Szinte az egész magyar társadalom (94,8 százalék) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben - írja a Másfélfok.hu az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérés eredményeire hivatkozva. A magyar lakosság körében 2022 tavaszán 1000 fős mintán végzett kutatás célja a környezettudatos viselkedést serkentő és gátló tényezők vizsgálata volt. Az eredmények szerint az energiatakarékosságra hajlandóak a legtöbben, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése a legkevésbé népszerű környezettudatos cselekvéstípus.

Mint írják, tanulságos a választott lehetőségek sorrendje, ugyanis a listát magasan vezeti az energiatakarékosság - kevesebb áram, gáz, víz használata - , méghozzá a többi lehetőségnél ezt jóval többen választották. A szakértők szerint a régiós megoszlás is tanulságos:

Leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók mutattak tendenciát erre.

Ez a kutatást végző szakértők szerint azzal magyarázható, hogy az ország legszegényebb régiójában élőknek már a rezsicsökkentés eltörlése előtt is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra, mint az ország leggazdagabb régiójában élőknek, ezért látnak kevesebb lehetőséget energiafogyasztásuk csökkentésére az észak-magyarországi válaszadók a közép-magyarországiakhoz képest.

Az energiatakarékosság pedig azért népszerű, mert

a takarékosság esetében, szerencsés módon, több cél is egybevág: a környezet megóvásával párhuzamosan a pénztárcát is kíméli.

A spórolás miatt szerepelnek a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán is olyan cselekvések, melyek kis körültekintéssel egyszerre lehetnek környezet- és pénztárcakímélőek: a hulladékcsökkentés, illetve a dolgok megjavítása. A dobogóról jelentősen lemaradva következik a környezetbarátabb termékek vásárlása, melyekről ma még általában nem az olcsóság jut az emberek eszébe, hanem az, hogy éppen környezetbarát mivoltuk miatt sokszor drágábban juthatnak hozzájuk.

Viszont az ötödik helyen álló környezetbarátabb közlekedés esete mutatja, hogy nem csak gazdasági tényezők állnak a környezetszennyezést befolyásoló lehetőségek közti választások mögött, hiszen a közlekedés esetében a leginkább környezetbarát módszer (gyaloglás) lenne egyben a legolcsóbb is. Mégis, a teljes állásban dolgozók 20,2%-a, a részmunkaidőben dolgozók 25,3%-a jár biciklivel vagy gyalog, valószínűsíthetően azért, mert munkahelye a lakhelyétől a gyalog vagy kerékpárral könnyedén megtehető távolságnál messzebb található. Ez a példa mutatja, hogy

az olyan össztársadalmi mintázatok, mint a városok szerkezete alapvetően befolyásolják az emberek környezetszennyező tevékenységének mértékét.

A lista utolsó helyén holtversenyben a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása áll. Jó hír, hogy még ezeken a legkevésbé választott területeken is a magyar lakosság nagyjából egyötöde tervezi környezetkímélőbbé tenni az életét. Ugyanakkor e két tevékenység utolsó helye több szempontból is értelmezhető az ELTE PPK szakértői szerint:

Egészen a közelmúltig nem hozták közvetlen összefüggésbe a környezetszennyezéssel a két tevékenységet, sőt, mindkét területet eddig alapvetően a környezetvédelemtől teljesen eltérő, erőteljesen értékvezérelt, és nagy motiváló erővel bíró egyéb társadalmi folyamatok (a divat, illetve az étkezési hagyományok) befolyásolták.

Ráadásul az étkezési kultúra alapvetően érzelemközpontú, emellett más akadályok is megfigyelhetőek, például az, hogy sokan ízlésből fakadóan nem elégedettek az állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékekkel. Ez a tendencia figyelhető meg a növényi italok hazai piacán is: bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük.