„Kiküldtek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Hivatalától egy űrlapot, amiben részletesen be kellett számolnunk, hogy milyen intézményeink vannak, mennyi embert látunk el, hány munkatárs dolgozik. Majd az utolsó rubrikában azt kellett volna feltüntetni, hogy kinek lennénk hajlandóak átadni az intézményeinket. Nem írtam bele semmit, visszaküldtem az űrlapot egy levél kíséretében, hogy felháborítónak tartom az egész eljárást” – mondta a hvg.hu-nak Iványi Gábor.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója furcsának tartja, hogy mindezek után, de még a sokat vitatott és jogvédő szervezetek által alkotmányellenesnek tartott egyházi törvénymódosítás előtt váratlanul bejelentkezett hozzájuk a görög katolikus egyház, és felajánlották, hogy átveszik az intézményeket.

Van, aki nyer, van, aki veszít?

A görög katolikusok ugyanis tizenhárom másik felekezettel együtt bekerültek a kormány által történelmi egyházként kezelt csoportba, míg az evangéliumi testvérközösség „másodosztályúvá” degradálódott az új egyházi törvény szerint. Ennek a csoportnak a tagjait kellemetlen meglepetés érte: július elsejével a Magyar Államkincstár nem folyósítja számukra az eddig járó, úgynevezett egyházi kiegészítő normatívát, amit az érintettek szociális és oktatási tevékenységük támogatására fordítottak. Igaz, mint Iványi Gábor elmondta, a szociális államtitkárságtól már a tavaszi költségvetési módosítás után kaptak egy levelet, hogy a kormány a jövőben „alkotmányossági szempontokat figyelembe véve” csak öt nagy egyház esetében tartja magára nézve kötelezőnek a norma folyósítását.

Az evangéliumi testvérközösség összesen hatezer szegénynek nyújt ellátást: többek között van egy 600 ágyas hajléktalanszállójuk és egy ugyanekkora kapacitású nappali melegedőjük, hajléktalankórházat és -fogászatot működtetnek, valamint egy krízisotthont bántalmazott anyáknak. „Soha senkitől nem kértünk semmiért pénzt, egyik intézményünkben sem, sőt, az iskolákban a hétvégén is főzünk, hogy a gyerekek meleg ételhez jussanak, és ilyenkor a szülők is bejöhetnek ebédelni, vagyis az adományokon és a normatíván kívül nincs más bevételi forrásunk” – mondta Iványi Gábor.

Rezsire, bérre sem jutna pénz

Így viszont már nagyon rövid időn belül komoly működési zavarok keletkezhetnek, hiszen az is kérdéses, hogy a nyár végére rezsit, bért tudnak-e fizetni, a közösség 2,5 milliárd forintos éves költségvetésének mintegy felét ugyanis a normatíva jelentette. Mint az alapító elmondta, többször is keresték az ügyben Szászfalvi László egyházügyi és Soltész Miklós szociális államtitkárt is, de nem tudtak velük tárgyalni, a minisztériumban pedig senki nem tudott neki semmit mondani arról, hogy mikor, milyen feltételekkel köthetnek szerződést – ha egyáltalán.

Számos szociális ellátást nyújtó egyházi intézmény tönkre mehet - vagy más egyház kezébe kerülhet

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az evangéliumi testvérközösség félelmeit az intézmények átvételéről alátámaszthatja Harrach Péter KDNP-frakcióvezető nyilatkozata is; ő a köztévében arról beszélt, hogy az ellátást fenn kívánja tartani a kormány, de az egyáltalán nem biztos, hogy az ellátó szervezetek is ugyanazok maradnak, mint eddig. Iványi Gábor szerint „aljas dolog, hogy olyan felekezetektől akarnak most elvenni jól működő intézményeket, amelyek ezeket a semmiből hozták létre”.

Mások is gondban

Hasonló a helyzet több más kisegyháznál is, akik július 1-től nem kapnak normatívát. Egyelőre a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége sem tudja, hogy pontosan mi lesz intézményeikkel, bár mint azt Mérő Mátyás szóvivő a hvg.hu-nak elmondta, legfontosabb szociális tevékenységüket, az ételosztást teljes mértékben adományokból fedezik, így ezt nem érinti az elvonás. A kiegészítő normatíva megvonása így a közoktatási, gyermekvédelmi és családi napközi intézményeiket érinti, így ezekkel még nem tudják, mi lesz, remélik, hogy őszig megállapodnak a minisztériummal.

Az MTI összeállításában hasonló bizonytalanságról számoltak be más közösségek képviselői is. Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvezetője szerint az állami kiegészítés és az adókból felajánlható egy százalék együttesen 17–22 millió forintot tett ki esetükben, mivel az első húsz egyház között voltak, ami az adófelajánlásokat illeti. Mint mondta, a személyi jövedelemadó felajánlásaiból származó állami támogatás éves működési költségük nagy százalékát adja, a fejlesztéseik pedig teljesen leállhatnak, ha nem kapják meg az egyházi regisztrációt.

A közösség ügyvezetője megemlítette, hogy azok a felekezetek, amelyek nem kapnak egyházi bejegyzést, nem indulhatnak olyan állami vagy egyéb pályázatokon, amelyek egyházi státuszt követelnek, és ezzel komoly támogatási lehetőségektől esnek el.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint, ha nem kapnának állami támogatást, csődbe jutnának, mecseteket kellene bezárniuk vagy ritkábban nyitnák ki őket. Nem kapnának kiegészítő normatívát oktatási intézményeik után, az ingatlanfejlesztésről is le kellene mondaniuk, és nem lenne lehetőségük a szociális gondoskodásra sem. Terveik között szerepel, hogy a magyarországi menekülttáborokban és az úgynevezett határövezeti objektumokban folytatják a vallási tevékenységet, ugyanis ezeken a helyeken javarészt mohamedán vallásúak tartózkodnak. Ezenkívül hajléktalan- és szegénygondozás keretében szeretnének ételt osztani, továbbá azokban az iszlám országokban, ahol katasztrófahelyzet alakul ki, Magyarországot képviselve segítenének. Ezekhez a tevékenységekhez azonban az állammal megkötendő szerződésekre van szükség – nyilatkozta Bolek Zoltán az MTI-nek.