A katolikus egyházfő szerint a világ polgárainak nagyobb nyomást kellene gyakorolniuk a politikusokra, mert ebben a kérdésben nincs helye a közönynek és a lemondásnak.
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Csakhogy hiába jön egyre több napsugárzás, a forrósodó nappalok próbára teszik a napelemeket.
Új felmérés mutat rá, a klímaváltozás miatti hőhullámokat egyre többen érzik a bőrükön és a pénztárcájukon egyaránt. A kormány segítségében pedig egyre kevesebben hisznek.
A felhalmozásalapú hozzáállásnál fontosabb az élmény- és közösségalapú, a pénznél pedig az idő – derül ki a zCast idei őszi évadjának első adásából, amelyben Mező Jánossal, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatójával és Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal beszélget a klímaszorongásról Fait Federika házigazda. Az adásban szóba kerülnek a szorongást kiváltó okok, a világban kibontakozó polikrízis és történelmi gyökerei, az emberiség és a természet közötti fenntarthatatlan kapcsolat, az individualizmus térnyerése. És persze a megoldási lehetőségek: gondolkodásmódunk és boldogságképünk átalakítása. De hogyan is?
A mókusmigrációval azonban meggyűlik a bajuk Angliában az őshonos vörös mókusoknak, akiket az Amerikából behozott szürke mókusok a szigetország nagy részéről már kiszorítottak.
Egész hegyoldalak szakadnak le, a kőlavinák falvakat, túrázókat söpörnek el. Helyszíni jelentésünk az Alpokból és a Karakorumból is hasonló képet mutat. Menekülni csak úgy lehet, ha otthon maradsz.
Szinte tökéletesen találták el a kutatók 30 évvel ezelőtt, hogy 2023-ra milyen mértékben emelkedik majd a tengerek szintje a globális felmelegedés következtében. Ez egyszerre jó és rossz hír.
Sikerült tárolni egy norvégiai cementgyár által termelt szén-dioxidot, méghozzá az Északi-tenger fenekén. Az eredmény azt mutatja, hogy a gyakorlatban is működik az elméleti eljárás.
Amerikai kutatók két olyan technológiát fejlesztettek ki, ami nemcsak olcsóbbá teheti a szén-dioxid leválasztását, de a megújuló energia tárolásában is segíthet.
A NASA és a Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, ami szimulálta, mi történik, ha a gleccserből olvadó víz bekerül az óceánba. Az eredmény meglepő.
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
Ausztrál kutatók szerint nemcsak a beton, de a téglagyártásban is nagy hasznát lehet venni a kávézaccnak, ami jelentős mértékben csökkenti az építőanyag előállításának karbonlábnyomát.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
A fotoszintézis folyamata ihlette meg a Cambridge-i Egyetem kutatóit, akik érdekes megoldást találtak arra, hogyan nyerjék ki a levegőből a szén-dioxidot, és alakítsák hasznos gázokká, miközben nem terhelik tovább a környezetet.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig sokkal gyakoribbak – derül ki a klímaváltozással foglalkozó Másfélfok közleményéből.