Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Az idei nyáron tapasztalt szélsőséges időjárás csak ízelítő abból, ami ránk vár, ha továbbra is ilyen ütemben folytatjuk a Föld időjárásának megváltoztatását – írja a Másfélfok.hu, amely ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált összefoglaló jelentés alapján szedte össze, milyen időjárási forgatókönyvekre számíthatunk Közép-Európában a felmelegedés miatt.
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében előbb emlékeztet arra, hogy
Magyarországon négy hőhullámos időszakkal az idei volt az ötödik legmelegebb nyár a modern mérések kezdete óta, ráadásul a nyár első két hónapjában mért átlaghőmérséklet megközelítette a 23 Celsius-fokot. Ehhez hasonló az elmúlt 121 évben nem fordult elő.
Hőhullámok, szárazság: az átlagnál jóval melegebb volt az idei nyár
„A bolygó felmelegszik és élhetetlenné válik, akár már az unokáink számára, s hogy ez ne így legyen, vissza kell fogni a széndioxid-kibocsátást" - mondja Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja. Az energiacég a nagy nemzetközi vállalatcsoport tagjaként úttörő szerepet játszik Magyarországon a fenntartható energetikai megoldások elterjesztésében, az e-mobilitástól, a napelemes rendszerek telepítésén át, egészen az évtizedekkel ezelőtt épített villamos hálózatok fejlesztéséig.
A jövőben növekvő számú hőhullámokra kell számítani, évente egyre több olyan napot kell kibírni majd Nyugat- és Közép-Európában, amikor a hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ennek hozadéka, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re ötödével kevesebbet kell fűteni, de nyáron több energia kell majd a hűtésre.
Az lesz a csoda, ha nem tűnnek el teljesen a gleccserek
– írták.
Az Alpokban még az optimista forgatókönyv szerint is a 2017-es értékek kétharmadára zsugorodnak a gleccserek, a pesszimista alapján pedig a nagy részük teljesen elolvad majd.
Egyre gyakoribb lesz az extrém mennyiségű csapadékhullás; Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein a villámárvizeket tekintve már most 20 százalékos növekedést figyeltek meg. Valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol a legnagyobb mértékben nő az árvizek kockázata, bár egyes kelet-európai országokban csökkenhet ezek esélye, legalábbis azoké, amelyeket hóolvadások okoznak.
Növekvő aszályra is számíthatunk – hidrológiai, mezőgazdasági és ökológiai szempontból is –, és a szárazság az erdő- és egyéb vegetációtüzek számára is kedvező lesz: Kelet- és Közép-Európa térségében
2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzeseményeket átlagosan 5–50 évente tapasztalhatjuk majd meg.
Eközben az átlagos szélsebesség gyengülni, de az erős szelek gyakorisága és amplitúdója növekedni fog – írta Kis Anna, aki azt is jelezte, hogy tudományosan fogalmazva nagyon valószínű – ez az IPCC terminológiájában több mint 90 százalékos valószínűséget jelent –, hogy ezek a változások az emberi tevékenység következményei.
A jövőt tekintve az IPCC forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel számol, de az új jelentés azt is határozottan kiemeli, hogy még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is.
ENSZ-jelentés: Megállítható még a klímakatasztrófa, de politikusok nélkül nem fog menni
Évtizedeken át csak hallgattuk a klímaváltozásról szóló beszámolókat, de nem voltak komoly lépések, így mostanra oda jutottunk el, hogy már senki nincs biztonságban - ez az egyik fő megállapítása az ENSZ most közölt, minden eddiginél nagyobb, klímaváltozásról szóló kutatásának.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
Kövesse élőben a Pride eseményeit.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
Ne egye meg a francia joghurtot.
Mi az, amiben már most a legjobbak között van?
