#interjú



A digitális fizetés már nem tranzakció, hanem gazdasági infrastruktúra

A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.









Várszegi Asztrik: Nem az a kérdés, hogy van-e mondanivalója az egyháznak, hanem az, hogy elhiszik-e neki ezek után

Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát egy olyan, több mint ezeréves szerzetesrendnek az elkötelezettje, amely alapítójának, Szent István királynak a szándéka szerint naponta az ország, a mindenkori magyar nép jólétéért, épségéért imádkozik. Az elmúlt évtizedek közéletileg egyik legaktívabb, ma már nyugdíjas egyházi méltósága idén lett 80 éves, és ma is sarkos véleménye van a világról. Pannonhalmán kérdeztük a múlt terheiről, az újrakezdés esélyeiről és arról, hogy lehet-e még kapcsolódni a lélekhez.


Gandhi, a sikeres 9 százalék és a magyar rendszerváltók – mit tanulhatunk, ha tudományosan elemezzük a bátorságot?

Mitől lesz egy bátor politikai ellenálló mozgalom sikeres, ha egy másik, ugyanolyan bátor elbukott? Tényleg azok a cégek viszik többre, ahol a dolgozók bátrabbak lehetnek? És mit kezdjünk a mesterséges intelligenciától való félelemmel? Erről is beszélgettünk Ranjay Gulatival, a Harvard Business School professzorával, akinek új könyve, A merészség mikéntje most jelenik meg a HVG Könyvek gondozásában.


„Varga Judit külön tudta választani az egyetemi és a politikai ügyeket” – a Miskolci Egyetem rektora a NER felsőoktatási rendszeréről

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a modellváltás elsősorban a szabályozatlanság miatt csúszott félre, de így is több pozitívuma volt, mint negatívuma, ezért nem lenne jó visszatérni a régi, állami rendszerre. Fel kell-e oszlatni a mostani kuratóriumokat? Újra kell-e választani minden rektort? Kötelező volt-e a diósgyőri DPK-ra videóüzenetet küldeni? És miért kell kétmilliót keresnie Varga Juditnak? Interjú.


Fülöp Botond, a Vidéki prókátor: A kegyelmi ügyet először a saját nevemben osztottam meg, csak nem nagyon vették észre

„Sokat gondolkoztam azon, mi lesz, ha felfedem magam” – mesélte a HVG-nek Fülöp Botond ügyvéd, akit évekig Vidéki prókátor néven ismert az ország, nemrégiben azonban kilépett a nyilvánosság elé. Miért mondott le családjával a mesés luxembourgi életszínvonalról, és mi köti Komlóhoz? Tartott-e a NER bosszújától, miután kirobbanotta a kegyelmi ügyet? Miért csatlakozott annak idején a Fideszhez, miért ábrándult ki belőle, és miért nem vállalt szerepet a Tiszában?




Gloviczki Zoltán: „Ez nem normális! Ez azt jelenti, hogy hazudunk a gyerekeknek”

Ideológiai szempontból nemzetstratégiai ügy volt az oktatás, de szakmai szempontból nem, a Nemzeti alaptanterv most se nem nemzeti, se nem alap, se nem tanterv – mondja az Orbán-korszak oktatáspolitikájáról Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akit az egyházi iskolák kiváltságáról, szegregációról és a politika veszélyeiről is kérdeztünk.


A magyar emberek még nagyon sok mindent nem tudnak – Magyar Péter a Telexnek

A miniszterelnök ezzel reagált azokra a kritikákra, hogy túl sokat foglalkozik a múlttal. Azt mondta, mindenkinek látni kell, hogyan rabolták le az országot az előző rendszerben, hogy elkezdődhessen az építkezés. A Telexnek adott nagyinterjúban szóba került a kigyulladt mozdony, amiért elnézést kért, Sulyok Tamás, aki keresztbe tehet a törvényalkotásnak, Balásy Gyula, aki papír helyett pénzt küldjön, vagy épp Rogán Antal, akinek van izgulnivalója. Magyar elnézést kért azért, ha néha túl sok.


„Folyamatosan minket választanak a világ legboldogabb országának, de ha megkérdezik a finneket, nem érzik így”

Túl szégyenlősek a finnek, a világnak sem tudnak eldicsekedni azzal, amijük van – tartja Eka Ruola. A skandináv régió egyik legismertebb kreatív szakemberével beszélgettünk arról is, mitől tud sikeres lenni egy politikai kampány, miért baj, ha egy cég csak magát akarja dicsérni, és miért rossz, ha csak az AI-ra bízzák egy hirdetés megalkotását. A Nitro kreatív igazgatója és elnöke a MOME Open meghívására járt Budapesten.