szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Meg szeretnék óvni a rákospatolai hódgátat a Magyar Közúttól, amely besokallt a szőrös ökoszisztéma-mérnökök buzgólkodásától. Egy biztos: láp hamarabb volt itt mint az M0-s, és senkinek nem ártana, ha maradna.

Hódok által Budapest határában emelt gátnak köszönhetően alakult ki egy gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhely Rákospalotán. A láp fennmaradása azonban veszélybe került, miután az autópályát kezelő  Magyar Közút Zrt. környezetvédelmi engedélyért folyamodott a hódgát elbontására. 

A bontást paradox módon környezetvédelmi szempontokkal indokolják, 

mivel egy hivatalosan környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló eszköz, a 2A út felé haladó lehajtó melletti olajfogó műtárgy működését szeretnék biztosítani, amibe belezavar a hódok tevékenysége – írta az ügyről Kriska György biológus a Greenfón.

Az Elte Biológiai Intézetének docense régóta aktív szerepet vállal a természeti értékek – nem utolsó sorban a dunavirágok és a káposztásmegyeri Farkas-erdő – védelme és megőrzése érdekében. Írásában emlékeztet, hogy a térség eredeti, lápokkal tarkított természeti környezetét rombolta az M0-s építése, és inkább örülni kellene, hogy az egykori élőhelyek egy kis része helyre tudott állni a hódok miatt.

2,5 méteres hódvár a Budapest határában
Facebook / Kriska György

Kriska György volt az egyik szervezője a vasárnapi, a Vizes Élőhelyek Világnapjára szervezett bejárásnak is, amivel nem csak a hódmocsár védelmére akarták felhívni a figyelmet, de arra is, hogy létezik egy mindenki számára előnyös megoldás, amihez

tényle nem kell sok pénz, csak szakítani kellene a legkisebb kényszer elvével, alaposabban körbejárni a területet és beszerezni egy vastagabb PVC-csövet, 

amivel biztonságos szinten tartható a hódmocsár szintje anélkül, hogy a gátat abajgatnák.

A hódok tájátalakító tevékenysége az emberével vetekszik, megjelenésük pedig, bár sok esetben nélkülözhetetlen a természeti környezet helyreállításában és az ökoszisztéma gazdagításában, sok helyen okoz konfliktusokat. A kérdés évek óta napirenden van, de egyelőre nincs mindenki számára megnyugtató megoldás. A tájrendező hódmérnökökről itt írtunk bővebben.

Csak néhány családdal van probléma, mégis nyakunkra nőttek a tájrendező hódmérnökök

A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!