szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Meg kellene szüntetni a húsipart az ökológiai lábnyoma miatt? Tudjuk majd etetni az egyre növekedő népességet? Vladimir Rakhmanin-nal, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettesével a táplálkozás és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettünk.

„Az éhezésre még emlékszünk a múlt századból és a mai napig él a hagyományban: a kínaiak például üdvözlésképpen azt kérdezik, ettél-e már? Annak ellenére, hogy alapvetően már nem tartunk az éhezéstől” – mondja Vladimir Rakhmanin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettese és európai, valamint közép-ázsiai regionális képviselője. Nagy szégyen azonban, hogy a gazdasági növekedés ellenére az elmúlt három évben egyre nőtt az éhezők száma. Az ENSZ legutóbbi jelentése alapján 2018-ban az emberiség 11 százaléka, több mint 821 millió ember éhezett a Földön. Eközben az élelmiszerek jelentős részét nem fogyasztjuk el – az élelmiszerpazarlás és veszteség is jelentős probléma az egész világon.

Klímaváltozás kontra mezőgazdaság és táplálkozás

Csak nemrég került be a köztudatba, hogy mekkora is az ökológiai lábnyoma annak, amit megeszünk, és hogy mekkora is a mezőgazdaság súlya a klímaváltozásban. A Világklíma Tanács (IPCC) jelentése szerint az élelmiszer-termelés, és azon belül a hústermelés felelős az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23 százalékáért, és ez a szám 37 százalékra kúszik fel, ha hozzávesszük az élelmiszertermeléssel és -feldolgozással kapcsolatos környezeti terhelést.

©

A minél tisztább, vegyi anyagoktól mentes gazdálkodásnak is egyre nagyobb szerep jut. Azzal kapcsolatban, hogyan változott az étkezéshez való viszonyunk, Vladimir Rakhmanin az élelmiszerbiztonság előtérbe kerülését is kiemeli, hiszen az, hogy mit eszünk, a nők termékenységét, vagy a gyerekek egészséges fejlődését is befolyásolja. A FAO főigazgató-helyettese úgy látja, egy új paradigma van kialakulóban: „világszerte a minőségre, a fenntarthatóságra és arra került a hangsúly, hogy ne ártsunk a Földnek. Egy sokkal átfogóbb megközelítés került előtérbe, ami nem csak a tudományos eredményeket vagy az élelmiszerláncot foglalja magába, hanem minden szereplőt és minden lépést, a termelőtől a fogyasztóig. Ennek pedig része a környezetre tett hatás, a klímaváltozás és a természetes erőforrások használata is” – mondja. „A klímaváltozás valóban új kihívások elé állít mindenkit. Kizsigereljük a természeti erőforrásainkat, túlhasználjuk a földet, a vizet. Értsük meg, ha kihasználjuk, nem lesz belőle több” – figyelmeztet.

Bár szárazság és áradások korábban is előfordultak, az emberi tevékenység gyakoribbá és intenzívebbé tette ezeket. A vízhiány mellett a szennyezés is nekünk köszönhető, nem beszélve a melegebb éghajlat következményeiről, amely nagyot lendíthet az állatok és a növények körében terjedő betegségeken. „Hiszek abban, hogy ezekkel a tényekkel most már mindenki tisztában van, és legalább azt tudjuk, hogyan ne csináljuk, azonban a kormányoknak, a kormányközi és civil szervezeteknek is foglalkozniuk kell ezekkel a problémákkal” – teszi hozzá.

A mezőgazdaságban már most is nagyon sok innovatív, digitális megoldást alkalmaznak, ilyen a robotika, vagy akár az újszerű időjárás-jelentések: ezeknek a kistermelők, a farmerek és a fogyasztók is előnyét élvezik. A FAO főigazgató-helyettese szerint az innovációk mellett azonban elő kell venni a különböző nemzetek helyi, hagyományos megoldásait is. Erre példaként a tárolás hagyományos megoldásai mellett a felülvetést említi: ilyenkor egy ültetvény állományának ritkulása esetén csak a hiányos részeket vetik újból és pótolják ki. „Többet kell termelnünk, de mindenből kevesebb erőforrás felhasználásával. Személy szerint abban hiszek, hogy a kettőt kombinálni kell, és hogy a technológia jó eszközöket nyújt” – véli.

Egyenlőtlenségek

Az egyenlőtlenségek több téren is megjelennek: világszerte egyre többen élnek nagyvárosban, ebből kifolyólag elnéptelenedik a vidék, ahol a gazdálkodás folyna. Rakhmanin ezért kulcskérdésnek tartja a vidékfejlesztést, hogy növeljék a vidék megtartó erejét, és hogy javítsanak az élhetőségen. „Sokan azt gondolják, a multinacionális cégeknek köszönhető az élelem, holott ha nem lennének a farmerek és a kisgazdálkodók, akkor nem lenne mit ennünk: több száz millió kistermelőnek köszönhető az élelem 80 százaléka. Nagyon fontos, hogy megfelelő hozzáférésük legyen a piachoz, hogy méltányos áron adhassák el a termékeket és hogy megfelelő körülmények között dolgozzanak. Nélkülük nem lenne semmi” – mondja. 

Helyit vagy nem helyit?

A termelést a fel-fellobbanó étrendi divatok és a szuperétel-jelenség is jelentősen befolyásolják. Ennek következtében hirtelen alakul ki egy nagyszabású, marketing generálta hype egy bizonyos élelmiszer körül, amelynek a fogyasztását nagy erőkkel népszerűsítik – mi pedig egyre inkább azt várjuk attól, amit megeszünk, hogy tápláló legyen, segítsen minket a munkánkban és maradjunk fittek a fogyasztása révén. A FAO főigazgató-helyettese üdvözli a superfood divatot, ha tápláló, ellenálló és fenntarthatóan termeszthető gyümölcsöt vagy gabonafélét reklámoznak és ebből profitálnak a termelők is. Ilyen a chiamag, az acaibogyó vagy a quinoa is. De ez csak az érem egyik oldala. A rendkívül egészségesnek tartott avokádó nemzetközi piaca például tíz éven belül 23 milliárd dollárosra duplázódhat, a termesztésének viszont fatális a környezetre tett hatása: a mexikói éghajlati viszonyok között terem, az exponenciálisan megnövekvő kereslet miatt azonban a helyi termelők kivágják a fenyőerdőket és óriási a vízigénye is. Az öntözés következtében pedig elvonják a vizet az ültetvényekhez közeli erdőktől és az állatoktól, a szállítás és a csomagolás ökológiai lábnyomáról nem is beszélve.

©

Ahhoz szoktunk hozzá, hogy legyen szó bármilyen egzotikus élelmiszerről, az a rendelkezésünkre áll az év bármely szakaszában, bárhol a világon. Erről a pontról azonban elmozdulást lát Vladimir Rakhmanin: „akkor a legtáplálóbb valami, ha helyben termesztették és szezonális. Egyre több étteremben jelenik meg, melyik hozzávaló honnan jön, egyre inkább a minőségen van a hangsúly és kifejezetten helyi, szezonális étlapot állítanak össze, akár Olaszországban, akár Oroszországban, ahol az egyik halfajt csak áprilisban halásszák. De ilyen a sütőtök, az eper és a cseresznyeszezon is Magyarországon” – mondja. Személy szerint abban hisz, hogy a szezonális, helyi és a különleges, távoli élelmiszereknek egymás mellett kell léteznie, hiszen természetes, hogy kíváncsiak vagyunk az egzotikus dolgokra.

Együnk húst, vagy sem?

Élénk vita folyik az állattenyésztésről etikai kérdések és a környezetre tett káros hatása miatt is. A FAO főigazgató-helyettese azonban óvatosságra int: „Ne ítélkezz, inkább hozzunk fenntarthatóbb döntéseket. Az állati eredetű fehérjére szükség van a gyerekek egészséges fejlődéséhez is, ez nem helyettesíthető. A vegetáriánusoknak is fontos, hogy pótolják a fehérjét, hogy egészségesek maradjanak. Az Amerikai Egyesült Államokban is már trend, hogy az emberek inkább kevesebb, drágább, de még megfizethető, nyomon követhető húst vásárolnak, olyat, amit nem kezelnek antibiotikumokkal” – mondja. Ezenfelül arra is felhívja a figyelmet, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hány ember megélhetése függ ettől az iparágtól, és bár már megjelentek a növényi alapú húspótlékok is – ami izgalmas alternatíva a vegetáriánusok számára –, a feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben megint csak nem tesznek jót az egészségnek.  

©

Az élelmezés és a mezőgazdaság jövője

A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a Föld népességének növekedése kapcsán gyakran felmerül az a kérdés, hogy mennyire van távol az élelmiszeripar egésze, az, ahogyan termelünk, és ahogyan fogyasztunk a megfelelőtől, az egészségestől és a fenntarthatótól. Az előrejelzések szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9,6 milliárd főt, ehhez pedig úgy tartják, a jelenleginél sokkal több haszonnövényt kellene termelnünk. Vladimir Rakhamin azonban nem így látja: „úgy gondolom, hogy jól állunk. A mostani rendszer már bizonyította, hogy képes ellátni az emberiséget és igazán nagy mennyiséget is elő tudunk állítani.

Hogy 2050-re körülbelül 10 milliárd embert tápláljunk, a számítások szerint 50-70 százalékkal több élelmiszert kellene termelnünk, én viszont hiszek abban, hogy ez lehetséges a mostani rendszerben is

– véli. Aggasztónak tartja azonban a politikai válságokat és az élelmezés kapcsolatát: „Ha vége is egy konfliktusnak, vagy egy háborúnak, attól még a termőtalajt nem lehet egyből helyreállítani. Ehhez mind idő kell, ezekre pedig előre fel kell készülnünk” – figyelmeztet.

©

Az egészséges táplálkozás, a fenntarthatóság, a termelés hatékonyságának növelése és a gazdasági érdek között azonban nem lát összeférhetetlenséget. „Valamennyire mindig is kiegyensúlyozatlan volt ezek között a szempontok között a kapcsolat. Egy sikeres és megfelelő politika viszont mindegyiket egyszerre támogatja. Csak ebbe be kell fektetni. Ha nincs termőföld, nincs is miről beszélnünk. Hogy okosabban döntsünk és egészségesen éljük, mindenkinek egyformán érdeke. Szabályzásra van szükség, de nincs érdekellentét ezek között” – mondja.

Dobos Emese Gazdaság

Évente ötvenezer forintnyi élelmiszert dobunk ki a kukába

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.

Dobos Emese Gazdaság

Felpumpált disznók és fertőzések miatt is tudnunk kell, hogy mit eszünk

Nem is tudjuk, mennyi élelmiszerrel vihetünk be a szervezetünkbe antibiotikumot. Nemcsak az átláthatóságot biztosítja, de kritikus szerepet tölthet be a kitörő járványok, élelmiszerfertőzések és az élelmiszerbiztonság terén is a blockchain alapú nyomon követés, amelyben világszerte élen egy jár egy magyar cég.

Müller Cecília: Fontos lépést tettek a magyar vakcina fejlesztése felé

Müller Cecília: Fontos lépést tettek a magyar vakcina fejlesztése felé

Közel 1500 forint, ha utólag javítani akarunk egy adatot az e-matricán, de van ingyenes megoldás is

Közel 1500 forint, ha utólag javítani akarunk egy adatot az e-matricán, de van ingyenes megoldás is

1820 új koronavírusos halálesetet jelentettek Nagy-Britanniában

1820 új koronavírusos halálesetet jelentettek Nagy-Britanniában