„Magyarország most olyan időszakba lépett, amikor sokan az igazság kimondását várják. Bűnbánat sincs az igazság felfedése nélkül: ami bűn volt, azt nevén kell nevezni” – mondta a HVG-nek adott interjúban a pannonhalmi főapát, akivel egyháza hatalomhoz való túlzott közelségről, a politikai köldökzsinór elvágásának fontosságáról, a politikai kereszténység csapdájáról és az egyházi iskolák helyzetéről beszélgettünk.
Nem tartható fenn az a helyzet, hogy a biztosítási alkuszok piacán egyetlen cég, a részben az ország leggazdagabb emberének tulajdonában álló Hungarikum fölözze le a jutalékok harmadát és a profit felét – vallja Kozma Gábor, a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója.
Erős kiigazításra lesz szükség viszonylag hamar, de ha az új kormány valóban komolyan veszi a kritikus helyzetben lévő költségvetés rendbetételét, 2030-ra be lehet lépni az euróövezetbe – véli Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem vezető kutatója, aki szerint a túlzott hiány veszélyezteti a Magyarországnak járó támogatásokat.
Már tavaly év elején láttuk, hogy a Kubatov-lista hatékonysága 60 százalék körül van és úgy tűnik, ez azóta sem változott - mondta el Tóth Péter, a Tisza Párt kampányfőnöke a Partizánnak adott interjúban, ahol azt is elárulta, hogy Menczer Tamás méltatlan fellépése után állt be Magyar Péter mellé. Azt is elmondta, hogy a választás után miben kell megváltoznia a párt működésének, és mit kell folytatnia Magyar Péternek.
A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát – állítja a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Böröndi pontosan három éve lett a honvédség első embere, s drasztikus reformokat ígért, melyekkel a rugalmatlan gondolkozásmóddal és a békéhez szokott haderővel akart leszámolni. A közélet mégsem a katonaság vitathatatlan előrelépéseitől volt hangos az elmúlt időszakban. A vezérezredest kérdeztük eddigi hallgatásáról, Orbán Gáspár szerepéről, az erőművekhez kirendelt látványvédelemről és a főbe lőtt katonákat mutató AI-videóról is.
A távozó külügyminiszter háromórás interjút adott a Telexnek, amelyben a pragmatikus oroszpolitika mellett arról is beszélt, hogy szerinte miért nem a kormány felelős elsősorban a közbeszéd állapotáért, és azt is elmondta, hogy tehetetlen dühöt érez, amiért három éve hiába vár nyilvános magyarázatot Novák Katalin kegyelmi döntésének motivációjára.
Barabási Albert-László akkor vág bele egy kutatásba, ha úgy érzi, hogy bostoni laborja egyedi módon tudja azt megközelíteni és potenciális áttörésre lehet számítani. A nemzetközi hírű tudós az orvoslás és a fizikai hálózatok mellett újabban a képzőművészeti folyamatok adatalapú megközelítése iránt is érdeklődik.
Az OTP pénteki közgyűlése után Csányi Sándor bankelnök exkluzív interjút adott a HVG-nek. Nem ért egyet a vagyonadó ideológiájával, de nem keres adóoptimalizáló lehetőségeket. Azt is elmondta, hogy türelmes az új kormánnyal az extraadók kivezetésének ügyében.
Orbán Viktor először beszélt hosszabban a Fidesz kétharmados veresége után, a Patriótának adott interjút. Már a részvételi adatokból látta, hogy baj lesz, vasárnap még csak fájdalmat érzett, azóta ürességet, amit munkaterápiával próbál enyhíteni. A legnagyobb kormányzati kudarcnak azt tartja, hogy Paks II-t nem építették meg hamarabb. Úgy véli, a NER mesés meggazdagodásai biztosan hozzájárultak a Tisza győzelméhez, de azt állítja, ő soha nem tűrt meg semmilyen korrupciót. A felelősséget „szőröstül-bőröstül” vállalja a vereségért, de örömmel vállalja tovább a közösség vezetését is, ha erre felhatalmazzák. A párt „teljes megújításának” első fázisát június végére teszi, azt mondja, ebben a helyzetben nem azokra az emberekre van szükségük a frakcióban sem, akik a pártlista alapján bejutottak a parlamentbe.
Szijjártó Péter a vereség bejelentésekor nem állt a színpadon Orbán Viktor mögött, de azt mondja, ő is ott volt a Bálnában.
A miniszterelnök a kormányközeli Patriótának beszél majd „leginkább a jövőről”.
Nincsen benne semmilyen szakmai éhség, a politika nagyobb izgalommal tölti el, mint eljátszani még egy szerepet – állítja Nagy Ervin, a Tisza Párt megválasztott parlamenti képviselője, akit kulturális miniszterjelöltként is emlegetnek. Hogyan élte meg a kampányt, milyen kultúrpoltikai elképzelései vannak, és visszatér-e még a színpadra?
A Magyar Televízió egykori munkatársa szerint az ő idejében elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki úgy viselkedjen, ahogyan Csete Beáta tette a kamerák előtt.
Nem maradhat miniszterelnöki interjú nélkül a választás napja sem.
A gazdasági nehézségekre új termékek bevezetésével, mérsékelt árréssel és milliárdos beruházásokkal válaszolt a BioTechUSA-cégcsoport – erről beszélt interjúnkban az étrend-kiegészítőket gyártó- és forgalmazó nagyvállalat tulajdonosa. Lévai Bálint testvérével közösen az év elején lépett hátra a cég operatív vezetésétől, jelenleg Bálint a frissen felállt felügyelőbizottság elnöke. Az átalakításra egy kedvező üzleti év végén került sor: tavaly a cégcsoport 11 százalékos forgalmi növekedés mellett 100,9 milliárd forintos bevételt ért el. Lévai Bálintot erről, a piac kihívásairól és a külföldi terjeszkedésről is kérdeztük.
A lízingpiac nagyon megérzi a jelenlegi bizonytalanságot – mondta lapunknak Agárdi Marianna, a Magyar Lízingszövetség új elnöke. A lakossági autólízinget ösztönző francia példa magyarországi megvalósításában komoly piaci lehetőséget lát.
A minisztérium azt is vállalta volna, hogy kifizeti az újságíró útiköltségét, ha cserébe lemond a beszélgetés megjelentetéséről.
Szülei elváltak, édesapja visszaköltözött Egerbe, és ott új családja lett, többé anyagilag sem támogatta a családot – mondta el egy interjúban Koncz Zsuzsa, hozzátéve, ezzel együtt is szép gyerekkora volt.
Hogyan szervezték meg első interjúja közlését? Hogyan viselte, hogy célkeresztbe került? Miért mondott fel, és mik a tervei? Vállalna politikai szerepet? Ezekről is kérdeztük a volt századost, aki nemrég a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a titkosszolgálat hogyan próbálta meg bedönteni a legnagyobb ellenzéki pártot.
Míg a hazai padlásokról a televíziós show-műsorok hatására sosem látott tömegben kerülnek elő a családi ereklyék, a műtárgypiacon már a nyersanyagéhség diktál: van, aki csak a napelemet látja az antik ezüstben. Mireisz Viktóriát 150 milliós fülbevalókról, a Zsolnay-büsztök reneszánszáról és az IKEA-polcokra költöző luxusról kérdeztük az Art & Antique Klasszikus és Kortárs Művészeti Vásáron.
