Sándor felépülőben van a függőségből, szociális munkás, boldog családapa, aki rendszeresen jár a Narcotics Anonymus gyűléseire. A 80-as években szert használó társai közül azonban már sokan nincsenek életben. Róluk is beszélt a férfi, aki így emlékezett vissza az évtizedekkel ezelőtt történtekre: „tök érdekes, hogy mindig eszembe jutott egy ilyen régi, nem tudom, hogy Berkesi, vagy egy ilyen gagyi könyvnek a címe, hogy Akik nyáron is fáznak. És amikor elvonásban gyalogoltam végig ott a Dimitrov tér környékén, Kiskörút, Nagykörút, a végén 50 fokos melegben, (…) és tudod, így rázott a hideg, állandóan ez a cím ugrott be, hogy Akik nyáron is fáznak.” Beszélt még arról, hogyan tért át a mákteázásra, na meg a leszokásról is.
Ehhez kapcsolódva Tóth Eszter Zsófia elmondta, hogy a nyolcvanas években mákteát gyógyszerrel kombináltak a kábítószeresek, és ennek hatásaira nemcsak ők, hanem hamarosan a rendőrség illetékesei is rájöttek. 1985 környékén az ORFK egy értekezletet hívott össze, majd hamarosan megszigorították többek között a kodein-tartalmú gyógyszerek kiadását.
Mák - a nyolcvanas években az itthon elérhető kábítószerek egyik alapanyaga
MTI / Bugány János
Nem jártak olyan jól a Kádár Jánossal levelezők…
A történész más interjúkból is részleteket játszott le előadásában az Oral History-gyűjtemény bővítése alkalmából. Így jól ismert könyvéből, a 2007-ben megjelent Puszi Kádár Jánosnak című kötetből ismert harisnyagyári munkásnők interjúiból is kerültek felvételek a levéltár gyűjteményébe. S. V.-né például arról beszélt Tóth Eszter Zsófiának, hogy miként kaptak Állami Díjat. A brigádvezetőnő ugyanis leveleket kezdett írni 1965-ben Kádár Jánosnak, a párt első titkára pedig hamarosan megjelent a gyárban, 1968-ban, sőt a brigádot ezután kitüntették.
Több évtizeddel később, 2003-ban S. V.-né erre így emlékezett vissza, kissé szégyenlősen, kerülgetve a szavakat: „Persze, csak tudod, figyelj ide, na, hogy mondjam neked, azért mindenki, tudod annyira izélta, hogy hát minthogyha ők lennének ott a izék, na mindegy. És azt én titokba csináltam, tudod ezeket az írásokat, nem tudott róla senki, még a brigádtagok se tudtak, mikor elkezdtem írni a Lázár vagy a Kádárnak, és aztán utána meg mindenki úgy csinált, minthogyha az ő érdemük lenne.”
Tóth Eszter Zsófia legutóbbi könyve is a Kádár-korszakról szól
Aztán persze az interjúból (és a könyvből is) kiderül, hogy a brigádvezetőnek megválasztott nőt a helyi pártbizottság elküldte a gyárból al-dunai hajós jutalomútra, így éppen akkor nem volt ott az üzemben, amikor Kádár János kiment meglátogatni a harisnyagyári munkásnőket. És persze a munkásnők akkor komoly jutalmat kaptak az Állami Díjjal: 20 ezer forintot, és abból vettek mindenféle drága dolgot, például volt, aki egy Trabantot is. Később azonban a gyárban csak hátrányuk származott a központi elismerésből.
A helyi jutalmak kiosztásakor az utolsók közé kerültek, és nemcsak a brigádvezetőn torolták meg a vezetők azt, hogy őket megkerülve írt a pártvezérnek. A brigád hamarosan szét is esett, a rendszerváltás után pedig a munkásnők inkább vegyes érzelmekkel számoltak be a történésznek a velük megtörtént eseményekről, miközben maga Kádár János inkább „igazságos Mátyás királyként” jelenik meg elbeszéléseikben.
Digitalizáció és a honlapról elérhető adatbázisok
A Magyar Országos Levéltárban nemcsak az Oral History-részleg bővül. A legtöbb új kezdeményezés a számítástechnikai rendszerek fejlesztésére és a digitalizációs eljárások folytatására irányul. Így 2011-ben, a Rákóczi-szabadságharc végének, a szatmári békének a 300. évfordulója alkalmából készült el Károlyi Sándor iratainak digitális másolata. A Károlyi-iratokat maga a szatmári béke aláírója gyűjtötte össze. Ahogy azt a levéltár megbízott főigazgatója, Mikó Zsuzsanna elmondta, négy év alatt digitalizálták teljes oklevélállományukat.
Mikó és Szatucsek Zoltán főigazgató-helyettes is beszélt arról, hogy az interneten is elérhető az anyakönyvi adatbázis új keresője, így a kutatók egyértelműen azonosíthatják a számukra szükséges mikrofilmet, és ezután e-mailben is megrendelhetik azt. Más adatbázisok pedig közvetlenül is elérhetőek az interneten, a MOL honlapján, így keresni lehet 1715-ös és 1720-as összeírások adatbázisaiban is immár.
