Hőhullámok, szárazság: az átlagnál jóval melegebb volt az idei nyár
Nem csak nagyon meleg, de száraz is volt az idei nyár az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint. Négy hőhullámos időszak is jellemezte az idei nyarat a meteorológusok szerint.
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Az idei nyáron tapasztalt szélsőséges időjárás csak ízelítő abból, ami ránk vár, ha továbbra is ilyen ütemben folytatjuk a Föld időjárásának megváltoztatását – írja a Másfélfok.hu, amely ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált összefoglaló jelentés alapján szedte össze, milyen időjárási forgatókönyvekre számíthatunk Közép-Európában a felmelegedés miatt.
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében előbb emlékeztet arra, hogy
Magyarországon négy hőhullámos időszakkal az idei volt az ötödik legmelegebb nyár a modern mérések kezdete óta, ráadásul a nyár első két hónapjában mért átlaghőmérséklet megközelítette a 23 Celsius-fokot. Ehhez hasonló az elmúlt 121 évben nem fordult elő.
Nem csak nagyon meleg, de száraz is volt az idei nyár az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint. Négy hőhullámos időszak is jellemezte az idei nyarat a meteorológusok szerint.
A jövőben növekvő számú hőhullámokra kell számítani, évente egyre több olyan napot kell kibírni majd Nyugat- és Közép-Európában, amikor a hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ennek hozadéka, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re ötödével kevesebbet kell fűteni, de nyáron több energia kell majd a hűtésre.
Az lesz a csoda, ha nem tűnnek el teljesen a gleccserek
– írták.
Az Alpokban még az optimista forgatókönyv szerint is a 2017-es értékek kétharmadára zsugorodnak a gleccserek, a pesszimista alapján pedig a nagy részük teljesen elolvad majd.
Egyre gyakoribb lesz az extrém mennyiségű csapadékhullás; Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein a villámárvizeket tekintve már most 20 százalékos növekedést figyeltek meg. Valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol a legnagyobb mértékben nő az árvizek kockázata, bár egyes kelet-európai országokban csökkenhet ezek esélye, legalábbis azoké, amelyeket hóolvadások okoznak.
Növekvő aszályra is számíthatunk – hidrológiai, mezőgazdasági és ökológiai szempontból is –, és a szárazság az erdő- és egyéb vegetációtüzek számára is kedvező lesz: Kelet- és Közép-Európa térségében
2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzeseményeket átlagosan 5–50 évente tapasztalhatjuk majd meg.
Eközben az átlagos szélsebesség gyengülni, de az erős szelek gyakorisága és amplitúdója növekedni fog – írta Kis Anna, aki azt is jelezte, hogy tudományosan fogalmazva nagyon valószínű – ez az IPCC terminológiájában több mint 90 százalékos valószínűséget jelent –, hogy ezek a változások az emberi tevékenység következményei.
A jövőt tekintve az IPCC forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel számol, de az új jelentés azt is határozottan kiemeli, hogy még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is.
Évtizedeken át csak hallgattuk a klímaváltozásról szóló beszámolókat, de nem voltak komoly lépések, így mostanra oda jutottunk el, hogy már senki nincs biztonságban – ez az egyik fő megállapítása az ENSZ most közölt, minden eddiginél nagyobb, klímaváltozásról szóló kutatásának. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete, az IPCC hatodik alkalommal készített jelentést erről a témáról, több mint 14 ezer tudományos cikk alapján foglalták össze, hol tartanak a tudományos kutatások most, ennek a megállapításait mutatták be most.