Nemcsak 2011 vonul be úgy a történelembe, mint az új alkotmány születésének az éve, illetve a „kenyérünnepek” szimbolikus esztendeje. Idén a „nemzet kenyerét” sütögetik a pécsi-pécsváradi pékek, s a kemence mellett államalapításra is emlékezeznek. 1949-ben viszont az Új Kenyér Ünnepét és az új sztálinista alkotmány ünnepét ülték meg, méghozzá azzal a „jóravaló” intézkedéssel, hogy megszüntetik a kenyérjegyet.
1961. augusztus 13-án kezdték el építeni a Berlini falat, mely kettéosztotta a várost keleti-szocialista és nyugati-kapitalista részre, és amely az európai kettéosztottság jelképévé vált. A Fal 1989. november 9-i fennállásáig 125 halálos áldozatot követelt.
Manapság nem győzzük újratanulni a Moszkva tér régi-új nevét, és az Orbán-kormány programjai közül is a Széll Kálmán-terv a legfontosabb. Az egykori miniszterelnök azonban nem volt mindig ilyen népszerű. Ady Endre publicistaként például kifejezetten utálta a Széll-korszakot. Ady ekkoriban ugyanis – a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkei alapján – egyre jobban közeledett a szociáldemokrata és polgári radikális állásponthoz.
A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.
A spanyol polgárháború borzalmait - a kivégzéseket, a megtorlásokat, a terrorbombázásokat - jól ismerjük történelmi és irodalmi munkákból, képzőművészeti alkotásokból. Sztálin és Hitler embereinek ibériai tevékenysége is hírhedtté vált az elmúlt évtizedekben. Ezért most nem a 75 éve kirobbant polgárháborút, hanem az összecsapások előzményeit idézzük fel korabeli magyar lapok szemlézésével. Utcai harcok, politikai gyilkosságok, parlamenti kivonulás - ahogyan azt a magyar olvasók az akkori lapokból megismerhették.
1956 nyarán adták át a Keleti-főcsatornát, amely Tiszalöktől kezdve a Tiszát és a Berettyót kötötte össze csaknem 98 kilométeren át. A kommunista pártlap, a Szabad Nép úgy ünnepelte az eseményt, mint hogy "átadták rendeltetésének" az ország hatodik leghosszabb folyóját.
Ötvenöt évvel ezelőtt is rendkívüli volt az időjárás Magyarországon: a január enyhe, a február roppant hideg, majd márciusban áradások jöttek, júniusban pedig viharszezon és hihetetlen lehűlés következett: 1956. június 22-én például Pécsett egész nap a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet.
A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.
1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.
Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.
Húsz évvel ezelőtt, 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.
Továbbra is Szeged díszpolgára Gömbös Gyula – ez az eredménye a minapi önkormányzati vitának. Gömbös még a Horthy-rendszerben sem volt mindig szalonképes, jóllehet négy évig miniszterelnök is lehetett. Most két olyan eseményt idézünk fel 1930 novemberéből, amelyek Gömbösről, illetve Szegedről szólnak.
Nyolcvanöt éve hoztak ítéletet a Horthy-korszak egyik legnagyobb botrányperében, a tragikomikusan alakuló „frankhamisítási ügyben”. A csalást Hollandiában leplezték le, a francia lapok csináltak belőle világbotrányt, miközben itthon a magyar kormány próbálta eltussolni az ügyet – nemzetközi szinten pedig Anglia támogatta ebben Budapestet.
Manapság újra napirendre került a csendőrség témája: a Jobbik által irányított Tiszavasváriban helyi rendelettel igyekeznek alátámasztani a csendőrségnek nevezett szervezet tevékenységét. Mementó-sorozatunkban ezért felidézünk egy parlamenti vitát, amelyben a két világháború közötti csendőrségről volt szó.
A nyolcvan évvel ezelőtti közép-európai pénzügyi válság kirobbanását és a bécsi Creditanstalt bukását vizsgálva érdekes értesülésre bukkantunk a Pesti Hírlap egyik 1931-es számában. Az elméletet - mely szerint kapcsolat lehet a bécsi Rothschild-bank krízisének súlyosbodása és a német-osztrák vámunió francia megtorpedózása között - azonban felemásan ítélik meg ma is.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1931. május közepén jelentette be fizetésképtelenségét a legnagyobb osztrák pénzintézet, a Monarchia szinte összes utódállamában jelentős érdekeltségekkel rendelkező Creditanstalt. A Rothschildok bankjának bukása pusztító hatással volt az egész kelet-közép-európai gazdaságra, köztük Magyarországra is, ahol hamarosan az akkor éppen tízéves fennállását ünneplő Bethlen-kormánynak is le kellett mondania.
Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin földkörüli pályára állt Vosztok űrhajójával, így az összeesküvéselmélet-gyártók kombinációinak dacára ő tekinthető mind a mai napig a világ első kozmonautájának.
Magyarország 1941 áprilisában kényszerhelyzetbe kerülve, átengedte a Wehrmacht csapatait területén, amikor Hitler megindították a támadást Jugoszlávia ellen. Ezzel gyakorlatilag elárultuk Jugoszláviát – formailag azonban nem támadtuk meg déli szomszédunkat, megvártuk, amíg az államalakulat a német támadás nyomán "magától" szétesik, és ezután indultak meg a magyar csapatok.
„Big Bill”, Al Capone bizalmasa megbukott a chicagói polgármester-választáson – adta hírül nyolcadik oldalas főcímében 1931. április 9-én, csütörtökön a Pesti Hírlap. William Hale Thompson, azaz „Big Bill” valóban azzal írta be magát az amerikai történelembe, hogy a valaha volt legkorruptabb politikusok közé tartozott. Halála után, 1944-ben például 1,5 millió dollár készpénzt találtak nála. (A dollár 1944-ben összehasonlíthatatlanul erősebb pénz volt, mint manapság.)
