A svájci gleccserek csaknem egyötöde elolvadt az utóbbi öt évben, és az idei év első nyolc hónapjában 5,5 százalékos volt a csökkenés – derül ki a GLAMOS gleccserfigyelő szolgálat és a svájci tudományos akadémia csütörtöki közleményéből.
Tom Cruise egy film erejéig elengedte az akciófilmeket, és eljátszott egy Donald Trumpból, Elon Muskból és George W. Bushból összegyúrt milliárdos idiótát, akinek kapzsisága miatt szó szerint eljöhet a világvége. Kritika a Digger című filmről.
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Zeke Hausfather klimatudós közzétett egy globális térképet, amin a klímamodellek alapján azokat a régiókat jelölte meg, amelyeket a leginkább érint majd az extrém időjárás.
Az augusztusi árvíz után Nepál megkezdte az újraépítési munkálatokat, de a szakértők szerint csak idő kérdése, hogy mikor lesz újabb gleccserszakadás. Ennek orvoslására viszont Nepál gazdasága nem áll készen.
Rekordmeleg augusztus, rendkívüli szárazság, minden korábbinál intenzívebb hőhullámok egymás után. Ilyen volt a nyár a leggyorsabban melegedő kontinens leggyorsabban melegedő térségében. De milyenek jönnek majd? A búza például megterem majd?
Az ENSZ tudósai most először adtak ki olyan jelentést, amely már nem arról szól, hogy miként lehet 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, hanem arról, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy ez ne tartson sokáig.
Megdőlt az óceáni melegrekord, még soha nem volt ilyen magas a világtenger átlagos hőmérséklete. Ez még csak durvulhat, ahogy a következő hónapokban kiteljesedik az idén szélsőségesen erősnek ígérkező El Niño.
Az óriási adatközpontok hűtése sok esetben költséges és energiapazarló, viszont létezik egy szinte ingyenes módszer is: a hűvösebb, külső levegővel történő hűtés. Egy új kutatás szerint viszont ez az olcsó és hatékony stratégia nemsokára már nem fog működni, mivel a klímaváltozás lassan teljesen ellehetetleníti.
Amerikai kutatók szerint az évszázad végére annyira sok oxigént veszíthetnek a természetes vizek, hogy az a teljes vízi ökoszisztémát felboríthatja, a globális hatása pedig sokáig visszafordíthatatlan lesz.
Egy 2015-ös tanulmány jelenti az eddigi legjobb becslést a Földön megtalálható fák számát illetően, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az ültetés nem jelent elegendő megoldást.
Minél több részt át tudnak emelni belőle, annál jobb lesz a minisztériumi szövegtervezet, állapította meg a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a Városligetben szervezett figyelemfelkeltő akción.
Megnyomták „a send gombot”, és olyan átfogó kerettörvényt küldött a kormánynak közel 200 civil szervezet, amelyet akár már másnap be lehet nyújtani a parlamentnek, miután már túl vannak vele a szakmai és társadalmi egyeztetéseken is. Ha mégsem tart rá igényt az új kormány – mivel maga is dolgozik hasonlón –, az átfogó kerettörvény-tervezet akkor is jó szolgálatot tesz majd: lehet mihez mérni a várhatóan ősszel megszülető végleges jogszabályt.
A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat.