#interjú

Gandhi, a sikeres 9 százalék és a magyar rendszerváltók – mit tanulhatunk, ha tudományosan elemezzük a bátorságot?

Mitől lesz egy bátor politikai ellenálló mozgalom sikeres, ha egy másik, ugyanolyan bátor elbukott? Tényleg azok a cégek viszik többre, ahol a dolgozók bátrabbak lehetnek? És mit kezdjünk a mesterséges intelligenciától való félelemmel? Erről is beszélgettünk Ranjay Gulatival, a Harvard Business School professzorával, akinek új könyve, A merészség mikéntje most jelenik meg a HVG Könyvek gondozásában.


„Varga Judit külön tudta választani az egyetemi és a politikai ügyeket” – a Miskolci Egyetem rektora a NER felsőoktatási rendszeréről

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a modellváltás elsősorban a szabályozatlanság miatt csúszott félre, de így is több pozitívuma volt, mint negatívuma, ezért nem lenne jó visszatérni a régi, állami rendszerre. Fel kell-e oszlatni a mostani kuratóriumokat? Újra kell-e választani minden rektort? Kötelező volt-e a diósgyőri DPK-ra videóüzenetet küldeni? És miért kell kétmilliót keresnie Varga Juditnak? Interjú.


Fülöp Botond, a Vidéki prókátor: A kegyelmi ügyet először a saját nevemben osztottam meg, csak nem nagyon vették észre

„Sokat gondolkoztam azon, mi lesz, ha felfedem magam” – mesélte a HVG-nek Fülöp Botond ügyvéd, akit évekig Vidéki prókátor néven ismert az ország, nemrégiben azonban kilépett a nyilvánosság elé. Miért mondott le családjával a mesés luxembourgi életszínvonalról, és mi köti Komlóhoz? Tartott-e a NER bosszújától, miután kirobbanotta a kegyelmi ügyet? Miért csatlakozott annak idején a Fideszhez, miért ábrándult ki belőle, és miért nem vállalt szerepet a Tiszában?




Gloviczki Zoltán: „Ez nem normális! Ez azt jelenti, hogy hazudunk a gyerekeknek”

Ideológiai szempontból nemzetstratégiai ügy volt az oktatás, de szakmai szempontból nem, a Nemzeti alaptanterv most se nem nemzeti, se nem alap, se nem tanterv – mondja az Orbán-korszak oktatáspolitikájáról Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akit az egyházi iskolák kiváltságáról, szegregációról és a politika veszélyeiről is kérdeztünk.


A magyar emberek még nagyon sok mindent nem tudnak – Magyar Péter a Telexnek

A miniszterelnök ezzel reagált azokra a kritikákra, hogy túl sokat foglalkozik a múlttal. Azt mondta, mindenkinek látni kell, hogyan rabolták le az országot az előző rendszerben, hogy elkezdődhessen az építkezés. A Telexnek adott nagyinterjúban szóba került a kigyulladt mozdony, amiért elnézést kért, Sulyok Tamás, aki keresztbe tehet a törvényalkotásnak, Balásy Gyula, aki papír helyett pénzt küldjön, vagy épp Rogán Antal, akinek van izgulnivalója. Magyar elnézést kért azért, ha néha túl sok.


„Folyamatosan minket választanak a világ legboldogabb országának, de ha megkérdezik a finneket, nem érzik így”

Túl szégyenlősek a finnek, a világnak sem tudnak eldicsekedni azzal, amijük van – tartja Eka Ruola. A skandináv régió egyik legismertebb kreatív szakemberével beszélgettünk arról is, mitől tud sikeres lenni egy politikai kampány, miért baj, ha egy cég csak magát akarja dicsérni, és miért rossz, ha csak az AI-ra bízzák egy hirdetés megalkotását. A Nitro kreatív igazgatója és elnöke a MOME Open meghívására járt Budapesten.



„A férfi, aki rám lőtt, kórházba vitt, és a vérét adta nekem a műtétkor” – így indult Jean Hatzfeld haditudósító írói karrierje

A francia író bizarr és abszurd háborús élményei és egy súlyos sebesülés nyomán kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Magyarul nemrég megjelent, Budapesten, az állatkertben is játszódó regényében nyilas verőlegényeket, magyar fasisztákat elűző hiénákról is olvashatunk. A könyv hazai bemutatóján találkoztunk a szerzővel.



Nemes Jeles László: Mélységesen megható, hogy a magyarok újra a kezükbe vették a sorsukat

Már nehéz felidézni, mennyire a semmiből robbant be tizenegy évvel ezelőtt a Saul fia a cannes-i filmfesztiválon: elnyerte a zsűri nagydíját, majd diadalmenete végül az Oscarig vezetett. A film rendezője, Nemes Jeles László azóta két csalódást is megélt: sem a Napszállta, sem az Árva nem kellett Cannes-nak. Most viszont újra a versenyprogramban szerepel negyedik filmjével, a francia pénzből, francia sztárral és egy francia nemzeti hősről készült Moulinnel. A 49 éves rendezővel a helyszínen beszélgettünk a cannes-i premier rituáléjáról, Jean Moulin legendájáról, Pajor Tamás szenvedélyéről, az édesanyja cameójáról, valamint arról is, miért érzi a magyar politikai változásokat szinte szakrális élménynek.


„A NER cselekvésre ingerelt” – Vida Kamilla Ruff Bálintról és a nyughatatlan huszonévesekről

„A politikát általában rossz, mocskos dolognak tartják, pedig van szépség abban, hogy emberek arról beszélgetnek, miként csináljuk a közös dolgainkat” – magyarázza Vida Kamilla, miért okozott neki katartikus élményt az MDF-es Kónya Imre és az SZDSZ-es Pető Iván legendás vitája, amelynek idején még meg sem született. Elsősorban költőnek tartja magát, de nagyságrendekkel többen ismerhetik a Partizán politikai újságírójaként, akinek közös műsora volt a miniszterelnök-helyettessé kinevezett Ruff Bálinttal. HVG-portré.




Oláh Ibolya: A Fidesz azt akarta, hogy az arcuk legyek, nemet mondtam, erre olyan karaktergyilkosságba kezdtek, hogy összeroppantam

Tudták, hogy rá hallgatnak a cigányok, ezért a NER többször is megpróbálta behálózni Oláh Ibolyát. Ám miután nem állt melléjük, ellehetetlenítették a munkáját, ami egy idegösszeomláshoz vezetett – mondta el a HVG-nek az énekesnő, akit arról is kérdeztük, a beiktatás után más eseményen is odaáll-e majd a Tisza mögé.