A pénzügyminiszter javaslata szigorítja a költségvetés megalkotására és módosítására vonatkozó szabályokat, egyben elveszi a Költségvetési Tanács vétójogát. A vétójog a tanács elnöke szerint is üres formalitás.
A Költségvetési Tanácsnak formálisan vétójoga van ugyan, ám az adósságszabály elvétéséhez nem fűződnek konkrét, jogilag definiált szankciók. Horváth Gábor elnök szerint a fő mutatók bizonyos mértékű eltérésekor szükséges lenne a költségvetési törvényt is módosítani.
Elindult az osztogatás újabb köre, a kormány nagy növekedést ígér, a Költségvetési Tanács már látja a sötét időket is, Bulgária bevezette az eurót, Kína autóipara pedig hálás lehet Európának. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség. A kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig nem lesz lehetőség.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
A KT szerint a világkereskedelmi feszültségek jócskán odaverhetnek a 2026-os magyar gazdasági terveknek.
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.
Nincs szankciója, ha az alaptörvény adósságszabálya nem teljesül, de a hitelesség múlhat rajta, és ha rendszeresen elvétik, a piac büntethet – mondja Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület a 2025-ös büdzsét a jelentős kockázatok ellenére nem vétózta meg.
Idő előtti lenne, és „veszélyeztetné a megfelelő hatás kiváltását”, ha a kormány elárulná, hogyan akarja biztosítani, hogy legyen elég bevétel az államkasszában, és ne legyen túl sok kiadás.
Akkor jöhet össze a kormány gazdasági terve 2024-re, ha minden külső és belső folyamat a lehető legjobban alakul, érkeznek az EU-pénzek, nem lesz nagy energiaválság, és az állam helyett a cégek kezdenek tömeges beruházásokba – áll a Költségvetési Tanácsnak a 2024-es büdzséről adott véleményében. A testület szerint tele van aknákkal a tervezet, a korai megírása miatt korlátozottan lehet komolyan venni, és már most látszik, hogy lesz olyan része, amely nem tartható.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
A Költségvetési Tanácsot vezető Kovács Árpád szerint a jegybankelnök is véleményezte a kormány tervezetét, de megvan az oka, hogy miért nem írta alá.
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
Semmit nem kell bevinni az amúgy is téli szünetre vonult Országgyűlés elé.
Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat – így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.
A pénzügyminiszter szerint válságálló gazdaságot építenek, és elárulta azt is, mennyire csökkentenék az államadósság szintjét.
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2–3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
