MEMENTÓ

Rákosi elvtárs így szeletelte a kisgazda szalámit

65 éve indult el a koholt vádas koncepciós perek főszezonja. 1947. január 5-én a Szabad Nép öles, címoldalas cikkben foglalkozott a „köztársaságellenes összeesküvéssel”, a Magyar Közösség nevű állítólagos földalatti szervezet leleplezésével. A nép ízelítőt kapott a Rákosi-korszakból.

komment 11 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2012. január 06., péntek, 21:00

Egy különleges újév: így ünnepelt Magyarország 1912-ben

Püspökszenteléssel, falunév-visszaadással, monoplános repüléssel, „mozis színdarabbal” és egy új szokás megjelenésével telt a szilveszter, illetve az újév Magyarországon száz évvel ezelőtt. 1911 és 1912 fordulóját idézzük most fel Mementó-sorozatunkban.

komment 1 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2012. január 01., vasárnap, 09:15

Mi köze Trianonhoz az orbáni trükközés előképének?

Száz évvel ezelőtt, 1911/12 fordulóján Magyarországon a választókerületek határainak átszabására merültek fel ötletek (nem úgy mint idén, amikor meg is valósulnak az efféle kormányzati elképzelések). 1911-ben az általános választójog körül lavíroztak a pártok, a hatalmon lévő politikai elit megpróbálta elkerülni a gyors demokratizálódást.

komment Szóljon hozzá szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. december 30., péntek, 10:15

Filmtörténeti különlegességekre bukkantunk

Mementó sorozatunkban ez alkalommal a budapesti mozizás kezdeteiről idézünk fel két filmtörténeti jelentőségű pillanatot. A hvg.hu olyan újságcikkekre bukkant 1911-ből és 1912-ből, amelyek szerint Kabos Gyula például nem 1914-ben, hanem évekkel előbb feltűnt a filmvásznon, de kitérünk egy gyorsan elhaló - és kevesek által ismert - műfaj, a Kinema-Sketch első megjelenésére is.

komment 2 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. december 27., kedd, 18:15

Karácsony furcsa hangulatban – száz évvel ezelőtt: galéria

Száz évvel ezelőtt a karácsonyra készülődő magyar miniszterek alig-alig mertek nyilatkozni, mert az ellenzék és a kormánypártok vitája szinte megbénította a parlament működését. Karácsonyi vásárlási lázról ekkor még nem beszélhetünk ugyan, de a boldog békeidők utolsó éveinek egyikében szinte elárasztották a Pesti Hírlapot a hirdetések.

komment Szóljon hozzá szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. december 25., vasárnap, 14:50

A "Retyezáti Rambó" és az emlékezetes népszavazás

A 90 évvel ezelőtti soproni népszavazás előtt magyar különítményesek vették át időlegesen az uralmat a nyugat-magyarországi területeken. Egyikük egészen fantasztikus pályát futott be az 1910-es és 1920-as években, amikor Erdélyből hirtelen Nyugat-Magyarországon találta magát.

szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. december 13., kedd, 21:37

Trianon utáni területi nyereség: hogyan ravaszkodtuk ki Sopront?

Sopronban és környékén 1921-ben népszavazást tartottak, amely kimondta, hogy a terület Magyarország része marad. Miközben a magyar különítményesekkel, a népszavazás lebonyolításával és befolyásolásával azóta is sokat foglalkoztak, addig a referendumhoz vezető diplomáciai manőverekről kevesebb szó esik. Mementó-sorozatunk e részében ezeket a tárgyalásokat elevenítjük fel.

komment 5 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. december 12., hétfő, 16:30

Ruszkik és a haza: piros volt a vér a pesti utcán

A szovjet tankok ötvenöt éve tiporták el a magyar forradalmat. A szabadságharc ugyan még pár napig tartott, de az ügy ekkor már biztos bukásra volt ítélve. November 4-én számos tragikus és furcsa dolog történt, ezúttal az utóbbiakra koncentrálva mutatjuk be a korabeli sajtó alapján a "hétköznapi" gyásznap történéseit.

komment 7 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. november 04., péntek, 16:30

Jóbarátok magyar módra: Münnich Ferenc és Nagy Imre

Két olyan kommunista politikus pályafutása ívelt fel 1956 őszén, akik egykor Moszkvában a legjobb barátságban voltak. Pályájuk később ellentétes oldalra vezette őket. A forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről, illetve az 1956 utáni megtorlás egyik leghírhedtebb képviselőjéről, Münnich Ferencről van szó.

komment 3 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. október 25., kedd, 17:30

A város, ahol először "győzött 56"

Az 1956-os forradalom ötvenötödik évfordulóján érdemes megemlékeznünk egy olyan vidéki megmozdulásról, amelyről sokszor megfeledkezünk. A köztudatban a budapesti megmozdulások élnek elsősorban, pedig az országban először – három órával a főváros előtt – Debrecenben vonultak utcára a diákok, és itt lőttek elsőként a tömegbe az ávósok is.

komment Szóljon hozzá szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. október 22., szombat, 18:04

Abszurd munkaverseny: cél a választási súly emelése

Az ötvenes évek munkaversenyei a tervgazdálkodás, az államszocializmus elengedhetetlen kellékei voltak. A mozgósítás talán a mezőgazdaságban volt a valóságtól legelrugaszkodottabb, nem véletlen, hogy az agrárszektorban buktak meg először ezek a próbálkozások.

komment 1 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. október 21., péntek, 10:35

Egy brutális kéjgyilkosság utóélete

Hogyan lehet egy ártatlan embert olyan helyzetbe hozni, hogy bevallja az általa el sem követett szörnyű gyilkosságot? Kirják Jánost – párnapos tárgyalás során – halálra ítélték, majd életfogytiglanra. Végül 11 évet ült ártatlanul a szegedi Csillag börtönben, mire kiderült, hogy más követte el a bűncselekményeket, amelyekkel őt vádolták. Október 10. a halálbüntetés elleni küzdelem világnapja.

szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. október 10., hétfő, 17:35

Túl korán temették a Rákosi-rendszert

1956. október 6-án újratemették az 1949-ben koncepciós perben halálraítélt Rajk Lászlót. A keménykezű és kíméletlen kommunista ex-belügyminiszter felravatalozása nem az ő személye miatt volt érdekes, hanem mert egy egész szisztéma, a Rákosi-rendszer temetését jelentette. Igaz, a tömeg és a szónokok túl korán búcsúztatták a Kerepesi úton a rendszert, és hiába ígérgette Apró Antal, hogy többet ilyesmi nem lesz Magyarországon, mert 1958-ban Nagy Imrét még felháborítóbb eljárás után végezték ki.

komment 1 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. október 05., szerda, 21:30

"Minden perccel közelebb kerülünk a szocializmushoz"

Ötvenöt év távlatából sokaknak úgy tűnhet, hogy ami Magyarországon 1956. október 23-án történt, az hirtelen forradalmi kitörés volt, amelynek szinte csak napokkal korábban volt némi előzménye, az egyetemi ifjúság jól ismert szerveződése. Valójában azonban a hangulat már szeptemberben „forradalmi” volt, és nagyon sok ember érzékelte a változásokat. Ezt illusztrálja egy párizsi tudósító korabeli beszámolója is.

komment Szóljon hozzá szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. szeptember 29., csütörtök, 17:19

Apró Antal bukott ötlete: a meg nem valósult Békés-Csongrád megye

A kommunista diktatúra egyre bizonytalanabb és hektikusabb lett 1956 őszén, hetekkel a forradalom kirobbanása előtt. Így amikor szeptemberben bejelentették, hogy átszervezik a megyéket és a járásokat, még Apró Antal nyilatkozott büszkén a tervekről. Aztán lefújták az akciót, és a Szabad Népben Szabó László magyarázta a visszavonást.

komment 5 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. szeptember 23., péntek, 12:00

Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban

Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.

szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. szeptember 19., hétfő, 16:17

Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.

szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. szeptember 19., hétfő, 15:21

A „Gucci-terrorista” és aki már 9/11 másnapján megjósolta a terrorháborút

Fordulópont volt 2001. szeptember 11.: a posztmodern terrorizmus születését számíthatjuk ettől az időponttól, amikor a tömeggyilkos merényletek médiasokkja olyan félelmet és borzalmat keltett, hogy azt már a világhatalmak sem tudták figyelmen kívül hagyni. Mementó-sorozatunk e részében a tíz éve megjelent magyar napilapok tudósításait idézzük fel.

szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. szeptember 08., csütörtök, 20:54

Mementó: előbb pénzügyi szuverenitás, majd túlköltekezés, végül összeomlás

Feltűnő a hasonlóság a 2010-11-es magyar gazdaságpolitikai jelszavak és 1938-as Darányi-kormány propagandája között. Míg mostanában az Orbán-kormány büszke arra, hogy "kipaterolta" az IMF-et, a második világháború előtt egy évvel azt ünnepelték, hogy a Népszövetség megszüntette Magyarország pénzügyi ellenőrzését, és ezzel visszaszereztük gazdasági szuverenitásunkat.

komment 16 hozzászólás szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. szeptember 05., hétfő, 21:00

Van már alkotmány, nincsen több kenyérjegy, présben az ország – Mementó ’49

Nemcsak 2011 vonul be úgy a történelembe, mint az új alkotmány születésének az éve, illetve a „kenyérünnepek” szimbolikus esztendeje. Idén a „nemzet kenyerét” sütögetik a pécsi-pécsváradi pékek, s a kemence mellett államalapításra is emlékezeznek. 1949-ben viszont az Új Kenyér Ünnepét és az új sztálinista alkotmány ünnepét ülték meg, méghozzá azzal a „jóravaló” intézkedéssel, hogy megszüntetik a kenyérjegyet.

szerző Szegő Iván Miklós idő 2011. augusztus 19., péntek, 19:30

1 2 3 4 5 6 következő