A kismamák elmaradt jövedelempótléka ügyében korábban már indultak közigazgatási perek. Egy próbaperben egyetlen kismama követelt az államkincstártól államigazgatási jogkörben okozott kár címén a kamatokkal együtt összesen mintegy 115 ezer forintot azért, mert álláspontja szerint jogértelmezési tévedés miatt nem folyósította neki a Pest megyei területi államháztartási hivatal a 6700 forintos jövedelempótlékot 1999 júliustól 2000 januárig.

2003-ban három Somogy megyei kismamának a területi államháztartási hivatal ellen indított közigazgatási perében mondta ki az LB, hogy jár a jövedelempótlék a 2000 január és 2002 március közötti időszakra kamatok nélkül. Ezután a parlament döntése nyomán adómentesen, mintegy 330 ezer kismamának fizették ki az elmaradt jövedelempótlékot, ami összesen hozzávetőleg 34 milliárd forintos kiadást jelentett a központi költségvetésnek.

A Legfelsőbb Bíróságon csütörtökön lezárult polgári perben Radovics Csilla kaposvári ügyvédnő az 1998-2000 közötti időszakra kérte a jövedelempótlék kifizetésének elmulasztása miatti kártérítés megítélését a kamatokkal együtt. Ennek az újabb eljárásnak az alapja többek között az volt, hogy míg közigazgatási perben három év az elévülési idő és kamatok nélkül ítélik meg a járandóságot, addig polgári perben öt év az elévülés, s a jogos követelés kamatát is megítéli a bíróság. Radovics Csilla államigazgatási jogkörben okozott kár címén benyújtott keresetét azonban korábban elutasította első fokon a Pest Megyei Bíróság, majd másodfokon jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla polgári tanácsa. Emiatt fordult felülvizsgálati kérelemmel a kaposvári ügyvédnő a Legfelsőbb Bírósághoz.

Az ügyben eljáró bíróságok megállapították, hogy a jövedelempótlék kifizetésének elmaradása jogsértő mulasztás volt, ám úgy látták, a kártérítés megítéléséhez szükséges felróhatóság, vétkesség nem állapítható meg. Az LB a csütörtöki tárgyaláson kifejtett szóbeli indoklása szerint sem volt kirívóan súlyos az a jogértelmezési tévedés, amely miatt a jövedelempótlékot nem fizették ki a jogosultaknak. 

Az LB szerint ebben az ügyben az államigazgatásban dolgozó jogalkalmazók számára nehézséget jelentett a mulasztás elkerülése, az alkalmazandó jogszabályok helyes értelmezése. Az LB csütörtöki végzésével hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős, a kismamák keresetét elutasító ítéletét, miután a táblával egyetértve úgy ítélte meg, hogy a kárfelelősség mértékéhez szükséges, kirívóan súlyos jogértelmezési hiba nem történt. Radovics Csilla a határozathozatalt követően újságíróknak elmondta: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben a tisztességes eljáráshoz fűződő jog megsértésére, illetve a tulajdon védelmére hivatkozva.