Róna Péter: Mi legyen a Magyar Nemzeti Bank veszteségével? – válasz Surányi György írására

A 2022-es választást megelőző időszakban az Magyar Nemzeti Bank többezer milliárd forintra rúgó kötvényvásárlási programot hajtott végre. Ezeknek a kötvényeknek a hozama kivétel nélkül két százalék alatt van, miközben az elszabadult infláció miatt az MNB-kénytelen az alapkamatot a két számjegyű szinten tartani. Nem nehéz látni, hogy ha a hétezermilliárd forintra rúgó kötvényállomány átlaghozama kevesebb, mint két százalék, de finanszírozása 16,5 százalékba kerül, a kettő közötti különbözet tetemes veszteséget termel.

Termelt is. Tavaly 402 milliárd idén legalább 1500 milliárd forintot, de a veszteségsorozatnak még jövőre sem lesz vége, hiszen a kötvények még évekig az MNB mérlegében maradnak, a kamatok, bár csökkenhetnek, semmiképp sem fognak két százalék alá süllyedni belátható időn belül. Az MNB nemcsak tőke nélkül marad, de mérlege egyenesen több mint 1000 milliárd forintos hiánnyal lesz terhelt.

Látva a probléma kialakulását, az Országgyűlés tavaly ősszel módosította a jegybanktörvényt. A korábbi nyolc nap helyett öt éves egyenlő részlet fizetését engedélyezte a pénzügyminisztériumnak a hiány pótlására. De a lazított feltétel teljesítése – ami évente legalább 300 milliárd forintos többletterhet jelentene a költségvetés számára – teljesíthetetlennek bizonyult, hiszen a költségvetés hiánya már így is 4 százalék fölött van, ami meghaladja a maastrichti háromszázalékos határt. Ezért a kormány egy olyan törvénymódosítást tervez, ami lehetővé tenné a pótlás sine die elnapolását, de rögzítené a költségvetés általános elkötelezettségét a tőkepótlásra. Az EU szerződésben megfogalmazott kötelességét teljesítve, a Pénzügyminisztérium kikérte az Európai Központi Bank véleményét a törvényjavaslatról.

A választ és a törvényjavaslatot Surányi György a HVG szeptember 14-i számában bírálta.