Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? – tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében a Magyar Nemzet szerint.
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004-ben arról írt: a svájci lapokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek a veszélyeit – olvasható a lapban.
A lap megemlíti, hogy Auth Henrik, a nemzeti bank egykori alelnöke a Hír TV-ben nemrég elmondta: az óvatosságra intő dokumentum tartalmát a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium elé tárták. A szocialisták véleménye azonban az volt, hogy a forinthitelek nagyobb kárt okoznak, mert visszafogják a növekedést – mondta Auth.
Az MNB 2004-es stabilitási jelentésében az állt, a hitelfelvevők általában "nincsenek tisztában az árfolyam-ingadozás tehernövelő hatásaival", illetve a "törlesztőösszeg emelkedésének valószínűsége nem alacsony".
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.