Milyen Schmitt Pál elnöki szerepfelfogása, mennyiben illeszkedik ez alkotmányos kötelezettségeihez, mennyire tartja magát saját politikusi credójához, milyen volt az elnök egy éve alkotmányjogi szempontból – alkotmányjogászokat kértünk fel, hogy röviden elemezzék „az emberek embere” tevékenységét.

Schmitt Pál pont olyan köztársasági elnökként, amilyennek várható volt, teljesen megfelel a kormánypártok igényeinek – mondta a hvg.hu-nak Szikinger István. „Ahhoz képest, hogy az elnöki programja egyik fontos elemeként említette, hogy őrködjön az állam demokratikus berendezkedése felett, nem tudok egyetlen olyan lépéséről sem, amikor ezt tette volna, pedig lett volna alkalom rá” – fogalmazott.

Léphetett volna, ha akar

Az alkotmányjogász úgy látja, ilyen alkalom pedig nem egy adódott volna, hiszen például az egyházügyi törvény, vagy éppen a különadók, szerinte alkotmányellenesek. „De például a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó sem felelt meg még a Fidesz által módosított alkotmánynak sem, Schmitt Pálnak mégsem volt semmilyen észrevétele” – mondta Szikinger István, aki azt is hozzátette ugyanakkor: „természetesen a magyar alkotmány szerint Schmitt Pálnak joga van azt gondolni, hogy minden rendben van, és nem csorbulnak a demokratikus értékek Magyarországon, ő valószínűleg így is gondolja, ezért nem lépett semmit”.

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!

Arra van az elnöki intézmény: Schmitt Pál a másik utat választotta

Túry Gergely

Amikor arra kértük Szikinger Istvánt, hasonlítsa össze Schmitt Pál működését azokkal az időszakokkal, amikor Mádl Ferenc vagy Göncz Árpád volt elnök egy olyan kormány mellett, amelyikével megegyezett a politikai orientációjuk, az alkotmányjogász azt mondta: Schmitt Pál mindkét elődjének ismert volt a politikai hovatartozása megválasztása előtt, de köztársasági elnökként mindkettőjükön érezhető volt, hogy semlegességre törekedtek, „Schmitt Pálból ez teljesen hiányzik”. „Magyarországon a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak” – mondta Szikinger István, arra célozva, hogy korábban Schmitt Pál és Orbán Viktor is tett ilyen értelmű kijelentést.

A Corvinus Egyetem adjunktusa, Szentpéteri Nagy Richard több tudományos munkájában is foglalkozott az államfő szerepével a parlamentáris demokráciákban, külön tanulmányt írt a köztársasági elnök és a végrehajtó hatalom viszonyáról. Ő egyenesen úgy látja: „Schmitt Pál megszüntette a köztársasági elnök intézményét Magyarországon”. „A köztársasági elnök nem a végrehajtó hatalom része, még a fideszes többségű parlament által elfogadott új alkotmány szerint sem, amelyik külön hatásköröket állapít meg neki, de ezen kívül egy alkotmánybírósági határozat is kimondja ezt” – mondta a kutató a hvg.hu-nak.

„Nem az a baj, hogy nevetséges”

Kérdésünkre, hogy mire alapozza sommás ítéletét, Szentpéteri Nagy Richard azt mondta, a parlamentáris demokráciákban „az elnöknek tényezőnek kell lennie”. „Valamilyen önálló szereppel mindenképpen bírnia kell, hiszen mégiscsak a három hatalmi ág fölött áll. Nem azt mondom, hogy nincs egy csomó protokolláris feladata, nincsenek automatizmusok a tisztségéből adódóan. Egy minisztert, államtitkárt, akit a kormányfő kért fel, természetes, hogy mérlegelés nélkül nevez ki. De a törvényalkotási folyamatban mégiscsak egy szűrő szerepét kell betöltenie, vagyis az nem válhat automatizmussá, hogy aláírja az elfogadott jogszabályokat. Mivel Schmitt Pál esetében ez a helyzet, ezért mondom azt, hogy ilyen értelemben megszűnt a köztársaság elnök intézménye. Nem kell a hatalom ellensúlyának lennie, és nem feltétlenül kell azt a szerepet vinnie, amit Sólyom Lászlónak, akinek szinte minden lépése kiszámíthatatlan volt, de igenis tényezőnek kellene lennie” – fogalmazott.

Protokoll eseményeken érzi jól magát

MTI / Koszticsák Szilárd

A Méltányosság Politikai Elemző központ munkatársa szerint mivel politikailag értékelhetetlen Schmitt Pál teljesítménye, óhatatlanul is az elnök személyisége került előtérbe az elmúlt egy évben (amire „az emberek embere” elnöki „credo” megfogalmazásával maga Schmitt is rájátszik), de a Corvinus Egyetem munkatársa szerint ez sem szerencsés Schmitt Pál esetében. „Nem az a baj, hogy vannak nevetséges bakik, hanem hogy egyszerűen nem releváns semmilyen módon, amit tesz” – mondta, ismét Sólyom Lászlóhoz hasonlítva a regnáló elnököt: „Sólyom László megszólalásait végigkísérte egyfajta ’jaj, csak mit fog mondani’ érzés, Schmitt Pál esetében egyszerűen nincs súlya annak, amit mond” – fogalmazott.

„A világon semmilyen szerepet nem játszott az elmúlt egy évben Schmitt Pál” – értékelt Lövétei István. Az ELTE adjunktusa szerint világosan látszik, hogy az elnök szigorúan tartotta magát általa megfogalmazott „küldetéséhez”, vagyis a „törvényhozás motorja volt”, és meg sem próbált beleszólni a parlament munkájába, „közelébe sem ment annak, hogy bármilyen alkotmányossági problémát jelezzen”.

Nem az ő dolga?

Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor „minden köztársasági elnök maga fogalmazza meg szerepfelfogását, erre a magyar alkotmány széles körű autonómiát biztosít a mindenkori elnöknek”. Lövétei István szerint Schmitt ehhez a szerephez még a kezdetben jelentkező „külső publicisztikai nyomás ellenére is ragaszkodott” – erre példaként a már cikkünkben is többször említett Ab-hatáskör szűkítést hozta fel példaként, amikor az államfő annak ellenére simán aláírta az alkotmánymódosítást, hogy még a jobboldalról is érkeztek figyelmeztetések, és bírálatok a Fidesz lépésével kapcsolatban.

„Schmitt Pál minden bizonnyal úgy gondolja, hogy az alkotmányosság őrzése nem elsősorban az ő feladata, arra vannak a magyar közjogi berendezkedésben más intézmények is, ehhez joga van és a kontraszt bizonyára azért olyan éles Sólyom László után, mert ő viszont – miután kilenc évig elnökölte is az Ab-t – ezt tekintette egyik fő feladatának, és kifejezetten aktivista szerepet vitt, miközben Schmitt nem is jogász” – mondta Lövétei István.

Az ELTE adjunktusa – eltérően Szikinger Istvántól – úgy látja, Mádl Ferenc vagy Göncz Árpád sem vállalt lényeges kérdésekben konfliktust a sajátjukkal megegyező orientációjú kormányokkal, erre példaként a Bokros-csomagot említette Lövétei István, amit Göncz Árpád egy szó nélkül aláírt, miközben az (éppen Sólyom László vezette) Alkotmánybíróság még annak hatálybalépése előtt számos elemét megsemmisítette. Igaz – tette hozzá az alkotmányjogász –, akkor még a szociális jogok ügye újnak számított, nem voltak olyan korábbi, nagy jelentőségű döntések, amik támpontul szolgáltak, amikhez az akkori köztársasági elnök igazodhatott volna.