajó az orosz árnyékflottához tartozik.
Mohammad Eszlami azt is kijelentette, hogy Irán már jó előre felkészült rá, hogy támadni fogják a nukleáris létesítményeit.
Maszúd Peszeskján Katarral is rendezett viszonyra törekszik.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Mark Rutte úgy véli, Donald Trump olyasmit fog elérni, amely évtizedek óta egyetlen amerikai elnöknek sem sikerült.
Legalább öt újságírónőnek mondtak fel az utóbbi hetekben Szerbiában, mert valamilyen módon állást foglaltak az országban hónapok óta zajló egyetemista tüntetések – mellett. Újságíró-szervezetek szerint a valós szám ennél valószínűleg jóval nagyobb, de a nyilvánosságnak ennyiről van tudomása. Felmondásuk hivatalos megindoklása persze nem ez volt. Hirtelen munkaerő-felesleggé váltak.
A kokain mellett a heroin is sok áldozatot szedett az országban.
A vidámpark személyzete értesítette a rendőrséget.
A washingtoni Eurázsia Csoport nevű agytröszt alapító igazgatója szerint Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök nem csupán odahaza tesz majd be a Donald Tusk vezette kormánynak, hanem az európai színtéren is.
Az elnök úgy véli, mindkét fél megsértette a tűzszünetet, de nem szándékosan.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
De a NATO-csúcson nagyon igyekeznek Trump kedvében járni.
Az amerikai elnök a tűzszünet állítólagos megsértése miatt indított izraeli vadászrepülők visszafordítását követeli a zsidó államtól.
