Mindeddig senki sem vizsgálta annak a helyzetnek a következményeit, hogy a déli határszakaszra tervezett 175 kilométeres kerítésből nagyjából 30-40 kilométer az Európai Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek a területén épülne. Márpedig ez a természetvédelmi hatóságok munkatársai és más szakemberek egyöntetű véleménye szerint is súlyosan károsítaná a vadon élő állat- és növényfajok természetes élőhelyét a főként a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatása alá tartozó területen.

A Natura 2000-es védettségét élvezi az az öt kilométernyi határszakasz Ásotthalom és Kelebia mellett, ahol jelenleg a legtöbb migráns – naponta 100-200 fő – igyekszik átszökni a határon. A hvg.hu-nak nyilatkozó, a környéket jól ismerő szakember szerint eddig elhanyagolható volt a migránsok vonulásának környezetre gyakorolt hatása, a kormány a kerítéssel azonban egyébként is kisszámú, védett populációkat szakítana ketté, és a nagyvadak mozgása is teljes mértékben ellehetetlenülne.

Földikutya: a kihalás szélén

Megkerestük az érintett magyarországi nemzeti parkokat is (Kiskunsági Nemzeti Park, Kőrös-Maros Nemzeti Park), mivel az érintett területek szervezetileg hozzájuk tartoznak; a nevükben, a Miniszterelnökséggel egyeztetve, a Csongrád Megyei Kormányhivatal sajtószolgálata válaszolt. Megerősítette, hogy egyeztetések még nem történtek, de a kerítésépítés kivitelezési munkáinak előkészítése már megkezdődött. A hivatalnál úgy tartják, hogy a térségben nem jellemzőek a nagy testű védett fajok (farkas, hiúz, medve stb.), a kisebb testűeknek pedig várhatóan nem okoz problémát a kerítés. Az érintett Déli-Homokhátság kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területén nincs olyan jelölő faj, amelynek az élettevékenységét jelentősen befolyásolná a kerítés építése - mondják a hivatalnál, így azzal kalkulálnak, hogy nem kell az EU-hoz fordulni, és minden törvényi lehetőség adott az építkezéshez.

Bojtos Ferenc, a Csemete Egyesület munkatársa érdeklődésünkre ugyanakkor közölte, hogy a környéken él Európa egyik legveszélyeztetettebb emlőse, a rágcsálók rendjébe tartozó, fokozottan védett délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis), amelynek megmentésére 2012-ben külön program indult, miután kevesebb példány él belőle a világon, mint például az óriás pandából (körülbelül 200 egyedet ölel fel a populáció). A kerítés betonalapja akadályozná a földikutya föld alatti mozgását, de az egyik érintett nemzeti park munkatársa szerint a röpképtelen állatok is biztosan elszigetelődnének a fajtársaiktól, a kerítés minőségétől függően pedig 4 méteres magasság alatt még lepkék sem tudnának átrepülni a határszakaszon.

EU-s akadály a kerítés ellen

Magyarország európai uniós felvételének feltétele volt, hogy  csatlakozzon két természetvédelmi egyezményhez, amelyek a különleges madárvédelmi és a természetmegőrzési területek magasabb, európai védettségét célozták meg. Magyarország területének 15 százaléka tartozik valamilyen védettségi besorolás alá, a Natura 2000 szinte az összes ilyen területet felöleli, és továbbiakkal kiegészülve az ország 21 százalékát lefedi. A területeket Magyarország jelölte ki, aminél kizárólag szakmai szempontokat vehetett figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhattak szerepet.

Az ellenőrzési jogkört a magyar hatóságokon kívül az Európai Bizottság gyakorolja, így vizsgálhatja, hogy a terület kiterjedése valóban felöleli-e az élőlények teljes populációját. Minden esetben, amikor védett területen valamilyen építményt terveznek felhúzni, kötelező hatástanulmányt készíteni, amit az EB ellenőrizhet. Ha pedig olyan tervekkel találkozik, amelyek veszélyeztetik a fokozott védettség alatt álló természeti értékeket, megtagadhatja az építési engedély kiadását. Jellemzően abban az esetben folytat vizsgálatot a EB, ha panasz érkezik. Ilyenkor először többnyire informális konzultációt kezdeményez az érintett tagállammal, majd a konzultáció kedvezőtlen kimenetele vagy nyilvánvaló mulasztás esetén kötelezettségszegési eljárást indít ellene, ami kedvezőtlen esetben az Európai Bíróságig is eljuthat. A már említett illetékes kormányhivatal ellenben úgy látja, hogy az EB véleményét csak kiemelt jelentőségű érték várhatóan súlyos károsodása esetén kell kikérni, egyéb esetekben nem.

Nemzeti parki forrásunk saját szakterületéről egyébként ismer olyan példát, amikor hiába volt elmarasztaló az EU határozata, magyar oldalon nem volt érdemi következménye. Ezért nem gondolja, hogy a jogszabályok megakadályoznák a kormányt a terveiben. „Nem látszik, hogy meg lehetne szakmai érvekkel törni a kormány lendületét a kérdésben” – mondta. A döntés előkészítetlenségére azért jellemző, hogy előzetesen nem keresték meg a nemzeti parkok szakembereit az ügyben. Igaz, az utóbbi évek tapasztalata szerint, ha volt is egyeztetési kötelezettsége a kormánynak, az ott elhangzottakra az esetek többségében nem volt tekintettel. „Jellemzően csak kipipálták, hogy megtörtént az egyeztetés, de az észrevételekkel érdemben nem foglalkoztak” – állította forrásunk.

Egy barátság vége

A tervezett kerítéssel nemcsak uniós jogszabályokat sérthet a kormány, hanem saját törvényeit sem tartaná be. A környezetvédelemről szóló törvény alapján tilos olyan építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni, amely a védett terület jellegét és állapotát veszélyezteti, vagy a tájképi egységet megbontja. A kerítés nyilvánvalóan a tilalom megszegésének megtestesülése lenne. Natura 2000-es területen egyébként még a gyep elfedése is engedélyhez kötött, nemhogy egy kerítés építése.

Ha mégsem épülne kerítés a természetvédelmi területeken – például Ásotthalom és Kelebia térségében –, akkor pont a védett részekkínálnának „kaput” a migránsoknak. Ezt a kérdésünkre adott válaszában a kormányhivatalnál megerősítették . A szakemberek szerint azonban még ez is elfogadhatóbb, mint a kerítés megépítése. „Húsz éve dolgozom a szakmámban, érzelmileg is megviselnek a történtek” – mondta nemzeti parki forrásunk. Hangsúlyozta, hogy évtizedek óta építik, és mára már kiváló a szakmai kapcsolat a szerb kollégákkal, amit a súlyos természeti károkon túl tönkretenne a kerítés.

A kerítés lesz Áder Zengője?

A kormány 1999-ben vállalta, hogy a NATO három új radarállomást építhet Magyarországon a légtér katonai ellenőrzésére, és ezek egyikét a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengőre tervezték. 2004. február 13-án a hivatalos engedélyek birtokában felvonuló munkások a hegycsúcson környezetvédőket találtak, akik megakadályozták a fakivágások megkezdését. Az aktivisták a bánáti bazsarózsa védettségére hivatkoztak. Az ügy mellé állt Sólyom László alkotmánybíró, későbbi köztársasági elnök is, és az erősödő társadalmi nyomás, valamint a természetkárosítás megkerülhetetlensége miatt a kormánynak végül visszakoznia kellett, és a radarállomás a Tolna megyei Medinán épült meg. Kérdés, hogy a kerítésügy környezetvédelmi aspektusaival kapcsolatban mit lép Áder János köztársasági elnök, aki a hivatalba lépése óta maga is zöldelnökként szeret mutatkozni: fellépett a Budapesten megrendezett Vízkonferencián és a Víz Világfórumán Dél-Koreában, csatlakozott továbbá Al Gore korábbi amerikai alelnök párizsi klímacsúccsal kapcsolatos kezdeményezéséhez.