Az elhagyott, elveszített vagy eldobott halász és horgászeszközök kifejezetten kártékonyak az élővilág számára, a pontos hatásoknak a vizsgálata azonban főként a tengeri ökoszisztémákra fókuszált. Most a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetése alatt született egy átfogó médiaelemzés, amivel az elmúlt negyven évet vizsgálták, és magyar viszonylatban tárták fel, hogy ezek az eszközök milyen terhelést jelentenek a környezetre. A brit Scientific Reports nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról a Greenfo számolt be.
A négy médiaplatformot vizsgáló kutatócsoport 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet talált, amikor horgászeszközök halakon kívül más élőlényekkel is kölcsönhatásba került, azaz utóbbi jellemzően valamilyen módon megsérült vagy elpusztult, miután belegabalyodott a horgászzsinórba, vagy megsértette egy horog.
Löki Viktor, a kutatás ötletgazdája elmondta, hogy összesen 64 különböző állatfaj bizonyíthatóan érintett úgynevezett „járulékos fogásban”. A leggyakrabban különböző madarak kerültek csapdába, őket követték a hüllők, az összes többi állatcsoport pedig mindössze az esetszámok 10 százalékát tette ki. A leggyakrabban érintett faj a madaraknál a bütykös hattyú (32 eset), a hüllőknél pedig a mocsári teknős (18 alkalom) volt.
Az esetek 96 százalékában a horgászzsinór és/vagy horog okozott járulékos kárt, ráadásul csak az esetek felében (55 százalék) voltak ezek elveszett vagy eldobott horgászeszközök, más esetekben aktívan használták őket. A teknősöknél például jellemző, hogy ráharapnak a vízbe dobott csalira.
https://hvg.hu/zhvg/20260601_mocsari-teknos-gazolas-kiskunsagi-nemzeti-park
A 200 azonosított esetnek mindössze tíz százalékánál találtak a kutatók beszámolót arról, hogy az érintett állat elhullott, a kutatók viszont megjegyzik, sokszor előfordulhat az, hogy nem volt alapos utánkövetés az esetek után, így nehéz felmérni, hogy például hány, zsinórba gabalyodott állat pusztult el az után, hogy kiszabadították őket.
Emellett a kutatók kiemelték azt is, hogy a téma további feltárást igényel, mivel – bár számos horgásznak van hasonló tapasztalata – az esetek jelentős része nem jelenik meg a sajtóban, közösségi médiában, így a valós esetszám a feltártnál nagyobb lehet.
Nyitóképünkön egy csalira harapott teknős, forrás: Facebook / Ökológiai Kutatóközpont
