Az idei nyáron tapasztalt szélsőséges időjárás csak ízelítő abból, ami ránk vár, ha továbbra is ilyen ütemben folytatjuk a Föld időjárásának megváltoztatását – írja a Másfélfok.hu, amely ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált összefoglaló jelentés alapján szedte össze, milyen időjárási forgatókönyvekre számíthatunk Közép-Európában a felmelegedés miatt.

Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében előbb emlékeztet arra, hogy

• Európa-szerte megdőlt több hőmérsékleti rekord (Szicíliában 48,8 Celsius-fokot mértek),
• erdőtüzek pusztítottak Görögországban, Törökországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban,
• villámáradások mosták el Németország és Belgium egyes területeit,
• tornádó pusztított Csehországban.

Magyarországon négy hőhullámos időszakkal az idei volt az ötödik legmelegebb nyár a modern mérések kezdete óta, ráadásul a nyár első két hónapjában mért átlaghőmérséklet megközelítette a 23 Celsius-fokot. Ehhez hasonló az elmúlt 121 évben nem fordult elő.

Hőhullámok, szárazság: az átlagnál jóval melegebb volt az idei nyár

„A bolygó felmelegszik és élhetetlenné válik, akár már az unokáink számára, s hogy ez ne így legyen, vissza kell fogni a széndioxid-kibocsátást" - mondja Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja. Az energiacég a nagy nemzetközi vállalatcsoport tagjaként úttörő szerepet játszik Magyarországon a fenntartható energetikai megoldások elterjesztésében, az e-mobilitástól, a napelemes rendszerek telepítésén át, egészen az évtizedekkel ezelőtt épített villamos hálózatok fejlesztéséig.

A jövőben növekvő számú hőhullámokra kell számítani, évente egyre több olyan napot kell kibírni majd Nyugat- és Közép-Európában, amikor a hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ennek hozadéka, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re ötödével kevesebbet kell fűteni, de nyáron több energia kell majd a hűtésre.

Az lesz a csoda, ha nem tűnnek el teljesen a gleccserek

– írták.

Az Alpokban még az optimista forgatókönyv szerint is a 2017-es értékek kétharmadára zsugorodnak a gleccserek, a pesszimista alapján pedig a nagy részük teljesen elolvad majd.

Egyre gyakoribb lesz az extrém mennyiségű csapadékhullás; Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein a villámárvizeket tekintve már most 20 százalékos növekedést figyeltek meg. Valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol a legnagyobb mértékben nő az árvizek kockázata, bár egyes kelet-európai országokban csökkenhet ezek esélye, legalábbis azoké, amelyeket hóolvadások okoznak.

Növekvő aszályra is számíthatunk – hidrológiai, mezőgazdasági és ökológiai szempontból is –, és a szárazság az erdő- és egyéb vegetációtüzek számára is kedvező lesz: Kelet- és Közép-Európa térségében

2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzeseményeket átlagosan 5–50 évente tapasztalhatjuk majd meg.

Eközben az átlagos szélsebesség gyengülni, de az erős szelek gyakorisága és amplitúdója növekedni fog – írta Kis Anna, aki azt is jelezte, hogy tudományosan fogalmazva nagyon valószínű – ez az IPCC terminológiájában több mint 90 százalékos valószínűséget jelent –, hogy ezek a változások az emberi tevékenység következményei.

A jövőt tekintve az IPCC forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel számol, de az új jelentés azt is határozottan kiemeli, hogy még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is.

ENSZ-jelentés: Megállítható még a klímakatasztrófa, de politikusok nélkül nem fog menni

Évtizedeken át csak hallgattuk a klímaváltozásról szóló beszámolókat, de nem voltak komoly lépések, így mostanra oda jutottunk el, hogy már senki nincs biztonságban - ez az egyik fő megállapítása az ENSZ most közölt, minden eddiginél nagyobb, klímaváltozásról szóló kutatásának.