Nincs szankciója, ha az alaptörvény adósságszabálya nem teljesül, de a hitelesség múlhat rajta, és ha rendszeresen elvétik, a piac büntethet – mondja Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület a 2025-ös büdzsét a jelentős kockázatok ellenére nem vétózta meg.
Volt már rosszabb is a helyzet – ezzel zárta a minap a Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáját. Ez meglepő, hiszen az előadók hosszasan sorolták a kockázatokat a német gazdaság gyengélkedésétől Donald Trump megválasztásáig vagy a lakossági keresletet és a várt beruházási fordulatot övező bizonytalanságokig. Mire gondolt?
Az államháztartás hiánya a pandémia óta folyamatosan meghaladta a GDP 6 százalékát, ám számos jel arra utal, hogy az idén elkezdődött a konszolidáció. Van rá esély, hogy a költségvetési törvényben rögzített 2,9 százalékos hiánycélt felváltó új, 4,5 százalékos előirányzat teljesüljön. Bár ennek is vannak kockázatai. Viszont még a borúlátóbb elemzők is 5 százalék alatti deficitet valószínűsítenek.
Ön olyan esztendőben vette át a KT elnöki posztját, amikor a fő törvényi előirányzatok nem teljesültek. Nem lett 4 százalékos a gazdasági növekedés, sem 3 százalék alatti a költségvetési hiány. A törvény parlamenti tárgyalása előtt a tanács – még Kovács Árpád elnöksége idején – figyelmeztetett, hogy a növekedés lassabb lehet a tervezettnél, és felvetette, hogy újratervezésre lehet szükség. A deficitcélt azonban csak szóban módosította a kormány, magát a törvényt a nagy elcsúszás ellenére sem írta át. Utóbbira korábban nem volt példa.
A KT többször kifejtette, ha nagymértékben változnak a büdzsé keretét adó makrogazdasági folyamatok, és az előirányzatok jelentős módosításra szorulnak, akkor az az előremutató gyakorlat, ha a változást a költségvetési törvényen is átvezetik. Minden gazdasági vezetőt segít, ha a költségvetési törvény tükrözi az aktuális várakozásokat. Ez apróság ugyan, de a tanács, amikor véleményt formál, zavarban van. Létezik egy hivatalos előirányzat, amelyhez a tényleges teljesüléseket viszonyítani tudja, holott már új célt jelölt meg a kormány, amely közelebb van a realitásokhoz.
Ez csupán apróság?
Kényelmetlenség, amit a véleményünkben kifejtettünk, és nyilván egyszerűbb lenne, ha a törvényben hivatalosan átvezetett számokhoz mérhetnénk a bevételek és a kiadások alakulását.
A törvény az államháztartás 2024 végén várható adósságát a GDP 73,2 százalékában határozta meg. A tavalyi adósságráta 73,4 százalék volt; könnyen lehet, hogy az idei ennél nagyobb lesz, hiszen szeptember végén már 76 százalékon állt a mutató. Az alaptörvény viszont az államadósság folyamatos csökkenését írja elő. Mi van, ha ez az alkotmányos követelmény nem teljesül?
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
