Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén.
Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyaghoz fűzött szóbeli kiegészítést a meghallgatáson. Ott közölte, hogy felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről.
Elmondta azt is: csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit, részben úgy, hogy létrehoznának egy adatbázist az adót megfizetőkből, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezelne.
A reklámadó legmagasabb kulcsa várhatóan csak az RTL Klubot érinti majd, hiszen a befizetők között ez az egyetlen cég, amelyre a legmagasabb adókulcs vonatkozik. Az adó nyári bevezetésekor a hvg.hu úgy kalkulált, hogy az adó több mint felét az RTL fogja befizetni, ráadásul az ATV-ben szeptember végén Lázár János elismerte, hogy a reklámadó valóban az RTL-t célozza (ezt kormányzati szereplők addig tagadták).
"Nyilvánvalóan RTL-ellenes lépés a kulcs emelése" – nyilatkozta a hvg.hu-nak Kolosi Péter, a társaság programigazgatója. Szerinte "nyomásgyakorlásnak is tekinthető", úgy vélte, kormánykritikus Híradója miatt támadják most már a tévét. "Újabb sajtószabadság elleni lépés" – mondta Kolosi.
Az RTL egyébként októberben hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz (EB). Érvelésük szerint míg a piaci részesedésük 13,5 százalék, addig a cég fizeti az új adó több mint 50 százalékát, ezért az RTL szerint a reklámadó diszkriminatív, torzítja a hazai versenyt. Az EB elismerte, folyik vizsgálat a reklámadó ügyében, többször is adatokat kértek be a magyar kormánytól. Az első augusztusi bevallás után ki is derült: 1,3 milliárdos bevétel 80 százalékát, 1,05 milliárdot az RTL fizette be az államkincstárba.
Pedig az elmúlt hetekben tárgyalások folytak a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium között a reklámadóra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról, sőt, az NGM jóval kevesebb bevétellel kalkulált az 2015-ös költségvetési törvénytervezetben ebből az adónemből.
Összevissza beszél az NGM
Azt, hogy a reklámadóval még sincs minden rendben, közvetve az NGM is elismerte. Ugyanis az október elején beterjesztett költségvetési törvényben még az szerepelt, hogy csak 6 milliárdot várnak az adóból 2015-ben. A nyáron a reklámadó bevezetéséről készült júniusi minisztériumi háttértanulmányban viszont még 8-10 milliárdos várható bevétel szerepelt.
Ezért kérdéseket tettünk fel a múlt héten az NGM-nek, hogy miért ennyire pesszimista. Kaptunk választ, de az annyira ellentmondásos volt, hogy levelezésbe kezdtünk a tárcával, próbáltuk megérteni az érvelésüket:
A reklámadót csak a kormány szereti
Az MRSZ elnöke, Urbán Zsolt a tárgyalásokról korábban azt mondta, szeretnék felhívni a kormány figyelmét arra, hogy a reklámadó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Óriási adminisztrációs terheket ró olyan vállalkozókra is, akik nincs is bevételük a hirdetésekből, a tervekkel ellentétben nem sikerült megadóztatni a Google-t és a Facebookot, viszont a médiába beruházó, fejlesztő magyar cégek hirdetőket veszítettek. Urbán azt mondta, a hibákat részben a kormány is felismerte – erről egy konferencián L. Simon László államtitkár is beszélt két hete –, ezért ő a tárgyalásokon nyitottságot tapasztalt. Ugyanakkor az MRSZ közleményében leszögezte, „az iparág számára az egyetlen és legfontosabb cél a törvény rövid távú kivezetése”, tehát a reklámadó megszüntetése. Az NGM viszont a korábbi cikkünk megjelenése után ugyan elismerte, hogy tárgyaltak az iparági szakemberekkel a reklámadóról, de szó sem lehet az adónem kivezetéséről.
Az október közepén tartott Internet Hungaryn több előadás, felszólalás is arról szólt, a reklámadó felesleges terheket ró a webes vállalkozókra; azzal, hogy a külföldön adózó cégek irányába vándorolnak a hirdetések, még az állam is bevételektől esik el, miközben a hazai cégek leépítésekre kényszerülnek. A reklámadó bevezetése ellen a teljes magyar médiapiac tiltakozott, még a kormánypárti média is úgy látta, az állam minimális bevételekre tesz szert belőle, miközben az egyébként is válságban lévő ágazatból pénzeket vesz ki.
Pankucsi szerdán azt közölte, hogy csökkenteni akarják a reklámadót fizetők adminisztratív terheit. Emlékeztetett arra, hogy a hirdetőknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevőtől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő a reklámadó kötelezettséget teljesítette (bár a helyettes államtitkár nem nevesítette a cégeket, itt a Google-ről és a Facebookról beszélt, melyek semmilyen formában nem reagálnak az adófizetési kötelezettségükre – a szerk.). A helyettes államtitkár szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevők vagy rossz tartalommal adják ki.
Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné – folytatta –, hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Ha egy megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.