„Bárkit rommá bírságolnának ezért a brutális pusztításért” – a Tarnán is mederkotrást végzett a vízügy, a növény- és állatvilág láthatta kárát

A vízügy tájékoztatása szerint a munkálatok a Bükki Nemzeti Parkkal egyeztetve, költési időszakon kívül zajlottak egy olyan szakaszon, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt.

  • HVG

A térség és Kápolna vízkárokkal szembeni biztonsága érdekében rendelt el az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság mederkotrást a Tarnán – derül ki a szervezet 24.hu-nak adott válaszából. A vízügy szerint a tavaly júniusi hever árhullámok miatt jelentős hordalékfelrakódást és több helyszínen mederelfajulásokat okoztak. A hordalék miatt a Tarna vízszállító képessége jelentősen csökkent, ezzel közvetlen vízkárveszélyt teremtve a kápolnai ingatlanokra.

A lap azután kereste meg kérdéseivel a vízügyet, hogy Kismihók Tamás, Kápolna település mi hazánkos képviselője a múlt héten felszólalásában arról beszélt, hogy a település mellett végrehajtott mederkotrásnak fű, fa, bokor és állat, minden áldozatul esett, és az sem számít, hogy védett fajokról van szó. „Bárkit rommá bírságolnának ezért a brutális pusztításért, csakhogy itt az elkövető az állam, pontosabban a vízügy” – idézi a lap a képviselőt.

A Heves megyei közgyűlés tájékoztatást kért a vízügytől az ügyben, hogy miért rendelték el a növény- és állatvilág teljes pusztulásával járó mederkotrást. Az ezzel kapcsolatos meghallgatásra a következő ülésen kerülhet sor.

Kismihók Tamás múlt heti felszólalásában azt is elmondta, hogy olyan helyen hivatkozik árvízvédelemre a vízügy, ahol örülnek, ha egyáltalán víz van a mederben. Emlékeztetett rá, hogy pár éve egy borászat ki is szárította a folyót, miután illegálisan kiszivattyúzták a teljes vízhozamot.

Természetkárosítással vádolják a Tarna vizét megcsapoló aldebrői borászt

A borászat borait már korábban kitiltották Egerből.

A Tarna kotrása előtti napokban jelent meg egy állásfoglalás a térség természetvédelmi feladatait ellátó Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól, amelyben hosszan írnak arról, miért tartják elavultnak a folyó- és patakmedrek kotrását. 

A többi között kiemelik, hogy a kotrás miatt elpusztuló állat- és növényvilág mellett a mederkotrás csak kismértékben tudja fokozni az érintett terület kapacitását, cserébe felgyorsítja a talaj erózióját is, mivel csökken a területen élő fák és növények gyökerei által biztosított stabilitás. 

A lapnak küldött válaszában a vízügy jelezte azt is, hogy a kotrás előtt egyeztettek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, a munkálatokat költési időszakon kívül, egy fél kilométeres szakaszon végezték, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt. A nemzeti park nem reagált a lap arra vonatkozó megkeresésére, hogy tudtak-e a kotrásról.

A nyáron hasonló kotrás történt a Zagyván is, a természetvédők akkor is hangosan kritizálták a vízügyet, amely viszont akkor is nyilatkozott, hogy vigyáztak az élővilágra:

Kiakadtak a természetvédők a Zagyva kotrása miatt, a vízügy szerint vigyáznak az élővilágra

Természetkárosításról írt több természetvédő is a Zagyva felső szakaszának napokban indult kotrása miatt. A vízügy szerint engedéllyel dolgoznak, csak a patak felét kotorják ki, csak egy fontos vízpótló útvonalon, és meghagyják a védett állatok búvóhelyeit.

Nyitóképünkön a Tarna mederkotrása. Forrás: Facebook / Kismihók Tamás

Hozzászólások