Nyikita Hruscsov dédunokája szerint Vlagyimir Putyint, amikor megtámadta Ukrajnát, az vezérelte, hogy nem kapta meg az általa szükségesnek tartott figyelmet a Nyugattól, ezért megmutatta, mire képes erőszakkal.
A mindennapi életet, a személyes kapcsolatokat is alapvetően befolyásoló technológiai változások, ezzel összefüggő mentális problémák, a feldolgozatlan Covid, a politikusi garnitúra elöregedése, az elitek és társadalmi csoportok közti villongások és az ennek nyomán kiélezett feszültségek – a Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora szerint főként ezek vezettek a fiatal amerikaiak közérzetromlásához és ahhoz a robbanásveszélyes helyzethez, ami polgárháborúba is torkollhat.
Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.
A magyar kormányhoz kapcsolódó magyar szélsőjobb orosz mintára homofób dezinformációt vetett be a választási kampány során, állapította meg egy civil vizsgálat. Az EP-képviselővé választott antifasisztáról, Ilaria Salisról ír a Die Zeit. Az Economist nagy gondnak nevezi, hogy Németország nem áll Európa élére. A Times szerint Giorgia Meloni a margóra szorult. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az élő közvetítéseken a gyönyörű díszletek, Párizsban viszont az acélkordonok határozzák majd meg az olimpiát. A játékoknak érthető módon védelem kell, de a lezárások a francia főváros gondjait is kitakarják. A büszke köztársaság politikusai közben népszerűségüket javítanák az olimpia fényében.
Mintha két India létezne, az őrülten gazdagoké és a kétségbeejtően szegényeké. Egy friss tanulmány szerint az egyenlőtlenség nagyobb, mint az ország függetlenségének elnyerése, 1947 előtt.
Teljesen egyértelmű, hogy a szovjet típusú hadigazdaságban messze nem olyan rózsásak az állapotok, mint ahogyan azt Moszkva el akarja hitetni, ezzel együtt többet kell tenni, hogy a Kreml észhez térjen – írja a The Guardianben megjelent közös cikkében a svéd, a dán, az észt, a finn, a lett, a litván, a holland és a lengyel pénzügyi tárca vezetője.
Heves esőzés pusztít Tajvanon, az extrém időjárás azonban a Fülöp-szigeteknél is komoly problémát okoz, ahol egy felborult tankerhajó által okozott kár mérséklését nehezíti a vihar.
Az unió még nem nőtt fel Orbán Viktorhoz – így próbálja eladni a kormánymédia azt a kudarcsorozatot, amivel a miniszterelnök elérte, hogy pártja pályán kívülre került az unió döntéshozó testületeiben.
A Magyarországgal kritikus EU-s jogállami jelentéssel foglalkozik a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Politico. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy olyan helyzet állt elő, melyben Putyinnak még az is kedvez, hogy a franciák le akarnak válni a dúsított uránium előállításában Oroszországról. A Guardiannek nyilatkozott az ukrán hadsereg új főparancsnoka. A Hamasz és a Palesztin Hatóság megállapodásáról, valamint Kamala Harris esélyeiről ír a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.