Siemens Zrt.
Siemens Zrt.

Még ma is akadnak bőven, akik úgy gondolják: az internet, a számítástechnika és a telekommunikáció az ő vállalkozásukat nem érinti. Pedig a digitális iparágaktól legmesszebb álló szakterületeknek is hihetetlen sokat jelentene, ha a legújabb kori technológiákat beépítenék az üzletmenetükbe.

Kezdjünk egy száraz definícióval: mi is a digitalizáció? A Gartner szerint ez így hangzik: "digitális technológiák használata arra, hogy megváltoztassuk és fejlesszük üzleti modellünket, ezáltal új bevételi és értéknövelési lehetőségeket találjunk".

Ezek után pedig nézzük meg a címben megfogalmazott kérdést, ahol az őstermelőt behelyettesíthetjük kőművessel, alpinista ablakpucolóval, pantomimművésszel vagy szállítmányozási vállalattal - ezekhez ugyanis a közhiedelem szerint malter kell, kötél, arcfestés meg kamion, de semmiképp sem számítógép, internet, felhő alapú technológiák, webkettő, közösségi marketing, Dolgok Internete és egyéb furcsaságok. Na, és itt van a nagy-nagy tévedés.

Kicsiben már megoldottuk

A digitalizáció első lépcsőfokaira egyre többen lépkednek fel, ha másért nem, hát azért, mert a versenytársak már megtették, és láthatóan jól jártak vele. Az, hogy egy vállalkozásban számítógép végezze az automatizált feladatokat, már nem újdonság, illetve a marketing, a saját brand felépítése, valamint a közvetlen értékesítés is informatikai eszközökkel növelhető legjobban, például a közösségimédia-jelenlét beindításával, vagy webshopok üzemeltetésével.

Természetesen ideális állapot lenne, ha egy őstermelőnek továbbra is csak az lenne a feladata, hogy szántson, vessen, trágyázzon és betakarítson. De manapság már ők is elektronikusan tartják a kapcsolatot az árut felvásárolni kész nagykereskedőkkel, és a céges léthez elengedhetetlen adminisztrációt, könyvelést, adózást, készletnyilvántartást sem lehet kockás papíron vezetni. De ez még mindig csak a kezdet, hiszen a technológiai világ időközben kitermelt egy olyan infrastruktúrát, amely gyakorlatilag iparágtól függetlenül minden üzlet hatékonyságát sokszorosára növelheti.

Az adat hatalma

Az adatok elemzése persze nem újkeletű találmány, ám a számítástechnika fejlődésével hatalmas lehetőségeket adhat a vállalkozásoknak. Ott van például az Internet of Things, (IoT, avagy a "dolgok internete"), amelynek lényege az, hogy a minket körülvevő világ összes létező adatát hálózatra kapcsolt, intelligens eszközök, szenzorok, kamerák és egyéb kütyük figyelik és gyűjtik. Ha az innen származó információkat célzott adatelemző metódusokkal értelmezzük, az így kapott eredmények akkora gyorsulást hozhatnak az üzletmenetben, mint annak idején a közlekedésben a kerék megjelenése.

Egy mezőgazdasági cég anélkül figyelheti az egyes termőterületek állapotát és hozamát, hogy naponta ki kellene járkálni talajmintákat, csapadék-analízist és egyéb személyes vizsgálatokat végezni. A földbe helyezett, a levegő állapotát ellenőrző, vagy a növényeket figyelő szenzorok adatait okos szoftveres megoldások elemezhetik, és máris közérthető formában tálalhatják a javaslatot arra, melyik terület van kimerülőben, vagy épp hol érdemes többet öntözni.

Ugyanígy egy szállítmányozási vállalat automatikus adatokat gyűjthet a járművekbe szerelt szenzorok, GPS és diagnosztikai eszközök észleléseinek elemzésével. Így optimalizálható az útvonal, a fogyasztás, könnyebben megjósolható az érkezési idő, végeredményben pedig egyszerre válhat olcsóbbá és hatékonyabbá a szolgáltatás.

Érdemes átállni

Magyarországon már a vállalatok nagyobb része érzi, hogy valós igény van a digitalizációra. A Siemens és a GKI Digital közös felmérése szerint a digitális modernizálás a cégek 89 százaléka számára vonzó alternatíva, mivel versenyelőnyt látnak benne.

©

Mint azt a fenti infografika is megmutatja, a hazai vállalatok nagy része már megkezdte ezt a folyamatot. A GKI kutatói pedig a hazai vállalatok digitalizációs indexét is kiszámolták. Ez az adat azt jelzi, hogy egy ötös skálán mennyire látja fontosnak egy adott menedzsment a vállalat digitalizációját, mennyire elkötelezettek felé, és milyen feltételek állnak ehhez rendelkezésre. A 3,5-ös pontszám a közepesnél picit jobb osztályzatot jelent, így ezen a területen némi optimizmusra lehet okunk.

Ahogy Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. Digital Factory és Process Industries and Drives divízióinak igazgatója is összefoglalta: „Magyarországon ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a tervezés digitálisan folyik. Közismert tény például, hogy a légiközlekedésben matematikusokat alkalmaznak a légitársaságok, hogy az online értékesítés során a repülők kihasználtsága minél magasabb legyen minél drágább jegyárak mellett.

Mind a termékek és azok komponensei kapcsán, mind pedig a gyártósorok megtervezésekor a digitalizálás az alap. Sok vállalat erre építve már a szimulációt is, azaz a gyártás és a folyamatok digitális tesztelését is így végzi. Persze ez ma még nem annyira elterjedt, ezen a területen sok lehetőség van még a fejlődésre. A gyártás során elérhető adatok és információk összegyűjtése, rögzítése is már-már alap. Ugyanakkor az adatok rendszerezése, tudatos feldolgozása és felhasználása még szintén inkább lehetőség, amivel előbb-utóbb élni fognak a vállalatok. Ehhez kellenek olyan specialisták, akik a matematikai, statisztikai tudásukkal tudnának segíteni.”

Digitális gyártás

Látható tehát, hogy a digitalizálás sok olyan területen jelenthet versenyelőnyt, amely nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül digitális technológiákhoz. A gyártási folyamatok az ipari forradalom óta működnek gépek és emberek közös munkájával, ezért elvileg könnyű lenne a hagyományokra, jól bejáratott módszerekre hivatkozva elhárítani az újfajta megoldások beemelését. Németországban mindenesetre már megtörtént a paradigmaváltás, jó ideje állami kezdeményezésű programokkal segítik az ipari termelés modernizálását.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter 2014-ben Hamburgban, a nemzeti IT-csúcstalálkozó (Nationaler IT-Gipfel) nevű konferencián beszélt arról, hogy az Ipar 4.0 megnevezés égisze alatt digitális alapokra kell helyezni a gyártási folyamatokat. Hangsúlyozta, hogy a gépgyártásban meghatározó pozícióval rendelkező Németország “adja a berendezéseket a világ iparosításhoz", de meg kell ragadni az informatikában és a technológiai innovációban rejlő hatalmas lehetőségeket is, hogy Németország a negyedik, digitális ipari forradalomban is vezető szerepre tegyen szert.

Összességében tehát egyértelműen látható, hogy a digitalizáció már rég nem arról szól, hogy meg kell békélni a sokaknak még idegenül hangzó számítógépekkel, internettel. Sokkal inkább arról, hogy hogyan tudjuk kihasználni az így összekapcsolt világ által nyújtott lehetőségeket. Most már a következő lépés a fontos: használni, és kihasználni a modern technológia legújabb vívmányait, még akkor is, ha elsőre furcsának tűnhet ezek vegyítése saját üzletmenetünkkel. A szakértők szerint az eredmény önmagáért beszél.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Siemens Zrt. közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.