Légkörbe emelkednek a mikroműanyagok, és ami azután történik, az mindenkinek rossz hír
Kínai és amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a légkörbe kerülő mikroműanyagok fokozhatják a globális felmelegedést.
#globális felmelegedés
Kettős teher alatt a fővárosi fák, feleannyi árnyékot adhatnak, ha nem lépünk gyorsan – zCAst
A trend bizony arra mutat, hogy pár éven belül felére csökken a fák árnyéka Budapesten, rövidül a növények életciklusa, miközben drágul a fenntartásuk is. A fővárosi zöldfelületeknek tehát túl kell élniük a klímaváltozást, miközben az emberek túlélését is segíteniük kell. Fővárosi parkokban, zöldfelületeken, méhlegelőkön kóborlunk a zCast idén tavaszi évadának hatodik adásában Dezsényi Péterrel, a Főkert főigazgatójával. Mint mondja, elkerülhetetlen a gyökeres technológiaváltás, amin már dolgoznak, de pozitív fejlemény is van: egyre nagyobbak és elfogadottabbak méhlegelők, jönnek az önkéntesek, a vállalkozások pedig sorban állnak, hogy kivegyék a részüket a városi zöld rendbetételéből.
Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Megvizsgáltak három forgatókönyvet, kiderült, mi történhet az Antarktisszal
Brit kutatók szerint, ha sikerülne nullára csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, még akkor is csak a mostani antarktiszi állapotot lehetne konzerválni.
Kirakósként játszik a jéghegyekkel a mesterséges intelligencia, az eredmény mindent felülírhat
A tudósoknak eddig nem volt lehetőségük arra, hogy pontosan nyomon tudják követni egy olvadó jéghegy életét. Egy új rendszerrel ez változik, ami a klímamodelleket is pontosíthatja.
80 km-es falat építenének az Antarktiszhoz, hogy megvédjék az ítélet napi gleccsert
Egy klímakutatókból, mérnökökből és más tudósokból álló csapat olyan falat húzna fel az Antarktisz lábainál, ami blokkolná a meleg tengervizet.
Forradalmasították a szén-dioxid leválasztását, új fejezet jöhet a globális felmelegedés elleni küzdelemben
Dél-koreai kutatók olyan elektródát fejlesztettek ki, amely egy lépésben köti meg és alakítja felhasználható hangyasavvá a kibocsátott szén-dioxidot.
A befagyott Balatonról készített riportot a Reuters – videó
Közel egy évtizede nem volt rá példa, hogy a tó szinte egész felszínét jég borítsa. A természet egyre ritkábban megnyilvánuló csodájára az országon kívülről is felfigyeltek.
Akkora vihar csapott le Szumátrára, hogy végleg kipusztulhat az egyik legnagyobb veszélyben lévő orangután-faj
November elején négy nap alatt több mint 1000 milliméter csapadék esett Szumátra nyugati részén. Az áradás, földcsuszamlás és fakidőlés 54 tapanuli orangutánnal végezhetett.
Nagy baj van a hidrogénnel, szennyezőbb lehet, mint eddig sejtették
Egy friss kutatás arra jutott, hogy a hidrogén is hozzájárul a globális felmelegedéshez, igaz, elenyésző mértékben.
A gleccserek 90 százaléka még ebben az évszázadban elolvadhat
Ehhez az kell, hogy az átlaghőmérséklet 4 fokkal emelkedjen 2100-ig. Az optimista verzió szerint a gleccserek ötöde túlélheti a századfordulót.
A három legmelegebb év közé kerülhet 2025, a november is majdnem dobogós lett
A 2025-ös év továbbra is a három eddigi legmelegebb között szerepel a feljegyzések kezdete óta – közölte kedden az Európai Unió Copernicus műholdas klímamegfigyelő szolgálata.
Kész az új szűrő, ha ezt beépítik a házakba, az óriási változást hozhat a globális felmelegedésben
Amerikai kutatók szerint évente 569 millió tonna szén-dioxidot lehetne kiszűrni a légkörből egy olyan megoldásnak köszönhetően, ami jóval olcsóbb és környezetbarátabb, mint a hagyományos rendszerek.
Olyan vihar tombol az Antarktisz alatt, amit korábban elképzelni sem tudtak
Egy friss tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy az Antarktisz jegének olvadását más, eddig nem látott okok is katalizálhatják.
A brazíliai klímacsúcson kiderült, hogy az éghajlatvédelem hogyan tud átcsapni erőfitogtatásba
A következő klímacsúcs helyszínéről zajló vita, és a fosszilis lobbisták jelenléte is nehezíti az érdemi előrelépést a kibocsátás-csökkentésben a COP30 csúcson.
A szélsőséges szél tehet be a tengeri szélerőműveknek
A jóból is megárt a sok? Úgy tűnik igen, és a túl erős, viharos szél bizony már a tengerekre telepített szélturbinák határait is feszegeti.
Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy
Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.
Visszatért az élet (és a víz) a Fátyol-vízesésbe Szilvásváradnál
Esett némi eső, ismét életre kelt a Szalajka-forrás, a patak és a híres vízesés.
A szegények hálószobájában vagy a gazdagok jachtjain rejlik a klímaválság megoldása?
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.