"Karba veszik" a rendőröket, tűzoltókat. Vége a szakszervezeteknek?

Jelentősen csökkenhetnek a rendvédelmi területen dolgozók szakszervezeteinek jogai, amennyiben a Munka törvénykönyve mostani tervezetét elfogadja a parlament. Nagyjából hasonló állapot jönne így létre, mint az 1990-es évek legelején volt. A szolgálati törvény egységes hivatásrenddé szervezné a rendvédelmieket.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezett módosításaival sokan nem értenek egyet, mert – mint mondják – az a nemzetközi és uniós jegyzőkönyvekkel nincs összhangban, kötelező erejű jogi forrásokba ütköző módon korlátozza a munkavállalók jogait, egyéni és kollektív képviseleti lehetőségeit. A Liga Szakszervezetek szerint alig van az új koncepciónak olyan szakasza, amely ha apró eltérésként is, de ne érintené kedvezőtlenül a munkavállalókat. A Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) szerint az Mt. tervezete a kollektív érdekképviseletek ellehetetlenítésére törekszik.

Amellett, hogy az üzemi tanács együttdöntési jogkörét korlátozza, a szakszervezeti jogok érvényesítését csak az adott munkáltatónál képviseleti jogkörrel rendelkező szakszervezeteknek teszi lehetővé. Továbbá az új koncepció az érdekképviseletet gazdasági-szociális védelemre korlátozza, kizárva például a személyes szabadsághoz fűződő jogok sérelmének esetén a szakszervezeti, ingyenes jogi képviselet lehetőségét. Ráadásul a munkaadó telephelyein – ahol akár több ezer főt is foglalkoztathatnak – egyetlen tisztségviselő láthatja el a munkavállalók képviseletét, munkaidejének tíz százalékában. Mindez szerintük az igazi szakszervezeti tevékenységet ellehetetleníti.

Szakszervezetek helyett kar

Az RSZV szerint amennyiben az Mt. tervezete a kollektív érdekképviselet terén ezen az úton halad tovább, akkor az a magyar munkajogi viszonyokat a 19. század végihez tenné hasonlatossá. Ez zavaros viszonyokat teremt: földalatti érdekvédelem, kiszolgáltatottság miatti düh, valamint demagógiára és uszításra való fogékonyság veszi át a párbeszéd és egyeztetés helyét. A rendvédelmi területen dolgozók szakszervezeteire is ilyen sors várhat. A kormány ugyanis – a jelenlegi elgondolások alapján – a Magyar Rendészeti Kar néven egy központilag irányított érdekvédelmi testületet állítana fel, amely ellátná a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak érdekképviseletét.

A bohóctüntetés plakátja. Ráncba szedve Fotó: Túry Gergely

A hvg.hu birtokába került dokumentum szerint a minisztérium a kamarát felülről építené fel, a főtitkárt a belügyminiszter nevezné ki és 75 közgyűlési tagját kvóták alapján delegálhatná (feltehetően a tagság). További lényeges pont, hogy a tervezett testület a a szakszervezetek egyes funkcióit is átvenné. Meglehet, ezzel a kormányhoz teljesen lojális, divatos gúnyszóval „sárga” szervezetet hozna létre, mesterségesen kitöltve az érdekképviseleti szervek megszűnése után keletkező űrt – spekulálnak a szakszervezetek.

Lényeges különbség, hogy a kamara hatáskörébe tartozó szakmát csak az művelheti, aki a kamarának a tagja. A kamara által követelt tagdíjat és a jogszabályokon túlmenő etikai vagy szakmai jellegű szabályokat az önkormányzó testület határozza meg. Igaz, az érdekképviseletek teljes ellehetetlenítésére nincs lehetőség, mert a hazánk által is ratifikált nemzetközi szerződésekbe, továbbá uniós jogba ütközne minden olyan intézkedés, amelynek tényleges hatása az, hogy a szakszervezetek ne működhessenek. Ám az nem ütközik szabályokba, ha a szakszervezetek azért szűnnek meg, mert a tagjai egy kamarába tartoznak, és az oda fizetendő tagdíj után nem akarnak még külön szakszervezeti tagdíjat is fizetni, főleg akkor, ha úgy érzik, hogy a kamara az egyetlen útja érdekeik érvényesítésének.

Hivatásos vagy civil

A szolgálati törvény tervezett új rendelkezései szerint ezentúl szakszervezeti vezető csak társadalmi munkában lehet valaki. Megszűnik a függetlenített szakszervezeti tisztségviselő jogi lehetősége, ami választás elé állítja azokat a hivatásos állományba tartozó tisztségviselőket, akik nem nyugdíjasok – mondta a hvg.hu-nak Pach Dániel, az RSZV elnöke. „Eddig függetlenített szakszervezeti tisztségviselő voltam, és a tagok után járó – összevonható – munkaidő-kedvezmény alapján végeztem az érdekképviseleti munkát. Mostantól választanom kell aközött, hogy vagy hivatásosként dolgozom a testületben, vagy leszerelek, és úgy képviselem a tagok érdekeit.”

Az elnök megjegyezte, a tervezet elfogadása esetén a szakszervezeteknek nem lesz helyiséghasználati joguk sem, mert a munkáltatónak ezt nem kell számukra biztosítaniuk. Továbbá megszűnik a munkaidő-kedvezmény megváltás lehetősége, amelyből eddig fenntartották a működésüket. Ez viszont azzal is járhat, hogy az érdekképviseletek elfogadják azon pártok vagy vállalkozók támogatását, akik hajlandóak hozzájárulni a tevékenységük ellátáshoz szükséges eszközök biztosításához.

„Így a kormányzat hatalmas öngólt rúghat, mert így a pártpolitika és az egyéni korrupt érdekek beszivároghatnak a munkahelyekre. Eddig hivatásosként a vonatkozó jogszabályok tiltották ezt, de civil önkéntes érdekvédőként nincs korlát. A hatalom most hozza létre azt az ellenzéki összefogást, amely kormányváltó erő is lehet. Az eddig megosztott szakszervezeteknek nem marad más, mint a közös fellépés. Ma közel 400 ezer szakszervezeti tag van Magyarországon, amely aktív pártválasztóként számolva hatalmas potenciál. Ez a folyamat a rendvédelem területén különösen veszélyes, hiszen így előfordulhat, hogy egy párt és egy szakszervezet élete összefonódik, vagy hogy egy vállalkozás ilyen típusú támogatásokkal, együttműködésekkel igyekszik magának előnyöket kicsikarni az élet bármilyen területén.” Jelentkezőkben pedig nincs hiány – jegyezte meg Pach Dániel, aki bízik abban, hogy a döntéshozók képesek átlátni ennek veszélyeit.