Az ELTE kutatói 20 éve figyelik Budapest és környéke hőmérsékleti anomáliáit, és arra figyelmeztetnek, hogy már májusra 40 Celsius-fokosra fűti fel a nap a belvárosi aszfaltot. Több zöld kell, és más építőanyagok, hogy mérsékeljük a városi hősziget hatást.
A klímaváltozással egyre gyakoribbá váló hőhullámok és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét, és növelik az egészségügyi kockázatokat – figyelmeztetnek a Másfélfok.hu oldalán az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének kutatói.
A meteorológusok 20 éve követik a Budapest és agglomerációja felszínhőmérsékleti anomáliáit, és ez alapján arról írnak, hogy a sűrűn beépített belvárosban nem csak a vízszintes, hanem a függőleges síkok is többszörösen visszaverik és sugározzák a nap hőjét. Így már tavasszal 40 Celsius-fokosra melegednek az aszfalt és betonfelületek, miközben a természetes zöldfelületek esetében 30 Celsius-fok alatt marad ez a hőmérséklet.
A kutatók szerint a városnak alkalmazkodni kell ehhez, azt írták:
Minőségileg és mennyiségileg is több zöld felületre van szükségünk városainkban, a csapadékot kék-zöld infrastrukturális elemekkel kell helyben tartanunk, át kell gondolnunk építő- és burkolóanyagaink anyagát és színét, a városi közlekedést.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
