szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem is tudjuk, mennyi élelmiszerrel vihetünk be a szervezetünkbe antibiotikumot. Nemcsak az átláthatóságot biztosítja, de kritikus szerepet tölthet be a kitörő járványok, élelmiszerfertőzések és az élelmiszerbiztonság terén is a blockchain alapú nyomon követés, amelyben világszerte élen egy jár egy magyar cég.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A világon évente körülbelül 600 millióan, minden 10. ember betegszik meg nem biztonságos ételtől az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, ez pedig több mint 420 ezer ember halálát okozza, harmaduk öt év alatti gyerek. A szám pedig egyre nő – ráadásul nem is csak a szegényebb országokban probléma az élelmiszerbiztonság, Magyarországon is szinte hetente hallani termékvisszahívásokról. 

„Egy megbetegedés esetén akár 4-5 nap is eltelhet, mire megtalálják, hova kerülhetett egy fertőzést okozó szállítmányból, miközben egy friss húst ennyi idő alatt már mind el is adnak" – mondja Árokszállási Erik, a 2018-ban alapított magyar tulajdonú német cég, a TE-FOOD International GmBH ügyvezetője. A teljes körű, farmtól az asztalig tartó nyomon követést biztosító blockchain technológiával foglalkozó cég már a világ minden pontján jelen van, rendszerük csirke, sertés, marha, tojás, zöldség és gyümölcs nyomon követésére alkalmas, de már folyik a fejlesztés a rák, hal, szántóföldi növények és bor élelmiszerláncok átláthatóságának biztosítására. Több mint 6000 szervezet használja a szolgáltatásukat világszerte, köztük az Auchan, amelynél 14 országban (köztük Oroszország, Szenegál és EU-tagállamok) vagy a svájci Migros-lánc, ahol 400 beszállítónál biztosítják az élelmiszerek nyomon követését. 

Árokszállási Erik
©

Élénken él még a köztudatban a 2009-es H1N1 sertésinfluenza és az idei, világméretű járványt okozó koronavírus is sokkolja a társadalmat: „komoly probléma, hogy nem látjuk tisztán a dolgokat, a technológia, a nyomon követés pedig segíthet. A zoonózis okozza a legnagyobb félelmet: hogy állatról emberre terjednek vírusok, bakteriális megbetegedések és hogy a háztáji állatok is megfertőzhetnek majd minket. Az élőállatok esetében ezért is nagyon kritikus, hogy a járványokat nyomon kövessük” – mondja.

A TE-FOOD rendszert először Dél-Vietnamban, egy 35 millió lakosú régióban alkalmazták 2016-ban: a sertés-nyomonkövetés kötelező kormányzati bevezetését az ottani hatóság többek között az úgynevezett „vízpumpálás” gyakorlatának a visszaszorításával indokolta. Ennek során az élő állatok testébe 8-10 liter vizet fecskendeztek, ennyivel nőtt a vágóállat súlya. Ez viszont nem csak csalás, de állatkínzás is, és súlyos egészségügyi kockázatot rejt magában. „A sertéshúsnak magas a víztartalma és ha ez tovább nő, akkor túlszaporodnak a húsban lévő baktériumok, és adott esetben toxikussá válik. Ráadásul, ha élő húsba pumpálnak vizet, az nagyon fáj az állatnak, ezért benyugtatózzák őket, a vágásig viszont ez sok esetben nem ürül ki: így az eladott hús nemcsak toxikus, de sok esetben tartalmaz nyugtatószer-maradványokat is” – mondja az ügyvezető.

©

Kezdetben még a hús 85 százaléka ilyen volt, a gyanús szállítmányokról leadott jelzések, illetve az állatorvosoknak átadott szürke- és feketelisták hatására meginduló intézkedések nyomán a legújabb statisztikák már csak 20-25 százalékra teszik a vízzel pumpált sertéshús arányát. Ennek pedig az egészségügyben is látják már az eredményét: ez idő alatt, különösen a gyerekeknél jelentősen kevesebb emésztőrendszeri megbetegedés fordult elő az országban. 

A blockchain első rétege egy elosztott hálózaton megfelelő titkosítással működő adattárolási technológia, amely teljesen transzparens, minden résztvevő rálát a tárolt adatokra és tranzakciókra. A felek rögzítik az adataikat és eseményeiket a hálózaton, ami utána módosíthatatlanná válik. A második réteget az ún. smart contract, vagyis okos szerződés adja: a megoldás lényege, hogy a két-, illetve többoldalú viszonyrendszereket leképező szerződéseket (például a mennyiségre, árra és minőségre vonatkozó elvárásokat) is felviszik programkódok formájában, így maga a rendszer nyomon követi és ellenőrzi ezek teljesülését.

Az infrastruktúra fontos kiegészítő elemei a mesterséges intelligencia, és az iOT eszközök. Ezek szenzorok formájában segítik a már rögzített adatok ellenőrzését, illetve bizonyos esetekben mint önálló adatgyűjtő eszközként is működnek: „például, ha a tejet 5 és 8 fok között kell szállítani, akkor a teherautóba épített szenzor ezt végig méri – így csak akkor veszik át az árut, ha ez az út során végig biztosított volt” – avat be a rendszer működésébe Árokszállási Erik.

Minden csak bizalom kérdése

A fejlett országokban a blockhain bevezetése elsősorban a kiskereskedelmi oldal törekvése: „sokszor egy kiskereskedő már nem lát a nagykereskedő mögé, ebben segítené ez a fajta átláthatóság. De sok cég lát ebben a marketingelőnyt: így elmondhatják a vevőiknek, hogy számukra nyitott könyvként működnek. És mellesleg a fogyasztásról is adatot gyűjthetnek, és törzsvásárlói programokat integrálhatnak – mondja a cégvezető.

©

Van egy másfajta törekvés is, amelyet segíthet ez a transzparensebb működés: ez a növényvédő szerek és az antibiotikumok kontrollált használata. „Azt is látjuk, hogy itt az EU előbb-utóbb szigorúbb szabványokat fog kialakítani. Jelenleg bizonylatalapú a nyomon követés, például meg kell őrizni a szállítóleveleket. Nincs viszont online, valós idejű nyomon követés, ami kritikus egy-egy termékvisszahívás esetén. Így a blockchaint bevezetők az érkező, szigorúbb szabályokra is felkészülnek.”

Hiába vagyunk az EU-ban, a magyar cégek többsége egyelőre kivár, persze vannak kivételek. Néhány hete indult el az együttműködésük a Pölöskei szörpök gyártójával, őket hamarosan az angus marha tenyésztők követik, ezeket a projekteket közösen a magyar partnerünkkel, a Laurel Kft.-vel végzik. „A legtöbb hazai cég viszont azt mondta, hogy nem érdekli őket a megoldás, várnak, amíg ezt kötelezővé nem teszik.”

A fejlődő országokban a kormányok, hatóságok szorgalmazzák az átláthatóságot: „Délkelet-Ázsiában és Afrikában is erős a szürkegazdaság, a korrupció a gazdasági rendszer része. Ezért a hatósággal szemben nagyfokú a bizalmatlanság. Míg a felsővezetés szintjén van igény ezekben a fejlődő országokban is az átláthatóságra, addig a megvalósítás során, az operatív vezetés sok akadályt gördít az ilyen jellegű projektek elé, hiszen ez a réteg bizonyos esetekben egzisztenciálisan függ a szürkegazdaságtól. A bevezetés során a munkánk gyakorlatilag alacsony arányban technológiai kérdés” – mondja az ügyvezető.

A fejlődő országokban jelentős probléma az élelmiszerhamisítás, ami nemcsak egészségügyi kérdés, de komoly anyagi hátrányt okozhat a cégeknek is, hiszen a vetőmagoktól elkezdve nagy értékű kávé, tea és méz, valamint alkoholtermékek esetében is előfordul. Ám Európa sem mentes ettől, 3-4 éve egy holland áruházban átszínezett sertéshúst adtak el marhahúsként. Bár a blockchain nyomon követési technológia sem tudja 100 százalékban megoldani az élelmiszeriparban előforduló problémákat, de egy sikeres bevezetés mégis jelentősen csökkentheti a számukat – mondja az ügyvezető.

Képünk illusztráció
©

A tapasztalatok szerint két terület van, amely az egész világon megoldandó kérdés: az egyik a biotermékek hitelességének biztosítása, a másik pedig az antibiotikum túlhasználatának a csökkentése a mezőgazdaságban, különösen az állattenyésztésben. A tanúsítók számára nagy segítség lehet, hogy két audit között is pontos képet kapnak a tanúsítandó szervezetek belső működéséről a folyamatos nyomon követés segítségével, igazán csak így tudnák az előállított termékek tisztaságát biztosítani.

Az antibiotikum túlhasználatának csökkentése világszerte fontos cél, mivel sok helyen nem csak betegségek kezelésére használják az antibiotikus szereket, hanem takarmányhoz keverve is, mert mellékhatásként gyorsabban nő az állat és zsírmentesebb lesz a húsa. Ez a gyakorlat ismert a sertés-, baromfi- és a szarvasmarha ágazatban is, illetve az akvakultúrás tenyésztésű rákok 80 százalékának esetében is kimutatható antibiotikum maradványokat találtak a laborvizsgálatok során. Hogy ez miért baj ránk nézve? „Még ha mi nem is fogyasztunk közvetlenül antibiotikumot, az élelmiszerekkel a szervezetünkbe kerül és kialakulhat a rezisztencia" – hívja fel a figyelmet a hatásra az ügyvezető. Az antibiotikumhasználat visszaszorítása azonban gazdasági kiesést jelent a másik oldalon és egy kitörő járvány esetén jelentős veszteség érheti a tenyésztőket, amire ezzel párhuzamosan megoldást kell találni.

Ki fizeti ki mindezt?

Világszerte kihívás – és nem csak ezen a téren, hanem például a klímaváltozás kezelése miatt is –, hogy ki fizeti ki a költségeket. Rendkívül széttagolt és komplex láncok alakultak ki az élelmiszeriparban, a blockchain alapú nyomon követés egyik nagy kihívása pedig, hogy minden szereplőnek együtt kell dolgoznia a megvalósítás érdekében. Több, nyomon követésre irányuló projekt pont a költségelosztás egyenlőtlensége miatt nem volt hosszú távon fenntartható: jellemzően a nyomon követési költségek 60 százaléka a gazdálkodókra terhelődik, míg a legalacsonyabb arány a kiskereskedelemre, holott a legnagyobb, jellemzően marketing jellegű előnye a kiskereskedelmi ágazatnak van.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Melyik híradót nézi? Ettől függ a véleménye a kínai vakcináról

Melyik híradót nézi? Ettől függ a véleménye a kínai vakcináról

Elmarasztalta Magyarországot a menekülők éheztetése és fogva tartása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága

Elmarasztalta Magyarországot a menekülők éheztetése és fogva tartása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága

Élvezze ki a tavaszi időt, mert közeledik egy újabb hidegfront

Élvezze ki a tavaszi időt, mert közeledik egy újabb hidegfront