Akkora vesztesége lesz idén a jegybanknak, amiből kijönne a Paks II. fele

Az idei évben várható veszteség miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját tőkéje negatívba fordul, így a jegybanktörvény értelmében a költségvetésnek vissza kell majd tőkésítenie a jegybankot. „Összességében a saját tőke negatív szintje miatt szükséges – öt évre elosztott – költségvetési térítési kötelezettség 2024-ben a GDP 0,4-0,5 százalékát teheti ki” – írják a visszapótlási kötelezettség mértékéről tanulmányukban Kuti Zsolt és Koroknai Péter, az MNB munkatársai.

Egy fél Paks II. vagy a majdnem a teljes jövő évi hiány

A jövő évi központi költségvetés tervezete szerint a GDP értéke 2024-ben 85 255 milliárd forintra várható. Ezzel számolva a költségvetésnek számszerűen 341-425 milliárd forint térítési kötelezettsége lesz abban az évben. Mivel ez a teljes térítési kötelezettségnek csak az ötöde, az idei év végére a jegybank saját tőkéje 1705-2130 milliárd forint mínuszban lesz. Mivel tavaly év végén a saját tőke még 256 milliárd forint pluszban volt,

az idei veszteség 1961-2386 milliárd forintra várható.

Ez hatalmas összeg, összehasonlításképpen a jegybank tavalyi vesztesége 402 milliárd forint volt – történelmi rekord.

Idén év végére GDP értéke 77 630 milliárd forint lehet, így

a jegybank idei vesztesége a GDP 2,5-3 százaléka között lesz.

Az új paksi atomerőmű költsége 12 milliárd euró (elvileg, a legújabb szerződésmódosítást nem hozták nyilvánosságra), ami aktuális árfolyamon 4,5 ezer milliárd forint, vagyis a jegybank idei vesztesége egy fél Paks II-vel egyenértékű.

A büdzsé tervezete szerint a központi költségvetés hiánya 2024-ben 2,5 ezer milliárd forintra várható. Innen nézve különösen érthető, miért módosította úgy az országgyűlés 2022 végén a jegybanktörvényt, hogy az esetleges térítési kötelezettségeket a költségvetésnek nem egyben, hanem öt évre elosztva kell teljesítenie (ráadásul már nem a jegybank eredménye számít, hanem a saját tőke szintje). Ha egyben kellene visszapótolni, ráadásul a veszteséget, akkor jövőre a kormánynak szinte nullszaldós büdzsét kellene produkálnia, amire még a nyugodt és bőséges esztendőkben, a 2010-es évek második felében sem volt példa. (Az más lapra tartozik, hogy lehetett volna.)

A csillagászati kamatok csillagászati kamatveszteséggel járnak

A jegybanki veszteséget a csillagászati kamatszintek okozzák. Az alapkamatot a Monetáris Tanács 2022 szeptemberére 13 százalékra emelte (ezt a kamatot kapják a bankok a jegybanknál tartott kötelező tartalékuk után), ám a kamatemelési ciklus lezárásának bejelentése után a forint árfolyama összeomlott, erre reagálva az MNB még végrehajtott egy kamatemelés utáni kamatemelést, 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be az egynapos betéti eszköz formájában (ezt a kamatot kapják a bankok az után a fölös pénzük után, amit egy napra betesznek a jegybankba). Az MNB 2022-es vesztesége azért lett „csak” 402 milliárd forint, mert az árfolyamváltozásokon (a forint jelentős gyengülésén) a jegybank hatalmas nyereséget könyvelt el. Más szóval az árfolyamnyereség részben kompenzálta a hatalmas kamatveszteséget.

A 18 százalékos irányadó kamat idén május végéig élt, azóta a jegybank elkezdte fokozatos csökkentését (a ráta jelenleg 17 százalék). Idén a tavalyihoz mérhető árfolyamnyereség nem várható, a forint árfolyama ugyanis stabilizálódott (köszönhetően a rendkívül magas kamatoknak, amelyek vonzóvá teszik a forintot és a forint eszközöket). Ahogy Kuti és Koroknai írják: a 18 százalékos irányadó kamat hosszabb időszakon keresztüli érvényesülése jóval nagyobb kamatveszteséget, míg a bekerülési árfolyamhoz közeli árfolyam és az energiaárak normalizálódása miatt a tavalyitól várhatóan elmaradó konverziós mennyiség jóval kisebb árfolyameredményt valószínűsít.

Belenyekken idén a gazdaság a magas kamatokba: 1300 milliárd kifizetést kell kigazdálkodni az államnak

Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.

A jegybank szerint megéri

A brutális jegybanki veszteség a jegybank (mármint Kuti és Koroknai szerint) kis ár a válságkezelésért és az infláció letöréséért cserébe. A negatív jegybanki eredmény a stabilizáció ára, enélkül jóval nagyobb költségeket kellett volna elszenvednie a hazai gazdasági szereplőknek – írják. 2021-ben és 22-ben Magyarország érdemben eltávolodott az egyensúlyi növekedési pályától: az infláció markánsan megemelkedett, ikerdeficit helyzet alakult ki, az ország sérülékenysége nőtt, piacainkon jelentősen megugrott a volatilitás. Az MNB erre a helyzetre a kamatkondíciók erőteljes szigorításával reagált. Ma már nagyban látszanak ennek a szigorításnak az eredményei. A jegybank a negatív piaci hangulatban is sikeresen stabilizálta a pénzpiaci folyamatokat, a forint jelentős mértékben erősödött 2022. október óta. A szigorú monetáris kondíciók egyre erőteljesebben fejtik ki dezinflációs hatásukat.

Ha ez a stabilizáció nem történik meg, akkor

a gyengébb árfolyam, a magasabb infláció és a megugró kockázati prémium miatt mind a kormányzati, mind a magánszféra jóval magasabb költségekkel szembesült volna

– mutat rá Kuti és Koroknai.

Arra is emlékeztetnek, hogy s jegybank korábbi válságkezelő programjai során kibocsátott 11 ezer milliárd forintnyi hosszú futamidejű hitelek még ma is olcsó forrásként ott szerepelnek a kormányzat, a lakosság, a bankok és vállalatok mérlegeiben. A megemelkedett kamatszint pedig ugyan jelentős kamatráfordítást jelent az MNB számára, de azok – közvetlenül vagy közvetett módon – szintén a fenti szektoroknál jelentkeznek a megtakarításaik utáni kamatbevétel formájában.