Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az aszályvédelmi akcióterv keretein belül zajlik a Zagyva felső, patak szakaszának a kotrása, 13 kilométer hosszan, a Mizsefai- és Maconkai-víztározó közötti vízpótló útvonalon – írta az Országos Vízügyi Igazgatóság sajtóosztálya a HVG megkeresésére.
Azután írtunk nekik, hogy természetvédők a Facebook-on több posztban is kritizálták a munkálatokat. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató például „esztelen természetpusztításról”, és arról írt szerdán, hogy a kotrás a Maconkai-tározó vizének biztosítását szolgálja horgászati célból (borítóképünkön a Zagyva kérdéses szakasza Szendőfi posztjából). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportja a munkálatok leállítását kérte állásfoglalásában, arra hívva fel a figyelmet, hogy az évnek ebben az időszakában végzett kotrás természetkárosítás, mivel a kivágásra ítélt nádasban védett madarak – például nádirigó és nádi tücsökmadár – fészkelnek, továbbá védett rovarokat, hüllőket, kétéltűeket is veszélyeztet, és a lefolyás gyorsítása hozzájárul a táj kiszáradásához.
A vízügy ugyanakkor arról ír, hogy „a sajtóban megjelent valótlan hírekkel ellentétben” a Zagyva-patak és vízrendszere „engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását” végzi a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Elismerik, hogy a cél valóban a Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása – akár az esetleg érkező csapadékkal, akár a Mizserfai-tározóból –, ugyanakkor megjegyzik, hogy a Maconkai-tározóban eleve víztöbbletet tartanak részben talajvízdúsítás céljából, részben az alsóbb folyásnál keletkező vízigények kisvizes időszakban történő kielégítése érdekében. Így például több közt a Heves Megyei Vízmű Zrt. számára, amely az itteni vízkivétellel „három településen 15 000 ember ivóvíz ellátásához járul hozzá”.
A beavatkozás – mint írták –, a vízpótlási útvonalat érinti, és de természetvédelmi, illetve Natura 2000-es területeket nem. A munkálatokról pedig tájékoztatták az érintett települések vezetőit és az illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, amellyel egyeztetve
a patakon a kotrási munkákat csak fél szelvényben, illetve a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával végzi az igazgatóság.
Az MME helyi csoportjának rövid videóján ugyanakkor az látszik, hogy a patakot egy szakaszon valóban féloldalt kotorták ki, de egy másik szakaszon minden növényzetet eltávolítottak a mederből és mindkét partfalról:
A Zagyva-kotrás ügyében csütörtök kora este még az Energiaügyi Minisztérium is megszólalt:
A beavatkozás nem veszélyezteti a természetet, hanem az emberek ivóvízellátását és a környék vízbiztonságát szolgálja
– írták Facebook-posztjukban. Azzal is érvelnek, hogy a kotrás révén több vizet lehet megtartani, és aszály idején is biztosítható az ivóvízellátás. Megerősítik, amit a vízügy írt, hogy természetvédelmi szakemberekkel egyeztetve a védett élőhelyek megóvásával zajlanak a munkálatok, és hogy a kotrás csak a patak egy részét érinti.
