„2025-től ismét élénkülhetnek a magyar gazdasági folyamatok, azonban a növekedést lefelé mutató kockázatok övezik és a világgazdasági környezet is bizonytalanabb, mint az előző évtizedben”

– írja most kiadott elemzésében a Költségvetési Tanács (KT).

„A 2025. évi költségvetési törvény által feltételezett 3,4 százalékos idei növekedés a Tanács megítélése szerint megvalósulhat, de fokozódtak a teljesüléshez kapcsolódó kockázatok” – olvasható a KT elemzésében. A Portfolio azonban azt is észrevette, hogy a csatolt táblázatban 2,5-3,5 százalékos GDP-növekedést tart reálisnak a tanács, vagyis a kormány célja a sáv teteje.

Lassabb gazdasági növekedés, nagyobb áremelkedés jöhet Magyarországon – állítja a Költségvetési Tanács friss jelentése

Költségvetési Tanács

A KT hozzáteszi azonban, hogy a „3 százalékos vagy afeletti gazdasági növekedéshez szükséges a külső konjunktúra pozitív fordulata legalább az év második felében, a belső fogyasztás ütemének fennmaradása és egy trendváltás a beruházási dinamikában. A fogyasztás és a beruházások megfelelő alakulásának feltétele a fogyasztói és vállalati bizalom erősítése a gazdaságban.” 2026-ban ugyanakkor 4 százalék közelébe emelkedhet a növekedési ütem, hogy 2027-re ismét a 2,5–3,5 százalékos növekedési sávba lassuljon.

„A várakozások szerint 2025-ben az infláció éves átlagban 4 százalék felett alakulhat, ami meghaladja a költségvetési törvényben foglalt 3,2 százalékos feltételezést”

– írja a KT. A tanács által kiadott várható sáv az idei évre vonatkozóan 4-5 százalék közötti, majd 2026-ra a fogyasztóiár-index várhatóan visszatér a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

A tanács azt is kiemeli, hogy

„szigorú költségvetési politika szükséges a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében”.

A KT szerint a kormány által vállalt visszafogott növekedése mellett Magyarország a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés feltételeit 2026 végéig teljesíti, az Európai Bizottság által legvalószínűbbnek tartott növekedési pálya esetén is.

Következésképpen ez a forgatókönyv sokkal szigorúbb költségvetési politikát tesz szükségessé annál, mint amire a 2025. évi központi költségvetés alapját képező kormányzati prognózisban rögzített dinamikusabb növekedési pálya megvalósulása esetén szükséges lenne – számolt a KT.

Ugyanakkor a kormány elköteleződése a nettó kiadások visszafogott növelése mellett azt jelenti, hogy az egyensúlyi célok akkor is teljesülhetnek, ha a gazdasági növekedés nem éri el a kormányzati prognózisban előre jelzett ütemet – fejti ki a tanács.