Parragh László keményen kritizálta Matolcsyékat egy konferencián
Az iparkamara elnöke azt mondja, az inflációs probléma megoldásához új megoldásokra és új vezetőségre van szükség a Magyar Nemzeti Bank élén.
Az iparkamara elnöke azt mondja, az inflációs probléma megoldásához új megoldásokra és új vezetőségre van szükség a Magyar Nemzeti Bank élén.
hvg.hu
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. A Pénzügyminisztérium inkább módosítana a jegybanktörvényen, csak ne kelljen fizetni.
hvg.hu
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
Róna Péter
Csupa siker, csupa jó hír szerepel a Pénzügyminisztérium sajtóközleményében, csak a forint gyengélkedése maradt ki.
hvg.hu
Szeptember elsejétől duplázták a korábbi tízmilliós limitet.
MTI
Elkészült a törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormányzat elkerülné, hogy a központi költségvetés terhére kelljen rendezni jegybanknál veszteségként felhalmozódó, több ezer milliárd forintos tételt. A terv elvileg figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, egyben megerősíti a monetáris politika hitelességét. A tervezetet az Európai Központi Bank is véleményezi, a frankfurti szervezet megerősítette a hvg.hu-nak, hogy szerdán hivatalosan meg is kapta az ügyben a konzultációs kérelmet.
Az irányadó kamatot is 1 százalékponttal csökkenti a jegybank - derült ki a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülése után. Ha minden jól megy, szeptember végén csökkenhet az alapkamat 13 százalékos szintjére. És ha az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul tovább, addigra vaskosan pozitív lesz a reálkamat-környezet, amire az infláció tartós letöréséhez szükség van.
Az alapkamat marad 13 százalék, de a kamatfolyosó tetejét ismét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, az irányadó kamat pedig 15 százalékra csökkenhet.
hvg.hu
Már tényleg csekély a banki alapszámla díja, februártól pedig berobbanhatnak az innovatív fizetési megoldások. A cél a készpénzmentesség – lenne, ha a kormány nem kedveskedne ingyen készpénzfelvételi lehetőséggel.
Így most szeptember 30-ig lesz érvényes az intézkedés.
hvg.hu
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifájával volt gond.
hvg.hu
Erdogannak meggyőződése volt, hogy a kamatemelés növeli az inflációt, most mégis meglépték. Törökországban jelenleg mintegy 40 százalékos az infláció, de volt 85,5 is.
MTI
Maradt az alapkamat, miközben más fronton folytatta az óvatos normalizációt a Magyar Nemzeti Bank júniusban. A monetáris tanács érdemi csökkenést vár az inflációnál az év második felében, amit részben a kereslet csökkenése magyaráz. A legújabb makrogazdasági előrejelzése alapján a célérték így is csak 2025-ben érhető el, miközben az idei növekedési kilátásokat ugyanazok a bizonytalanságok övezik, mint márciusban.
A jegybanknak idén akkora vesztesége lesz, amiből kijönne Paks II. fele.
hvg.hu
Péntektől ingyenesen látogatható a Széll Kálmán tér fölé magasodó palota tetején kialakított kilátó, ahonnan pazar látvány tárul elénk az egykori Moszkva térre és tovább, a főváros északkeleti területei felé. Bár a csodaszarvast és a budai részt csak a jegybanki bennfentesek csodálhatják meg madártávlatból, az biztos, hogy egy új szelfizőhellyel bővült a város.
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t.
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
hvg.hu