szerző:
Gergely Zsófia

Megtapasztaltuk, milyen lesz az elsősök erkölcstanórája, ami – a hittan alternatívájaként – a diákok „erkölcsi érzékét” pallérozná idén szeptembertől. A mintaórába belefért az ógörög filozófia és Makk manó egyaránt, de ízelítőt kaphattunk abból is, hogyan kell tanórán elsajátítani „a társadalmi élet örömeit és bánatait”. Az oktatók értékelni fogják a diákok teljesítményét.

Hét, a felhajtás miatt zavartan mosolygó, de érdeklődő alsós, és annál több újságíró vett részt azon a mintaórán a pesti Csanádi Árpád Általános Iskolában, amelyben szemléltetik, hogyan fog kinézni a szeptembertől bevezetendő erkölcstanóra. Igaz, az esemény inkább hasonlított egy sajtótájékoztatóra, mint egy tanórára. Habár az újságírókat is beültették a padokba, és még egy Erkölcstan címkével ellátott füzetet is kaptak.

Azért mutatóba voltak gyerekek is a "mintaórán", elvégre az 1. és az 5. évfolyamokon, felmenő rendszerben bevezetett új tantárgy őket akarja „folyamatos gondolkodásra" és "önmaguk megismerésére” serkenteni, miközben „észrevétlenül” elsajátítják a társadalomba való beilleszkedés alapjait – derült ki a beharangozóból. Már persze, ha a szüleik nem döntöttek úgy, hogy helyette inkább a hittanórára íratják be őket. A beiratkozási időszak zárulta után egyelőre annyit lehet tudni, hogy az első osztályosok 52 százalékának órarendjében inkább a hittan szerepel majd.

Mint arról az eheti HVG számában beszámolt, a választható hittan- és erkölcstanóra bevezetése kaotikus, amiért még a történelmi egyházak is kifejezték nemtetszésüket. Legutóbb Erdő Péter bíboros jelezte, hogy számos kérdésre az eddig megjelent jogszabályok továbbra sem adnak megnyugtató választ, holott a gyerekek beíratása már lezárult. (Az egyházaknak március közepéig kellett jelezniük, hogy vállalják az oktatást, de a kormány hit- és erkölcstant szabályozó végrehajtási rendelete csak március közepére készült el.)

"Nagyon élvezik"

„Azért jó, hogy létrejött ez a tantárgy, mert a gyerekeknek így van egy beszélgetős órájuk, amit nem lehet elvenni tőlük. Itt kipróbálhatják a társadalmi élet örömeit és bánatait” – mondta még az elején a bemutatóórát tartó Hajduné Tölgyesi Lívia etikapedagógus-tankönyvíró. A frissen bevezetett tantárgyat többek közt azért kritizálják, mert még nincs kellő számú egyetemi ember- és erkölcstan szakon végzett szaktanár, így a legtöbb pedagógus jelenleg gyorstalpaló továbbképzéseken tanulja az új tanítanivalót.

©

A médiának szánt tanórát tartó Hajduné Tölgyesi Lívia viszont mindenkit biztosított, hogy a magyar szak után ő egyetemen tanulta a „gyerekfilozófiai ismereteket”, sőt, saját tanulói számára már a kormányt beelőzve bevezette a beszélgetős tantárgyat, ahol „fejlődhetett a vitakultúrájuk”, és ezt a tanulók „nagyon élvezik”. Nem mellesleg Hogyan legyek jó? című első gyermekregénye több iskolában kötelező olvasmány, és közben már a Magyar Olimpiai Bizottság megkeresésére a sportiskoláknak szánt sporterkölcstan kerettantervén dolgozik – igyekezett megnyugtatni az új tantárgy bevezetése körüli káosszal korábban sokat foglalkozó sajtómunkásokat..

A Mozaik Kiadó mindenesetre őt bízta meg, hogy „írja meg gyorsan” az első tankönyvet – ezzel egyben cáfolta, hogy az új tantárgy rapid bevezetése miatt gond lenne az erkölcstananyag kidolgozottságával. Hogy végül ebből fognak-e tanítani majd, az a tájékoztatón nem derült ki.

Világra segítik a gyerek gondolatait

Az új tantárgy bevezetésének célja, hogy az embert és kapcsolatait helyezze a középpontba, gondolkodásra biztassa a gyerekeket, és segítse az önkifejezésüket és általában önmaguk megismerését. Kérdés, hogy ezt a gyakorlatban hogyan fogják megvalósítani. A mai mintaórából kiindulva a diákok már hétévesen találkozni fognak az arisztotelészi „az ember társas élőlény” tanítással, vagy a „döntés felelősség” jellegű közhelyekkel. Deklarált cél a diákok bevonása, és a vitakultúra fejlesztése is, de a csütörtöki szemléltetésen a tankönyvíró jobb híján maga definiálta az erkölcsöt, az erkölcsös magatartást, illetve specifikálni az erényt és a bűnre való hajlamot, mert a néha megszeppent, máskor kissé unatkozó tanulókat kevéssé sikerült bevonni.

©

A jövőben az 1. és 5. osztályosok megtanulják majd, hogy a jó és a rossz, a szép és a csúnya viszonylagos, az erkölcsös pedig nem ugyanaz, mint a morális. Az eszes vagy okos dilemmába még az újságírók is belezavarodtak, hiába próbált alkalmi etikatanárunk mankót dobni azzal, hogy „gondoljunk csak az aranyszőrű bárány meséjére”, mert hogy ennek a tanmesének mi a tanulsága, nem derült ki. Ráadásul a részt vevő felnőttek többsége arra sem emlékezett, mi volt a jele az oviban, pedig ennek az önazonosságunk szempontjából nagy jelentősége lenne – derült ki a mintaórán.

Azzal is foglalkoznak majd a tanórán, hogy magukkal szemben kell elsősorban etikusnak lenniük, de úgy, hogy ne essenek a nárcizmus bűnébe, viszont a saját értékeiket se becsüljék alá. A kérdés persze itt is a módszer lesz, amiről csak annyit tudtunk meg, hogy a szókratészi „bábáskodó módszert” követik majd: a tanár „csak irányítva a gyereket, világra segíti a gondolatokat, de úgy, hogy közben véletlenül se alkosson véleményt”. „Az is fontos, hogy arra sarkalljuk a gyerekeket: akarjanak okossá válni” – jelentette ki Hajduné Tölgyesi Lívia, aki egy alkalommal a „jó-e játszani” kérdéssel próbálta felébreszteni a hét próbadiákot.

Banya-példázat és szarvast hozó férfi

A tanulságok egy részét meseolvasáson keresztül szűrhetik majd le a diákok, a mintaórán a zöld sapkát viselő Makk, a manó sztoriján keresztül okulhattunk, akinek a napot lesodró sárkánytól kell megmentenie az erdőt. Bár sem a gyerekek, sem az újságírók nem jöttek rá, mit kellene mondania a manónak, mikor rajtakapják kezében más macskájával, végül kiderült, hogy ő mentette meg az állatot, ami ráadásul a boszorkányé. Aki viszont cserébe segített elűzni a sárkányt – és már el is jutottunk az etikatanár által úgy sommázott lényeghez: „aki gonosznak tűnik, még lehet jó, de semmiképp ne mások véleménye alapján döntsünk”. A legfontosabb persze, hogy „egyszeri és megismételhetetlennek” vagyunk, de be kell illeszkednünk a társadalomba. „Valamilyen szinten” – tette hozzá.

©

A diákok erkölcstanórai teljesítményét egyébként muszáj lesz értékelni, hiszen ez is egy kerettantervben szereplő készségtárgy, mint a rajz vagy a testnevelés, ugyanakkor ez lehet érdemjegy vagy szöveges értékelés is. Az etikapedagógus felvetésünkre azt mondta, senkinek nem adna egyest erkölcstanból, az a lényeg, hogy a gyerek fejlődést tudjon felmutatni ezen a területen. Szerinte ennek fokmérője például, hogy az első év végére meg kell érteniük, hogy mi a különbség a fiú és a lány között a társadalomban betöltött szerepe alapján, vagyis hogy a férfi „családot alapít, ő hozza és teszi le a szarvast az asztalra”.

A sokat támadott erkölcstan-oktatás hasznosságát a mintaóra alapján sem lehet előre megjósolni, a bemutatón asszisztáló gyerekek várakozásai mindenesetre nagyok. „Okosok leszünk tőle” – mondta egyikük, míg társa lelkesen kiegészítette: „és máshogy fogjuk látni a világot”.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!