Hiába hűtjük le klímaberendezéssel otthonainkat, ha közben szinte megfőzzük városunkat egy hőhullám idején. Akár 2 fokkal is növelheti hőmérsékletet a folyamatos klímázás, miközben egyre többen szerelik fel lakásukat velük.
Akár 2 Celsius-fokkal is megemelhetik a városok hőmérsékletét hőhullám idején az épületek hűtésére szolgáló légkondicionálók. Ezt még egy korábbi francia kutatás állapította meg, az Euronews azért vette előt a témát, mert Franciaországban közéleti vita bontakozott ki a légkondicionálók használatáról.
A kérdéses 2020-as kutatás során azt vizsgálták, milyen hatással van egy Párizs méretű város hőmérsékletére, ha 23 Celsius-fokos lakásokban és irodákban hűsölünk, miközben odakint tombol egy hőhullám.
A klímaberendezések okozta hőmérséklet-emelkedés több tényezőtől is függ, így a napszaktól, a hőhullám intenzitásától. A kutatók a 2003-as, 14 ezer halálos áldozattal járó franciaországi hőhullám alapján végeztek modellszámításokat, és arra jutottak, hogy ha az akkori kilenc napos hőhullám ideje alatt a klímaberendezések szisztematikus használata további 2,4 fokkal emelte volna a külső hőmérsékletet.
Az összefüggést más kutatások is megerősítették: egy 2014-es tanulmány szerint egy városnyi klímaberendezés éjszakai működtetése 1-1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést okoz.
Mindez abból fakad, hogy a klímák hőszivattyúként működnek: a beltér lehűtésével a kültérbe juttatják a meleget. Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt azonban egyre többen szereltetnek légkondit.
A klímaberendezések már most a világ energiafelhasználásának 10 százalékát fogyasztják (és sokszor káros gázokat juttatnak a légkörbe), és az előrejelzések szerint 2050-re megháromszorozódik a használatuk, összesített elektromosenergia-fogyasztásuk pedig meghaladja majd Kína jelenlegi összfogyasztását is.
A klímaberendezéseknek a városi hőszigethatás fokozásában játszott szerepére a Másfélfok tudományos munkatársai is figyelmeztettek korábban. A kutatók szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a városokban a felületek felmelegedésének megelőzésére, például világos burkolatok alkalmazásával, de legfőképp zöld árnyékolással: parkokkal, épületekre felfuttatott futónövényekkel, zöld tetőkkel, párolgással hűtő nyílt vízfelületekkel.
Ha nem akarunk megfőni Budapesten, újra kell gondolnunk hogyan építkezünk
Az ELTE kutatói 20 éve figyelik Budapest és környéke hőmérsékleti anomáliáit, és arra figyelmeztetnek, hogy már májusra 40 Celsius-fokosra fűti fel a nap a belvárosi aszfaltot. Több zöld kell, és más építőanyagok, hogy mérsékeljük a városi hősziget hatást.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
