A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank a korábbi ütemben folytassa a kamatkörnyezet normalizációját – írja a tanács üléséről kiadott közleményében a jegybank. Ezek alapján a Tanács a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 16 százalékról 15 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 17,5 százalékra csökkentette.

A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében is 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak. Utóbbi azt jelenti, hogy az egynapos betéti tendert a jegybank szerda reggel már 15 százalékos kamattal hirdeti meg –

vagyis az irányadó kamat 15 százalékra mérséklődik.

A jegybank közleménye, illetve a tanács döntéseit magyarázó Virág Barnabás alelnök lényegében azt hangsúlyozták, hogy – legalábbis a helyzethez képest –

a gazdasági és inflációs folyamatok jól alakulnak.

A nagyfrekvenciás adatok (a gazdaság aktuális teljesítményét mutató, mint például az energiafogyasztás) szerint az elmúlt hetekben már elindult a gazdasági aktivitás élénkülése, bár – ahogy Virág fogalmazott – „még nem vagyunk a vonal felett”, vagyis még nem lehet növekedésről beszélni.

Az infláció határozottan mérséklődik, nem csak a bázishatás miatt (tehát azért, mert a tavalyi magas árakhoz viszonyítunk), havi árcsökkenés látható a feldolgozott élelmiszerek, tartós és nem tartós iparcikkek körében. Júliusban erősödött az élelmiszerek árának csökkenése, ezzel kapcsolatban

Virág Barnabás méltatta a versenyt erősítő kormányzati intézkedéseket (vagyis lényegében az árfigyelő rendszert).

Az infláció mérséklődését támogatja a jegybank szerint, hogy belső kereslet „visszafogott” – magyarra fordítva: a lakosságnak nincs pénze, a vállalkozások már nem tudnak hova árat emelni, sőt versenyezniük kell a megmaradt vásárlóerőért. Ezt jól mutatja az is, hogy az inflációs fogyasztói kosár elemeinek egyharmadánál már dezinflációt vagy havi alapon árcsökkenést tapasztal a jegybank. Mindezek alapján úgy látják: az infláció már az őszi hónapokban 10 százalék alá mérséklődhet, év végére van esély a 7 százalékos szint elérésére.

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 májusában jelentős többletet mutatott, elsősorban a külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd eurós, rekordmértékű többletének következtében. A folyó fizetési mérleg egyenlege a vártnál is gyorsabban javulhat. Ebben fontos tényező a(z import) energiaárak csökkenése, így a cserearány javulása. De nem csak az energiáról van szó, a nem energiatételek egyenlege is javult.

A jegybank lényegében két kockázatos tényezőt lát, a nemzetközi befektetői hangulatban vannak „megingások”, és a szomszéd országban még mindig háború van. A nagy jegybankok kamatemelési ciklusai várhatóan a végéhez közelednek – az esedékes kamatdöntések alapján heteken belül tisztulni fog a kép.

Ami a jövőt illeti, „a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén”

a jegybank az eddigi ütemben folytatja az irányadó kamat (tehát a 15 százalékos egynapos betéti ráta), lassú, óvatos, fokozatos stb. csökkentését az alapkamathoz.

Az eddigi ütem szerint az egynapos betét kamatáról a Monetáris Tanács dönt havi egy kamatdöntő ülésén, vagyis (ha minden jól megy) praktikusan augusztus végétől lesz 14 százalék az irányadó kamat, szeptember végén pedig az alapkamat 13 százalékos szintjére csökken.

Az alapkamat csökkentéséről Virág Barnabás beszélni sem akart, ez nincs terítéken, és nem is lesz az infláció tartós, trendszerű, jelentős mérséklődéséig.

Az alelnök ismét elmondta, hogy a jegybank szerint az inflációs cél eléréséhez pozitív reálkamat-környezetre van szükség, magyarán az alapkamatnak magasabbnak kell lennie az inflációnál. A pozitív reálkamat-környezet nemzetközi jelenség, számos fejlett országban ez van, és egyre több fejlődő országban is.

A fentiektől különböző, vagy akár határozottabb kommunikáció a jegybanktól aligha várható szeptember végéig, ekkor készül el és jelenik meg az Inflációs jelentés új kiadása az MNB friss gazdasági és inflációs prognózisával. Nem mellesleg (ha minden jól megy) szeptember végére az irányadó kamatot sikerül összezárni az alapkamattal. És ha az infláció mérséklődése gyorsul, addigra vaskosan pozitív tartományba kerül a reálkamat.