Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Bekövetkeztek a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – írja a büdzsé első félévi végrehajtásáról írt jelentésében a Költségvetési Tanács (KT). A háromfős testület megítélése szerint az idei reálgazdasági növekedés számottevően kisebb lesz a költségvetési törvényben tervezett 3,4 százalékos értéknél, és 1 százalék alatt prognosztizálható. (Ugyanígy látja minden, a kormánytól független intézmény, elemző stb. – a szerk.)
A várttól elmaradó 2025-os gazdasági növekedés, valamint a 2024-es bázishatás (a növekedés ugyanis 2024-ben is jelentősen elmaradt a tervezettől) miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az adóbevételek elmaradását mérsékli, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához.
Van élet az uniós pénzeken kívül. De milyen?
Emellett a KT a törvénytervezet véleményezéséhez hasonlóan továbbra is érdemi kockázatot lát az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában. Mármint a beáramlás elmaradásában, adva, hogy az EU különféle eljárások nyomán befagyasztva tartja a források jelentős részét.
Idén eddig alig érkeztek utalások Brüsszelből, az uniós programok bevételei az idei év első felében 176,4 milliárd forintot tettek ki, amely az éves előirányzat (2 235,9 milliárd forint) 7,9 százalékát fedi.
Az uniós programok bevételeinek rendkívül lassú beérkezésével összhangban visszafogottan folytatódott a programok megvalósítása. Az idei első félévben 1 221,7 milliárd forint kifizetés történt, mely az előirányzat 40,4 százalékát jelenti, viszont a tavalyi első félévhez képest 29,2 százalékkal magasabb.
Magyarán a kormány – mivel Brüsszel befagyasztotta a támogatások jelentős részét – jegeli az uniós programokat. Annak ellenére, hogy a kormány egy időben azt állította, a programokat attól függetlenül futtatja, hogyan állnak a vitái Brüsszellel. A helyzet egyébként – ahogy arra a KT is utal – idén sokkal jobb, mint tavaly. Tavaly az uniós programokat a kormány olyan mértékben fékezte, hogy év végére a törvényi előirányzathoz képest több százmilliárd forintot spórolt: a beérkező források kisebb összegben maradtak el a tervezettől, mint a hazai kifizetések.
Forintért váltanak eurót Budapesten egy belvárosi pénzváltóban.
MTI / Illyés Tibor
Különadó különadó hátán
Miközben az uniós források alig csordogálnak és számos adónemnél problémák látszanak, a költségvetés erősen támaszkodik a különadókra. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései között találhatóak pénzügyi szervezetek befizetései, ökoadó, bányajáradék, játékadó, energia ágazat befizetései, kiskereskedelmi adó, szén-dioxid-kvóta-adó, gyógyszergyártói adó légi közlekedési környezetterhelési adó. A fogyasztáshoz kapcsolt adók között találhatóak a távközlési adó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó, légitársaságok hozzájárulása és turizmusfejlesztési hozzájárulás.
A megnevezett különadók összesen 1 007,7 milliárd forint bevételt tettek ki 2025 első félévében, amely a féléves GDP 2,5 százalékát jelenti.
Még egy fontos összehasonlítás: a költségvetés legfontosabb bevételi lábát az általános forgalmi adó (áfa) jelenti. Ebből az első fél évben 4 milliárd forint folyt be, tehát csak négyszer annyi, mint a különadókból. De
társasági adóból például kevesebb folyt be, mint a különadókból.
Ami azért zárójelbe teszi a kormány arra vonatkozó állításait, mennyire vállalkozásbarát is a magyar adórendszer.
Beindult az osztogatás
A KT szerint kockázatot jelentenek az év során kitalált és részben már bevezetett kiadásnövelő intézkedések – avagy a választási osztogatás.
A deficit emelkedésének irányába hat az elfogadott 2025-ös költségvetési törvényhez képest a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévi bevezetése, a csed és a gyed személyi jövedelemadó (szja) alóli mentessége, a nyugdíjas utalvány, illetve a területi közigazgatásban dolgozók béremelése. A vállalatokat érintően a Széchenyi kártya program kamatcsökkentése, a Demján Sándor program és azon belül az 1+1 KKV beruházás-élénkítő támogatási program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre.
Az újonnan bevezetett, szeptemberben indult Otthon start program költségvetési hatása idén minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg. A program azért sem kockázat az idei évre, mert a lakástámogatások előirányzatán bőven maradt mozgástér az első félév után. A lakástámogatásokra fordított kiadások összege június végéig mélyen az előirányzat aIatt teljesült, annak 28,8 százaIéka 74,0 milliárd forint volt.
Ez is jól jelzi, hogy az elmúlt évek intézkedései, elsősorban a csok kivezetése, illetve felváltása a sokkal kedvezőtlenebb csok plusszal mennyire szűkítette az állami lakástámogatásokat.
A gazdaság nem nő, de legalább drágul
A nagy kérdés persze, hogy a várttól elmaradó gazdasági növekedés, a gyenge lábakon álló adóbevételek, a be nem tervezett kiadások mellett teljesíthető-e az idei évre kitűzött hiánycél, az unió hiánnyal kapcsolatos elvárásai, illetve az államadósság csökkentése.
A GDP-arányos mutatók tekintetében fontos kérdés, mennyi lesz év végére a folyó áras, nominális bruttó hazai össztermék. A folyó áron számított GDP az idei első félévben 39 110 milliárd forintot tett ki, ami 6,8 százalékkal magasabb, mint 2024 első félévében. A költségvetési törvény a teljes évre 87 955 milliárd forintot feltételez, azonban a legfrissebb, 2025. októberi EDP-jelentés (az uniós túlzottdeficit-eljárás alatt beadott jelentés) már 87 110 milliárd forinttal számol.
Ugyebár a gazdaság csak egy százalék alatti mértékben fog nőni reál értelemben, tavalyi árakon számolva. Ugyanakkor a KT szerint a tervezett nominális GDP elérését segíti, hogy a költségvetési törvényben várt 4,0 százalékos GDP-deflátor várhatóan magasabban alakul majd: az első félévben átlagosan 6,9 százalék volt. A deflátor a GDP árindexe, a mutató azt jelenti, hogy pusztán az árak emelkedése miatt ennyivel nőtt a folyó áras, nominális GDP.
Évek óta jellemző, hogy a GDP reál értelemben alig nő, a magas deflátor (tehát a magas áremelkedés) miatt a nominális GDP ugyanakkor évről évre jóval nagyobb. Márpedig a GDP-arányos mutatókat (költségvetési hiány, államadósság) mindig a folyó áras GDP-hez viszonyítják.
A hiány tartható lehet, miután emelték a célt
A KT szerint az első félévi tények és a második félévi várható folyamatok a 4,3 százalékra megemelt költségvetési hiányvárakozás teljesülése felé mutatnak, ami a kiadások feletti szigorú kontroll esetében lehet alacsonyabb.
Az eredetileg tervezettnél magasabb hiány mellett is mérséklődik a deficit a 2024-eshez képest, ugyanakkor
nemzetközi összehasonlításban a hiány az Európai Unió tagországainak felső harmadában alakulhat.
A számszerű, pénzforgalmi hiány a megemelt hiánycélnak megfelelően az eredetileg elfogadott költségvetési előirányzatot jelentősen meghaladhatja, de még a júniusi finanszírozási tervben, illetve az uniónak beadott őszi EDP-jelentésben szereplő 4 774 milliárd forintos kormányzat várakozás elérését is kockázatok övezik. Vagyis valószínű, hogy a kormány képes lesz teljesíteni a – megemelt – GDP-arányos hiánycélt, ám valószínűtlen, hogy bele fog férni a – megemelt – pénzforgalmi hiánycélba.
Nem lehetetlen, hogy a GDP-arányos államadósság-mutató idén év végén hajszálnyival kisebb lesz, mint tavaly év végén, de ez is inkább valószínűtlen.
Nagy Márton és Varga Mihály.
Veres Viktor
Hol van már a tavalyi Varga?
A Költségvetési Tanács friss elemzése több ponton kritizálta egyébként a költségvetési hiánycélok bemondás alapú emelgetését, vagyis azt a gyakorlatot, hogy az új – magasabb – célokat nem vezetik át a költségvetési törvényen.
Egyrészt azon az alapon, hogy ilyen módon az egyes tételek (például adóbevételek, kiadások) teljesülését csak az eredeti, a törvényben rögzített értékekhez lehet viszonyítani. Miközben elég nyilvánvaló, hogy azok sok esetben már nem validak.
Továbbá a KT szerint a költségvetés „gazdasági iránytű szerepének” megtartása érdekében célszerű volna egyes kiválasztott mutatók előre definiált küszöbértéket meghaladó eltérése esetén a költségvetési törvény módosítása. Ami szép eufémizmus, mivel a költségvetési törvények évek óta köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, egész egyszerűen komolyan vehetetlenek.
Itt azért érdemes megjegyezni, hogy
a KT egyik tagja a Varga Mihály jelenlegi MNB-elnök, akit pénzügyminiszterként a legfőbb felelősség terheli a költségvetési törvény és az Országgyűlés költségvetési kontrolljának kiüresítésében.
Nem mellesleg az idei költségvetés még Varga Mihály Pénzügyminisztériumában készült.
Segít a fegyverkezés
Ami az uniós hiányelvárásokat illeti, a KT emlékeztet rá, hogy a Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták. A záradék lényegében azt teszi lehetővé, hogy a tagállamok az amúgy érvényes limiteknél nagyobb költségvetési hiányokkal gazdálkodhassanak a védelmi kiadások növelése érdekében.
Ezzel lehetővé vált, hogy hazánk eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben meghatározott nettó kiadási pályától a GDP-arányos védelmi kiadások 2021 óta megvalósult növekedésével.
Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged meg 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén.
Ezt figyelembe véve a nettó kiadások alakulása megfelelhet a tanácsi ajánlásokban szereplő elvárásoknak – véli a KT. Tehát a magyar költségvetés tulajdonképpen a háborúnak és a háborús fegyverkezésnek köszönhetően költhet többet, és férhet bele az uniós költségvetési limitekbe.
