Még durvább reklámadóval sújthatják az RTL Klubot

Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyaghoz fűzött szóbeli kiegészítést a meghallgatáson. Ott közölte, hogy felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről.

Elmondta azt is: csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit, részben úgy, hogy létrehoznának egy adatbázist az adót megfizetőkből, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezelne.

Egy hete még mást gondoltak

A reklámadó legmagasabb kulcsa várhatóan csak az RTL Klubot érinti majd, hiszen a befizetők között ez az egyetlen cég, amelyre a legmagasabb adókulcs vonatkozik. Az adó nyári bevezetésekor a hvg.hu úgy kalkulált, hogy az adó több mint felét az RTL fogja befizetni, ráadásul az ATV-ben szeptember végén Lázár János elismerte, hogy a reklámadó valóban az RTL-t célozza (ezt kormányzati szereplők addig tagadták).

Stiller Ákos

"Nyilvánvalóan RTL-ellenes lépés a kulcs emelése" – nyilatkozta a hvg.hu-nak Kolosi Péter, a társaság programigazgatója. Szerinte "nyomásgyakorlásnak is tekinthető", úgy vélte, kormánykritikus Híradója miatt támadják most már a tévét. "Újabb sajtószabadság elleni lépés" – mondta Kolosi.

Az RTL egyébként októberben hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz (EB). Érvelésük szerint míg a piaci részesedésük 13,5 százalék, addig a cég fizeti az új adó több mint 50 százalékát, ezért az RTL szerint a reklámadó diszkriminatív, torzítja a hazai versenyt. Az EB elismerte, folyik vizsgálat a reklámadó ügyében, többször is adatokat kértek be a magyar kormánytól. Az első augusztusi bevallás után ki is derült: 1,3 milliárdos bevétel 80 százalékát, 1,05 milliárdot az RTL fizette be az államkincstárba.

Pedig az elmúlt hetekben tárgyalások folytak a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium között a reklámadóra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról, sőt, az NGM jóval kevesebb bevétellel kalkulált az 2015-ös költségvetési törvénytervezetben ebből az adónemből.

Összevissza beszél az NGM

Azt, hogy a reklámadóval még sincs minden rendben, közvetve az NGM is elismerte. Ugyanis az október elején beterjesztett költségvetési törvényben még az szerepelt, hogy csak 6 milliárdot várnak az adóból 2015-ben. A nyáron a reklámadó bevezetéséről készült júniusi minisztériumi háttértanulmányban viszont még 8-10 milliárdos várható bevétel szerepelt.

Ezért kérdéseket tettünk fel a múlt héten az NGM-nek, hogy miért ennyire pesszimista. Kaptunk választ, de az annyira ellentmondásos volt, hogy levelezésbe kezdtünk a tárcával, próbáltuk megérteni az érvelésüket:

• az első levelében az NGM azt írta, amikor 8-10 milliárdot terveztek 2015-re, akkor még nem volt benne a törvényben, hogy az elhatárolt veszteséget – az RTL kivételével – leírhatják a cégek. Erre jeleztük az NGM-nek, hogy a minisztérium rosszul ismeri a saját törvényét, a veszteség leírására kizárólag idén van lehetőség.
• erre korrigált az NGM, hogy mégsem a veszteségleírás miatt számoltak kevesebb pénzzel, egyszerűen csak az van, hogy a 2014-es bevételeket vették alapul a 2015-ös bevételek kiszámításakor.
• csakhogy múlt hét csütörtökön az NGM még azt közölte, idén „a reklámadó beváltotta a hozzáfűzött reményeket”, elégedett az 2014-es adóbevallásokkal. Szerdán viszont az adózásért felelős helyettes államtitkár már arról beszélt, hogy meg kell emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát, hogy több bevétel legyen belőle. 

A reklámadót csak a kormány szereti

Az MRSZ elnöke, Urbán Zsolt a tárgyalásokról korábban azt mondta, szeretnék felhívni a kormány figyelmét arra, hogy a reklámadó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Óriási adminisztrációs terheket ró olyan vállalkozókra is, akik nincs is bevételük a hirdetésekből, a tervekkel ellentétben nem sikerült megadóztatni a Google-t és a Facebookot, viszont a médiába beruházó, fejlesztő magyar cégek hirdetőket veszítettek. Urbán azt mondta, a hibákat részben a kormány is felismerte – erről egy konferencián L. Simon László államtitkár is beszélt két hete –, ezért ő a tárgyalásokon nyitottságot tapasztalt. Ugyanakkor az MRSZ közleményében leszögezte, „az iparág számára az egyetlen és legfontosabb cél a törvény rövid távú kivezetése”, tehát a reklámadó megszüntetése. Az NGM viszont a korábbi cikkünk megjelenése után ugyan elismerte, hogy tárgyaltak az iparági szakemberekkel a reklámadóról, de szó sem lehet az adónem kivezetéséről.

Az október közepén tartott Internet Hungaryn több előadás, felszólalás is arról szólt, a reklámadó felesleges terheket ró a webes vállalkozókra; azzal, hogy a külföldön adózó cégek irányába vándorolnak a hirdetések, még az állam is bevételektől esik el, miközben a hazai cégek leépítésekre kényszerülnek. A reklámadó bevezetése ellen a teljes magyar médiapiac tiltakozott, még a kormánypárti média is úgy látta, az állam minimális bevételekre tesz szert belőle, miközben az egyébként is válságban lévő ágazatból pénzeket vesz ki. 

Pankucsi szerdán azt közölte, hogy csökkenteni akarják a reklámadót fizetők adminisztratív terheit. Emlékeztetett arra, hogy a hirdetőknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevőtől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő a reklámadó kötelezettséget teljesítette (bár a helyettes államtitkár nem nevesítette a cégeket, itt a Google-ről és a Facebookról beszélt, melyek semmilyen formában nem reagálnak az adófizetési kötelezettségükre – a szerk.). A helyettes államtitkár szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevők vagy rossz tartalommal adják ki.

Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné – folytatta –, hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Ha egy megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie.