Bejelentkezés  

Adósságrulett: cserbenhagyták Orbánt a diktatúrák

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Kína; MNB; IMF; EU; Orbán Viktor; Szaúd-Arábia; Azerbajddzsán;

Kína cserbenhagyott bennünket, az arabok lehetetlent kértek, és úgy tűnik, hogy az azeriek is visszatáncolnak. Elvileg kimehetnénk a piacra is devizáért, előtte azonban ki kellene egyezni az IMF-fel és az EU-val, ami súlyos politikai áldozatokkal járhat. A devizatartalék égetése viszont még súlyosabb következményekkel fog. A hvg.hu megpróbálta elképzelni, mi járhat a kormány fejében, amikor az állam finanszírozásának problémáját próbálja megoldani.

Jelen állás szerint reménytelennek tűnik a kormány régóta dédelgetett álma, melyben ázsiai diktatúráktól szerzett volna devizát az állam lejáró devizaadósságának megújítására. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy Azerbajdzsán vásárolna magyar államkötvényeket, miután az azeri olajalap cáfolta az erről szóló feltételezéseket.

A lehetőségeket számba véve a kormány elvileg három forgatókönyvben gondolkodhat az állam és az államadósság finanszírozásával kapcsolatban. Az egyik forgatókönyv a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval egy 10-15 milliárd eurós készenléti hitelkeretről. Az azeri baltás gyilkos kiadása után viszont úgy tűnhet, a kabinet súlyos nemzetközi botrányt is hajlandó vállalni azért, hogy ne kelljen az IMF és az EU elvárásainak megfelelnie. A nemzetközi szervezetek elvárásai nyilvánvalóan korlátoznák a kormány belpolitikai mozgásterét, az IMF és az EU által kért átlátható és növekedésbarát gazdaságpolitika komoly politikai népszerűségvesztéssel járna. Ugyanakkor a kormány részéről folyamatos annak a kommunikálása is, hogy a kabinet elszánt egy idei megállapodás megkötésére. Legutóbb erről Rogán Antal frakcióvezető beszélt a Magyar Nemzetnek.

A hagyományos csatorna csak az IMF-fel működik

Az IMF-megállapodás megkötése és a nemzetközi szervezetek elvárásainak teljesítése Magyarország számára megnyitná a hagyományos piaci devizaforrás-bevonás lehetőségét. Vannak bejáratott államadósság-finanszírozási csatornáink, és ha működne a magyar tündérmese, a kormány nyugodtan igénybe vehetné ezeket – mondta a hvg.hu-nak egy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő elemzője.

Az IMF delegációja Budapesten idén júliusban

Fotó:

Tavaly az egyik devizakötvény-kibocsátást például a Deutsche Bank, az ING és a UniCredit szervezte, és ötszörös túljelentkezés volt a magyar papírokra a Széll Kálmán-terv bejelentését követő befektetői bizakodásnak köszönhetően. Az elért hozam nem volt éppen alacsony, most viszont valószínűleg még magasabb lenne. Főleg akkor, ha a kormány az IMF-fel történő megállapodás nélkül kérne pénzt a befektetőktől. Ezt ugyanis a befektetők úgy érthetnék, hogy a magyar állam túl kockázatos, hiszen nincs mögötte pénzügyi védőháló, és nem hajlandó az IMF szerint is elfogadható prudens gazdaságpolitikát folytatni. A kormány így csak akkor veheti igénybe a bejáratott devizabevonási csatornát, ha megállapodik az IMF-fel. Ez az út azonban egyelőre zárva van, ugyanis a kabinet a fedezet nélküli munkahelyvédelmi akciótervvel, a tranzakciós adóval és a gazdasági aktivitást elfojtó intézkedésekkel lekanyarodott arról a pályáról, amelyen a Széll Kálmán-tervvel elindult – mondta egy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő elemzője.

Elbukott a keleti kitörés

A kormány másik lehetősége a keleti finanszírozás, ami alkalmas lehetne az IMF-megállapodás elkerülésére is. Az ötlet azonban az elmúlt év alapján teljes kudarcnak tűnik eddig. Pedig a második Orbán-kormány megalakulása óta a keleti nyitás politikáját hirdeti. Ez kezdetben inkább reálgazdasági tervekről szólt, tavaly óta viszont már főként arról, hogy az államadósság finanszírozásába bevonják az ázsiai országokat. A miniszterelnöknek már évek óta meggyőződése, hogy Magyarországnak a transzparenciát kínáló, nyugati demokráciák helyett a keleti, diktatórikus társadalmi berendezkedésű, feltörekvő országok, elsősorban Kína és az arab államok szövetségét kell keresni.

Az állam finanszírozásához először Kínát próbálta Orbán megnyerni. Nyílt barátkozása a távol-keleti óriásgazdasággal már a választások előtt, 2009 decemberében elkezdődött, amikor először Pekingbe utazott, majd a kormányzás elején miniszterelnökként ismét elment Kínába. Már 2010 őszén arról lehetett hallani fideszes képviselőktől, hogy Kína néhány „szívességért” cserébe a magyar államnak a piacinál jóval olcsóbban biztosítana forrást.

A távol-keleti ország 2011 júniusában jelezte először hivatalosan, hogy beszállna a magyar államadósság finanszírozásába, de nem derült ki, mekkora összeggel: a Budapestre látogató kínai kormányfő ugyanis csak annyit mondott, Kína hajlandó "bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni. Ezt Orbán Viktor úgy értelmezte, hogy megoldódott az ország középtávú finanszírozása. Azonban hamar kiderült, hogy az új keleti szövetséges csak piaci feltételek alapján, piaci eszközökkel adna pénzt a magyar államnak, amiből már látszott, hogy a piacot megkerülő, különutas adósságfinanszírozás Kínával nem fog működni.

Ven Csia-pao, Kína miniszterelnöke és Orbán Viktor magyar kormányfő

Fotó:

Piaci információk szerint egy kínai befektetési alap még a kínai ígéret előtt, a 2011 eleji magyar devizakötvény-kibocsátáson jelent meg vásárlóként, de csak 100 millió eurós nagyságrenddel, ami az összesen 4,25 milliárd dolláros és egymilliárd eurós tavaly tavaszi devizaforrás-bevonásunkhoz képest elenyésző összeg volt. Ezen kívül Fellegi Tamás tavaly ősszel adott hírt kínai állampapír-vásárlásról. A miniszter külön pozitívumként említette, hogy forintban jegyzett állampapírokat is vett az ázsiai óriásgazdaság. Viszont sem összegről, sem az ügylet más jellemzőjéről nem tett említést, és az elérhető információk alapján nem igazán lehet leellenőrizni, mekkora bevásárlás állhatott a nyilatkozat hátterében. Fellegi akár elhanyagolható összegű vásárlás alapján is mondhatta, hogy Kína vett magyar állampapírt.

Hazai befektetési piaci szereplők szerint a kínaiak soha nem jutottak oda, hogy komolyan megfontoljanak egy nagyobb összegű magyar állampapír-vásárlást. A piacon olyan pletykák is keringtek, hogy Felleginek nem sikerült elnyernie a bizalmukat, és szerepet játszhatott a kudarcban a tárgyalások rossz menedzselése is. A kínai forrásbevonás sikerének megítéléséhez nem is kell feltétlenül pontos információkkal rendelkezni a tényleges vásárlásokról. A magyar kormány ugyanis az elmúlt egy évben Azerbajdzsán mellett Szaúd-Arábiától is pénzt kért a magyar állam finanszírozására, amiből világosan látszik, hogy Kína nem lett Magyarország permanens finanszírozója.

A rövid kínai sztorit egy még rövidebb arab sztori követte: 2011 októbere óta Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben járt Orbán Viktor, Kövér László, Rogán Antal és Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója is. A szaúdi ügy úgy bukott meg, hogy el sem kezdődött – mondta a hvg.hu-nak meg nem erősített információkra hivatkozva egy neve elhalgatását kérő befektetési szakértő. A piaci pletykák szerint a miniszterelnök odament és pénzt kért a szaúdiaktól, ők pedig cserébe termőföldet akartak, amire a magyar fél nem volt hajlandó.

Nem vagyunk elég jók a szuverén alapoknak

Magyarország keleti finanszírozásának lehetősége egyébként már régóta nyitva áll, hiszen a közel- és távol-keleti állami befektetési alapoknak eddig is volt lehetőségük magyar állampapírt venni, és időnként éltek is ezzel a lehetőséggel az elsődleges állampapír-forgalmazó bankokon vagy a másodpiacon keresztül. Ázsiában több országban (köztük Kínában, Szaúd-Arábiában és Azerbajdzsánban is) működnek olyan szuverén befektetési alapok, amelyeknek az a feladata, hogy az ország devizatartalékon felüli pénzét kezeljék és olyan eszközökbe fektessék, amelyek segítenek az ország jövője szempontjából fontos célok elérésében. Ez általában a pénzügyi vagyon biztonságos gyarapítását jelenti, de akár olyan mezőgazdasági befektetések is belatartozhatnak, amit a termőterületben szegény Szaúd-Arábia kért cserébe Magyarországtól.

 

Ezeknek az alapoknak a befektetési politikája jellemzően szigorú, ami azt jelenti, hogy előnyben részesítik a biztonságos befektetéseket a kockázatosabb, de nagyobb hozammal kecsegtetőkkel szemben. Az államkötvény-vásárlásaiknál ezért elsősorban a befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkező országok papírjait veszik. Magyarország viszont tavaly mindhárom mérvadó nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott kategóriába került. Így a magyar piac már olyan spekulatív terep, ahol nem a szuverén befektetési alapok, hanem a nagyobb kockázatéhséggel működő, jellemzően magánbefektők vagyonát kezelő hedge fundok szállnak be. Egyes elemzők szerint ugyanakkor ettől még elképzelhetők különalkuk a keleti államokkal.

Mi lesz a devizatartalékkal?

A kormány akkor sem kényszerülne feltétlenül az IMF-hitelre, ha végleg kudarcot vallana a keleti finanszírozási kísérlet – vélik egyes elemzők. Egy harmadik lehetőség ugyanis, hogy a kormány a nemzetközi szervezetek segítsége nélkül talál megoldást a problémára. Ebben az esetben az állam devizakötelezettségeit részben a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett deviza- és forintbetétjéből, valamint egyéb finanszírozási tartalékainak felhasználásával teljesíthetné. Azonban a finanszírozási tartalék felhasználása a jelenlegi válságos környezetben semmiképpen sem ajánlatos, a tartalékot most nem szabad elkölteni – árnyalta a képet egy neve elhallgatását kérő, a költségvetési gazdálkodásra rálátó kormányzati forrás.

A kormány elvileg a választásokig is húzhatná

Az állam lejáró devizakötelezettségei alapján a kormány akár a 2014 első felében esedékes választásokig is kihúzhatná, ha az összes tartalékot törlesztésre fordítaná. Az összes devizakötelezettsége ugyanis 2014 második félévéig körülbelül 10 milliárd euró, és ezzel szemben már most körülbelül ugyanekkora összeget tudna bevetni. Az állam összes devizakötelezettsége (ami lejáró devizakötvényekből és a 2008-tól felvett IMF-hitel törlesztéséből áll) idén közel 3 milliárd euró, jövőre körülbelül 5,2 milliárd eurót kell visszafizetni, 2014 első felében pedig 2 milliárd eurót.

 

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Banknál július végén 2059 milliárd forintja volt a kormánynak, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban pedig június végén 655 milliárd forint. Ez 2700 milliárd, ami 9,5 milliárd eurónak felel meg mai árfolyamon. Amennyiben a kormány a Mol-csomag eladásával is kiegészítené ezt, az összeg 3100 milliárd forintra, közel 11 milliárd euróra nőne.

Amennyiben a kormány mégis ezt a megoldást követné, a fedezetül szolgáló finanszírozási tartalékon túlmenően forintban jegyzett állampapírok kibocsátásával juthatna forráshoz. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Banknak a kormány kérésére a forintot át kellene váltania devizára, amit a jegybanki devizatartalékból teljesíthetne. Az elemzők attól tartanak, hogy a kormány kényszeríthetné az MNB-t, hogy „égesse” a devizatartalékot.

Létezik egy megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) között, amely szerint az ÁKK nem a piacon szerzi be a devizát, mert ezzel ártana a forintárfolyamnak, hanem az MNB-nél váltja be a forintot devizára. Cserébe, ha az ÁKK devizát akar eladni forintért, azt is az MNB-nél teszi. Ez idén is működött: az állam ezzel a módszerrel, devizakötvény-kibocsátás nélkül törlesztette lejáró devizaadósságait. Bár ez bevett gyakorlat, az elemzők ott tévednek, hogy a jegybankot nem lehet minden további nélkül a devizatartalék égetésére kényszeríteni, ugyanis az MNB-nek joga van beleszólni a folyamatba (például véleményezheti az éves állampapír-kibocsátási tervet).

És itt lép a képbe, hogy nem mindegy, ki a jegybankelnök. Nem példa nélküli eset ugyanis, hogy a jegybank maga kéri a devizatartalék csökkentését és felhasználását az állam devizaadósságának finanszírozására. Járai Zsigmond 2001-ben kezdeményezte, hogy az állam 2002-ben ne bocsásson ki új devizakötvényt, hanem az adósságtörlesztés a devizatartalékok terhére történjen. A devizatartalék csökkentésről a Magyar Nemzeti Bank 2002-es beszámolója is megemlékezik, Járai Zsigmond pedig akkori nyilatkozataiban nyíltan kimondta, hogy alacsonyabb devizatartalékot is elfogadhatónak tartana.

Nehéz lenne most égetni a tartalékot

A 2002-ben bevetett eszköz alkalmazása az MNB beleegyezésével tehát elvileg most is alkalmazható lenne, hiszen jövőre lejár Simor András jegybankelnök mandátuma és márciustól új, a kormányfő által kinevezett – így várhatóan együttműködőbb – elnök kerül a nemzeti bank élére. Egy új elnök által támogatott stratégia az állam devizaadósságának leépítését célozná, ugyanakkor komoly kockázat lenne, hogy a piac hogyan reagál a tartalékégetésre. A hvg.hu találkozott olyan elemzői vélekedéssel is, miszerint a devizatartalék szintje alapján elképztelhető lenne a csökkentése, hiszen a tartalék másfélszer nagyobb, mint az állam és a magánszektor éven belül lejáró adóssága, amire elvileg elegendőnek kell lennie. Ez azonban csak egyike a devizatartalékra vonatkozó hüvelykujj-szabályoknak. Pontos mérőszám nincs arra, hogy a befektetők mekkora devizatartalékot tartanak elegendőnek az ország kötelezettségeinek teljesítésére és a lehetséges sokkok kezelésére.

Egy súlyosabb piaci reakció viszont akár a valutaválság és az államcsőd közelébe is lökhetné Magyarországot, elég csak felidézni, hogy januárban a jegybanktörvény és az IMF-tárgyalások miatti bizonytalanság mekkora pánikot keltett. Egy ilyen fejlemény végül a nemzetközi szervezetekhez kényszeríthetné a kormányt, ugyanis ha a pánik miatt hosszabb időre besülne a forint állampapírok eladása, egyaránt ellehetetlenülne a forint- és a deviaadósságok visszafizetése, valamint az állam működtetésére sem lenne pénz. A devizatartalék kormányzati felhasználásáról szóló elemzői félelmek azonban a költségvetési gazdálkodásra rálátó kormányzati forrásunk szerint teljesen megalapozatlanok, és nincs mozgástér arra, hogy az állam a tartalék égetésével teljesítse a lejáró devizakötelezettségeit. Szerinte lehetetlen annyi többletforrást is bevonni forintban jegyzett állampapírból, amennyire szükség lenne például a jövőre lejáró devizaadósság teljesítéséhez.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X